Nem dőlnek be a látszatnak a tanárok

Publikálás dátuma
2016.02.11. 06:00
Látszatöröm: Balog miniszter és a tiltakozást elindító miskolci iskola igazgatójának keddi kézfogását a köznevelésből eltávolíto
Hiába voltak elégedettek a kormány keddi köznevelési kerekasztalának résztvevői, a tiltakozó pedagógusok csak színjátéknak tartják az összejövetelt, ami nem az érdemi tárgyalásokra, csupán a közvélemény csillapítására, a tüntetések ellehetetlenítésére irányult. A kormány a megosztás taktikáját vette elő, kisebb-nagyobb engedményekkel húzná csőbe az elégedetlenkedőket, ám a poroszos irányvonalon nem változtatna.

Totális csőd az orbáni oktatáspolitika, ezt a Miskolci Herman Ottó Gimnázium január elején nyilvánosságra került figyelemfelhívó levele után kirobbant, és azóta országossá nőtt tiltakozási hullám is megerősíti. Tanárok, sőt egész tantestületek álltak fel és mondták a kormányzat szemébe: elég volt az iskolák lezüllesztéséből, a dolgozók anyagi és fegyelmi függésben tartásából. A tanárokat a diákok is támogatták, a hermanos tanulók ki is jelentették: büszkék tanáraikra, hiszen így nemcsak a történelemkönyvekből, hanem bátor kiállásukból is tanulhatják, milyen a valódi demokrácia.

A kormányzatot hirtelen érte a "lázadás", de még így is azon voltak, hogy a maguk módján rendezzék a helyzetet, vagyis újabb ízelítőt adjanak tanárnak, diáknak, hogy egy illiberális demokráciában hogyan működnek a dolgok: a miskolciak levelét - amelyben a közoktatás alapvető, rendszerszintű problémáira hívták fel a figyelmet - még nyilvánosságra kerülése után is figyelmen kívül hagyták, Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős ex-államtitkár valószínűleg nem is ismerte annak pontos tartalmát, hiszen egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre úgy felelt: az abban foglaltak nem tartoznak az ő hatáskörébe, ezért nem érzi magát illetékesnek az ügyben. A levél sokáig érdemi válasz nélkül maradt, s három hétnek kellett eltelni ahhoz is, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter az egyre feszültebb helyzet nyomására Miskolcra utazzon és leüljön beszélgetni az elégedetlenkedőkkel. Látogatása csak olaj volt a tűzre, hiszen ott kiderült, az elvileg általa irányított közoktatás több problémájáról fogalma sem volt.

Nem sokkal a miniszteri vizit után országszerte tüntetésekre került sor, a tanárok mellett diákok, szülők és más ágazatok képviselői is az utcára vonultak. Jött az újabb kormánytaktika: az egyértelműen alulról építkező tiltakozásra megpróbálták ráfogni, hogy azt valójában a "bukott baloldal" szervezi, Soros György pénzeli, a rendszerrel elégedetlen és a hatalommal szembeszegülő pedagógusok és diákjaik nem többek utcai hőbörgőknél. A tüntetők bemocskolásának taktikája nem jött be, így nagy csinnadrattával összehívták a köznevelési kerekasztalt, ahová aztán többségében az államhoz kötődő vagy a kormány által létrehozott szervezeteket hívták meg.

Palkovics, a hullámtörő

Czunyiné alkalmatlansága a legfelsőbb döntéshozói szinteken, vagyis Orbán Viktor számára is nyilvánvalóvá vált, így gyorsan le is cserélte őt a tanár- és diáklázadások lecsillapításában tapasztaltabb Palkovics Lászlóra, aki így már nemcsak a felsőoktatásért, de a köznevelésért is felelős államtitkárként vett részt a keddi kerekasztalon (Czunyiné a magyar állami iskolák többségében nem létező digitális tartalmak fejlesztéséért felelős kormánymegbízott lett). Az egyeztetésen nem születtek érdemi döntések, az ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány továbbra sem hajlandó elhibázott oktatáspolitikáján változtatni, a rendszer alapjaihoz hozzányúlni, ugyanakkor kisebb-nagyobb engedményeket hajlandóak tenni. Balog Zoltán ígéretet tett például arra, hogy valamivel csökkennek majd a pedagógusokat sújtó adminisztrációs terhek és az elmaradt béreket is kifizetik.

