Az oroszok már a pilótafülkében vannak?

Publikálás dátuma
2016.02.12. 06:22
A nemzeti büszkeségnek számító, magyar nemzeti légitársaság újraélesztésére pillanatnyilag alig-alig van esély FOTÓ: SZALMÁS PÉT
A Malév bedöntésének negyedik évfordulóján jelent meg a hír, a Szuhoj orosz repülőgépgyár hat gépből álló Superjet 100-as légiflottával beszállna egy magyar nemzeti légitársaság alapításába. Annak is három éve már, hogy egy magyar tulajdonú cégcsoport Sólyom Airways néven akarta újjáéleszteni a nemzeti büszkeségünknek oly fontos hazai légitársaságot. Az orosz háttér ugyan anyagilag biztosabbnak tűnik, de egyéb okok miatt igen csekély az esélye annak, hogy egy új Malév vágyainknak szárnyakat adhat.

Különös véletlen, hogy a magyar nemzeti légitársaság, a Malév bedöntésének negyedik évfordulóján látott napvilágot a hír, hogy a harci és polgári repülőket gyártó orosz Szuhoj és a magyar kormány egy új nemzeti légitársaság alapításáról tárgyalt. Igaz, mint kiderült, már tavaly októberben megkezdődtek az egyeztetések a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) , de a nyilvánosság csak most értesülhetett a megbeszélésekről.

A Malév 2012. február 4-én bejelentett csődje után Orbán Viktor kormányfő azt mondta: "Kellene egy nemzeti légitársaság, hiszen a XXI. század nemzetgazdaságához hozzátartozna egy jól működő, veszteséget nem termelő nemzeti légitársaság", amelyben "nyilván az államnak is lehet tulajdona, de magánbefektetőknek is kellene benne lennie".

A tervek szerint hat 78-98 személyes Superjet 100-as alkotná a flottát és a szakminisztérium becslése alapján évente 110 millió eurós, mai árakon nagyjából 34 milliárd forintos haszonnal működhetne a ma még ismeretlen nevű új nemzeti légitársaság.

A megkérdezett szakemberek nem csak a profit mértékében, de a tervezett társaság létrejöttében is kételkednek. A Népszavának nyilatkozó légiközlekedési szakértő szerint ha egyáltalán létrejön az üzlet, a cégnek legföljebb a Malév egykori balkáni útvonalaira lenne érdemes összpontosítania, mert a fontosabb légikikötőkbe irányuló forgalomban rendkívül erős a verseny. A közeli balkáni fővárosokba viszont a rövid törzsű Szuhoj Superjet 100-as - talán az Airbus 318-ashoz lehetne hasonlítani - nem repíthető gazdaságosan. Mellesleg az Airbusnak ezt a változatát sem igen tudják optimálisan üzemeltetni a légitársaságok. A Superjetek inkább 2000-4000 kilométer között lennének alkalmasak. A szakember úgy vélte, a Balkánra megfelelőbb lenne, akár hat darab 50-70 személyes turbólégcsavaros gépeket beszerezni, amelyek akár 40 százalékkal is kevesebb kerozint "falnak fel" egy-egy úton. Ráadásul egy új légitársaság menetrendjéről a magyar és az uniós légi irányítási szervezetek döntenek, s évente csak kétszer foglalkoznak ilyen kérelmekkel. Ha pedig az orosz félnek többségi tulajdonrésze lenne az új cégben, akkor csak külön szerződések megkötésével landolhat uniós légikikötőkben.

Ha mégis megszületne az új légitársaság és minden engedélye meglenne, valamint a személyi feltételek is adottak lennének, akkor még össze kellene állítania a menetrendjét is, amelyet a hazai légi irányítási központ a Hungarocontroll egyeztetne az Eurocontrollal. Az európai repülőterek kapacitásának és az európai légtér zsúfoltságának ismeretében menetrendi konferencián állapítanák meg, milyen lehetőségekkel számolhatna az új légitársaság. Ilyen konferenciát évente ugyancsak kétszer tartanak - jegyezte meg a szakember. A Malév egykori terjeszkedési útvonalaira, a balkáni fővárosokba, nagyvárosokba bejelentkezhetne a frissen alakuló cég, de a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi polgári légiforgalmi piaci helyzetben légitársaságot alapítani nagyon kockázatos vállalkozás.