Azt Palkovics László is elismerte, hogy baj van a jelenlegi köznevelési rendszerrel, ám szerinte csupán korrekciókra van szükség, elsősorban a diszfunkcionális Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését illetően. A régi-új államtitkár fellépése úgy tűnt, hatott: az egyeztetés "eredményeivel" lényegében minden meghívott elégedett volt, még a kormány oktatáspolitikáját általában keményen kritizáló Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke, valamint az országos tiltakozóhullámot elindító Herman Gimnázium igazgatója, Madarász Péter is.

Nem vitás, Palkovicsnak már van gyakorlata a konfliktusos helyzetek kormányzati szájíz szerint történő rendezésében: tavaly a felsőoktatásban történő átalakítások ellen tiltakozó oktatói és hallgatói megmozdulásokat is sikerült botrány nélkül leszerelni, még a 2013-ban alakult felsőoktatási kerekasztal asszisztálásával. A szereplőket megosztották, a hallgatók akciói végül érdektelenségbe fulladtak, a kormányzati szándék pedig érvényesült: egyebek mellett kivégezték - hivatalosan a párhuzamosságok megszüntetése érdekében más szakokba integráltak - a kormány által feleslegesnek gondolt képzéseket, az intézményi autonómiát csorbító kancellári és konzisztóriumi rendszereket is sikerült lenyomni az egyetemek torkán (utóbbi testület tagjainak megbízólevelét épp tegnap adta át Palkovics), a Budapesti Corvinus Egyetemet feldarabolták, a leválasztott karok vezetőinek véleményét semmibe vették.

Ugyanez történik most a közoktatásban is, nem is rejtették véka alá, hogy a köznevelési kerekasztalt a felsőoktatási kerekasztal mintájára hozták létre. Anno a Magyar Kommunista Párt által előszeretettel használt szalámitaktikát alkalmazzák a közoktatás háborgó szereplőin is; ami 2013-ban és 2015-ben bejött, miért ne jönne be ma is. "A kerekasztal zavarelhárító pótcselekvés, nyilvánvaló, hogy meg akarják osztani a szereplőket" - mondta Mellár Tamás közgazdász, akadémikus tegnap a Klubrádióban, hozzátéve: a nagy kérdés, hogy ennek ellen tudnak-e állni a pedagógusok?

Új köntöst adnának a Klikre

Egy keddi háttérbeszélgetésen kiderült, Palkovics először a tanárok körében már szitokszóként emlegetett Klikhez nyúlna hozzá. Az államtitkár menedzsmentszemléletű vezetést vizionál a szervezet élére, vagyis a jelenlegi irányítóapparátusnak, így Hanesz József Klik-vezérnek is hamarosan távoznia kell. Emellett szét is darabolnák a működésképtelenség határán egyensúlyozó mamut szervezetet. Palkovics úgy fogalmazott: a Klik működése a mostani centralizált formában "nem igazán szerencsés." A valóságban ez azt jelenti, hogy semmire sincs pénz, a bérek késve érkeznek, egy villanykörte beszerzése hetekbe telik, a szervezet milliárdos adósságokat görget maga előtt. A magyar közoktatás állapotát jól tükrözi: 2016-ban ott tartunk, hogy azért nem tudnak a gyerekek iskolába menni, mert a Klik tél közepén hónapok óta nem fizet gázszámlát.

Az oktatási államtitkár azt szeretné, hogy a Klik már szeptembertől átalakított formában, más szerkezetben működjön. Ezt elsősorban decentralizációval oldaná meg. A szervezethez 198 tankerület tartozik, de ezek sem funkcionálnak jól, így a legvalószínűbb, hogy a szakképzési centrumok mintájára megyei vagy regionális szinten Klik-központokat hoznak létre. Palkovics szerint "az elfogyott kréta problémája így közelebb kerülhet a fenntartóhoz." Az államtitkár azt is elmondta, hogy rendezni kell a Klik tavalyi hiányát, ám hogy ez pontosan mennyi, azt már nem mondta meg - állítólag csak most mérik fel. A Klik pénzügyi helyzetének javítására tegnap Balog miniszter is ígéretet tett.

A Klik működésének rendezése mellett a szeptember 1-ig megoldandó feladatok között határozták meg az iskolaigazgatói hatáskörök újraszabályozását is. A második körben, vagyis a 2017. január 1-től megoldandó feladatok közé tartozik az előmeneteli rendszer felülvizsgálata, az adminisztrációs terhek csökkentése, a nem oktatói dolgozók jövedelmi rendszerének áttekintése, a nemzeti alaptanterv kérdése, a diákok terhelésének csökkentése. A harmadik csoport a 2017-ben megoldandó feladatok, ide sorolták a digitális kompetencia, a kilenc évfolyamos iskola kérdéseit.

Pedagógusok az utcán FOTÓ: NÉPSZAVA

Pedagógusok az utcán FOTÓ: NÉPSZAVA

A kerekasztal illegitim

Palkovics szerint a köznevelési kerekasztal és az ott zajló munka "nagyon konstruktívnak" bizonyult, a nyilatkozatok alapján ezzel a többi résztvevő is egyetértett. Egészen szerda délutánig úgy tűnt, sikerül csillapítani a kedélyeket, és még a legfőbb kritikusnak számító miskolci Herman Gimnázium igazgatóját is lekenyerezték. "A kormány hiába akarja összemosni az elégedetlenségi mozgalom egyik emblematikus figurájának véleményét a tiltakozó intézmények valódi akaratával. A Herman igazgatója a saját nevében nyilatkozhat, mi viszont a 737 csatlakozó intézmény nevében nyilvánítjuk ki álláspontunkat: a köznevelési kerekasztal működése, szereplői, szándékai számunkra elfogadhatatlanok" - olvasható a Tanítanék Mozgalom közleményében, amelyet Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, valamint a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Kölcsey Gimnázium közalkalmazotti tanácsának vezetői, Pilz Olivér és Törley Katalin szignóztak.

Azt írták, a keddi kerekasztal után megbizonyosodtak arról, hogy előzetes félelmeik jogosak voltak. "Az egyeztetés nem az érdemi tárgyalásokra, hanem a közvélemény lecsendesítésére és a szombati tüntetés ellehetetlenítésére irányul. A megjelent szervezetek nem kompetensek a köznevelés belső problémáit illetően, a sajtónyilvánosság hiánya, a valós döntéshozók és a szakértők távol tartása, valamint a témák szétaprózása illegitimmé teszik szemünkben ezt az eseményt" - jelezték, hozzátéve: nem fogadják el a "diktátumként" rájuk erőltetett játékszabályokat, valódi és rendszerszintű változásokat akarnak, ám "ez a kerekasztal ezek elérésére jelen formájában alkalmatlan."

Annak érdekében, hogy a kormányzat biztosan megértse, mit akarnak, mintegy emlékeztetőül ezúttal csupán négy pontba foglalták követeléseiket:

- követelik, hogy a kormány mondja ki, a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényt átmenetinek tekinti, és haladéktalanul kezdje meg az érdemi egyeztetéseket a közoktatás valódi szereplőivel egy új közoktatási törvény elkészítéséhez;

- követelik, hogy az új közoktatási törvénnyel kapcsolatos egyeztetések annak szakmai alapjaitól kezdődjenek. Az elmúlt öt évben kiderült, hogy az eddigi irány sem jó, és a toldozgatás-foltozgatás sem vezetett sehova;

- követelik, az oktatásra fordított költségek érjék el a mindenkori GDP 6 százalékát, az átlátható, kiszámítható és stabil normatív oktatásfinanszírozás érdekében;

- követelik, hogy az intézmények napi működését lehetetlenné tevő, a tanulók és a pedagógusok számára elviselhetetlen helyzetet okozó közismert problémákat a jogszabályok és az utasítások azonnali módosításával haladéktalanul kezeljék.

Kinek az érdeke?

Félő, hogy a szalámitaktika mégis működni fog. Már a Klik korrekciójára tett elképzelések is sokak számára csábítóak lehetnek, ám lényegében még ezzel sem fog változni semmi. Lehet, lesz pénz krétára és a fizetések sem csúsznak majd túl sokat, de vajon ennyi elég-e? Az állami kontroll tovább él, a tanárok fegyelmezésére és elhallgattatására kiépített rendszer a finomhangolások után is ugyanaz marad. Az elégedetlen hangok felerősödésére is részben azért kellett ennyit várni, mert a tanárok többsége félt megszólalni: mivel ugyanaz a fenntartó, ha valakit kirúgnak az egyik iskolából, szinte biztos, hogy más állami iskolában sem kap állást.