Az is kérdéses, hogy ha a Szuhoj nem csak a gépet adná apportként a vállalatba, hanem a pénzt is, akkor honnan és hogyan teremtené elő a szükséges forrásokat. A nagy állami pénzintézet, a Vnyesekonombank egyszer már "megégette magát" a Malévval. A kőolaj- és földgázárak mélyrepülése roppant nehéz helyzetbe hozta az orosz gazdaságot és a bankrendszert is. Ugyancsak a Malév példája nyomán a kormánynak óvakodnia kellene az állami támogatástól, ebben az esetben viszont nem lehet tudni, hogy ki és miből fedezné az alapítás és a működtetés költségeit. (Becslések szerint 100 milliárd forintos nagyságrendű egy új légitársaság létrehozása és legalább egy éves előkészítést igényel.)

A Malév a saját nyugat-európai járataira szállította a térségből az utasokat, az új légtársaság a Balkánról akár - a Ferihegyet érintve - ráhordhatná ezekre az utasait. Nagy kérdés, hogy az új légitársaságnak akadna-e ebben partnere.

A nemzeti büszkeségnek számító, magyar nemzeti légitársaság újraélesztésére pillanatnyilag alig-alig van esély FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A nemzeti büszkeségnek számító, magyar nemzeti légitársaság újraélesztésére pillanatnyilag alig-alig van esély FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Egy másik szakember lapunknak elmondta, szerinte az oroszoknak leginkább reklám, brandépítési, értékesítési szempontból lenne fontos a Szuhoj bevonásával alapított orosz-magyar légitársaság. Az orosz cégnek ugyanis nem váltak be az üzleti számításai,amit a Superjet 100-astól vártak. Ha ez a terv megvalósulna, a Szuhoj az európai piacon is megjelenhetne ezzel a típussal, ami nem lenne új ötlet. Amikor a Malév az orosz Abramovics tulajdonában volt, 2008-ban a Szuhoj akkori vezérigazgatója tárgyalt velük Budapesten ennek a típusnak a flottába állításáról, de ez nem járt sikerrel. Martin Gauss, a Malév egykori vezérigazgatója azután 2011-ben a Le Bourges-i légiszalonon aláírt egy szándéknyilatkozatot Szuhoj Superjet 100-asok vásárlásáról az oroszokkal, és a típus fejlesztésében résztvevő olasz Alenia Aermacchival. (A kanadai Bombardier-eket, illetve a Fokker 70-eseket váltotta volna le a Superjet 100-as.) Az üzlet már olyan stádiumba került, hogy a Malév műszaki bázisa, az Aeroplex is rákészült, arra hogy Budapesten lesz a Superjet 100-as európai javítóközpontja. Ez azért lett volna fontos az oroszoknak, mert nem tagjai az Európai Légügyi Hivatalnak (EASA), amely szabályozza a repülést az unión belül.

Végül nem csak a szerződés, de az akkori vezérigazgató és a Malév is "elszállt."

A Sólyom a földön maradt
Nagyjából egy évvel a Malév csődjét követően jelentkezett egyes magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező üzleti csoport, hogy kizárólag magántőkével új légitársaságot alapít. A Sólyom Hungarian Airways ötlete 2013. tavaszán került reflektorfénybe. A frissiben létrehozott cégcsoport egyik tulajdonosa Vágó József, egyébként szakmailag képzett volt, 2007-2010. között a Nemzeti Közlekedési Hatóság a légügyi igazgatója volt.
Érdekes egybeesés, hogy a Sólyom is hat géppel indult volna, bár az végül nem derült ki, hogy milyen típusból állt volna a flotta, mert Vágó a lízing cégekkel való tárgyalási pozíciójára hivatkozva ezt nem árulta el.
A megfelelő tőkét állítólag valamelyik közel-keleti,pontosabban Arab-öböl menti állam légitársasága adta volna. Vágó magabiztosan többször is nyilatkozta, hogy az engedélyeztetést már intézik és a Sólyom 2013. augusztusában szárnyra kap.A szakemberek már a szándék bejelentésekor erős kétkedéssel fogadták az új "nemzeti légitársaság ötletét és nekik lett igazuk. A Sólyom soha nem szállt fel és most már végleg a kifutó betonján marad.