A múltheti tüntetésen a pedagógusok azt hangoztatták, hogy a gyerekekért, a diákokért mentek ki az utcára, nem önmagukért. A diákokat azonban a kormány meg sem hívta a kerekasztalhoz, a beígért "engedményekkel" pedig az ő helyzetük nem változik egy fikarcnyit sem. Ha a tanárok valóban diákjaik érdekeit tartják szem előtt, most nem állnak meg. Nem állnak meg egészen addig, amíg ki nem kényszerítik egy teljesen új alapokra helyezett közoktatási rendszer létrehozását. Ha térdet hajtanak, minden marad a régiben.

Országos tüntetés lesz szombaton

Kérjük az oktatás ügyéért elkötelezett kollégáinkat, szülőket, diákokat, szervezeteket, jelenlétükkel bizonyítsák, hogy valódi, rendszerszintű változásokra van szükség! Legyünk ott február 13-án a Kossuth téren minél többen - közölte a Tanítanék Mozgalom. A szombati tüntetést a Pedagógusok Sztrájkbizottsága szervezi, amely már január óta tárgyal a kormányzat képviselőivel - éppen ezért a kerekasztal létrehozásának hírét megütközéssel fogadták. A Sztrájkbizottság eddig kevés eredményre jutott, mivel a kormány nem hajlandó rendszerszintű változtatásokra. A tárgyalássorozatot lezáró plenáris ülésre pénteken kerül sor. A Sztrájkbizottság ezután dönt a további lépésekről; az sem kizárt, hogy végül sztrájk lesz.

Szerző

Árvíz - Harmadfokú a készültség Ipolytarnócon

Harmadfokúra emelték az árvízvédelmi készültséget a Nógrád megyei Ipolytarnócon szerdán késő este, mert az Ipoly folyó vízszintje egy óra alatt 11 centimétert emelkedett - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője.

Angyal Eszter elmondta: este 8 órakor 346 centiméteren állt a folyó vízszintje, a vízállás 9 órára 357 centiméterre nőtt. A szóvivő tájékoztatása szerint az önkormányzat már korábban előkészítette a melegedőhelyet. Mint elmondta, egy lakó döntött úgy, hogy elhagyja a házát, ő rokonaihoz költözött.

A faluban nyolc ingatlan van veszélyben, az épületeket már 1800 homokzsákkal vették körül; a településen a salgótarjáni katasztrófavédelem és három mentőcsoport munkatársai dolgoznak a védekezésben - mondta Angyal Eszter.

Az Ipoly vízszintje szerda reggel még 112 centiméteren állt Ipolytarnócnál. Az időjárási előrejelzés szerint nagy mennyiségű csapadék várható Nógrád megyében, az Ipoly vízszintje a folyó szlovák szakaszán is emelkedik.

Szerző

Árvíz - Harmadfokú a készültség Ipolytarnócon

Harmadfokúra emelték az árvízvédelmi készültséget a Nógrád megyei Ipolytarnócon szerdán késő este, mert az Ipoly folyó vízszintje egy óra alatt 11 centimétert emelkedett - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője.

Angyal Eszter elmondta: este 8 órakor 346 centiméteren állt a folyó vízszintje, a vízállás 9 órára 357 centiméterre nőtt. A szóvivő tájékoztatása szerint az önkormányzat már korábban előkészítette a melegedőhelyet. Mint elmondta, egy lakó döntött úgy, hogy elhagyja a házát, ő rokonaihoz költözött.

A faluban nyolc ingatlan van veszélyben, az épületeket már 1800 homokzsákkal vették körül; a településen a salgótarjáni katasztrófavédelem és három mentőcsoport munkatársai dolgoznak a védekezésben - mondta Angyal Eszter.

Az Ipoly vízszintje szerda reggel még 112 centiméteren állt Ipolytarnócnál. Az időjárási előrejelzés szerint nagy mennyiségű csapadék várható Nógrád megyében, az Ipoly vízszintje a folyó szlovák szakaszán is emelkedik.

Szerző