Szerző

Jó, ha tudja! Így védik a vásárlókat az árubemutatókon

A hatóságok együttműködnek az árubemutatókkal kapcsolatos eljárásaik során, és szigorúan fellépnek a jogsértő vállalkozásokkal szemben - hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) közös közleményében.

A tájékoztatás szerint sem hitelnyújtásra, sem árengedmények és ajándéksorsolások reklámjára nincs már lehetősége az árubemutatót szervező cégeknek egy tavaly decemberi törvénymódosítás nyomán.

Felidézik: a hitelintézeti törvény 2015. december 12-től megtiltotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás, azaz hitel nyújtását. Az új szabályozás kizárólag a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - például bankkártya - használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatásra ad lehetőséget.

A három hatóság közleménye szerint az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan immár tilos az ajándékjuttatás, az árengedmény, a kedvezmény, a vagyoni előny és az ajándéksorsolás reklámja is a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosítása értelmében. A szabályozás által feltételezhetően csökken a részvételi kedv, így csökken a potenciálisan veszélyeztetett vásárlók száma is - vélekednek.

A szigorú ügyfélszolgálati előírások - amelyeknek köszönhetően a vásárlók a cégeket el tudják érni és élni tudnak az elállási jogukkal - szintén az árubemutatón részt vevő fogyasztók érdekeit szolgálják.

Mint írják, az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai sarkallták arra a jogalkotót, hogy szigorítsa az árubemutatókon történő termékértékesítés jogszabályi hátterét. Korábban jellemzően ajándékígéretekkel és hitelfelvétel ösztönzésével manipuláló vállalkozások sok idős fogyasztót tévesztettek meg és bírtak rá a túlárazott termékek átgondolatlan megvételére.

Árubemutatóval egybekötött termékértékesítésnek számít bármely, a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény, a hatóságok nem tartják elfogadhatónak a pénzügyi szolgáltatásnyújtást tiltó rendelkezések olyan megkerülését, amikor egy vállalkozás fizikailag vagy időben választja el a termékértékesítést és a hitelnyújtást, vagy ennek látszatát kívánja kelteni - áll a közleményben.

Felhívják a fogyasztók figyelmét arra, fontolják meg, ténylegesen szükségük van-e az adott termékre, tájékozódjanak arról, hogy az máshol mennyibe kerül, és ha ajándéksorsolás reklámját látják, hitelt kínálnak számukra, jelezzék a hatóságoknak.

Szerző

LMP: a gazdagok lakásszerzését támogatja a program

Az LMP szerint a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) valójában nem a rászorulók, hanem a gazdagok lakásszerzését támogatja.

Gál József az LMP szóvivője a megjelent csok-rendeletekkel kapcsolatban azt mondta: a kormány átgondolatlanul vezette be a csokot, így menet közben változtatják a szabályokat, amivel csak a káoszt növelik.

Szerinte az új szabályok alapján is az látszik, hogy a csok inkább építőipari élénkítő program és nem otthonteremtési támogatás. Mint mondta, a megtakarításokkal nem rendelkező fiatal párok vagy a komoly lakhatási gondokkal küzdő, lecsúszó alsó-középosztály megint nem számíthat segítségre, ahogyan azok a családok sem, amelyek energetikai felújítást terveznek.

Ehelyett a magasabb jövedelemmel rendelkezők lakáshoz jutását támogatják - tette hozzá a politikus, aki szerint "luxuspaloták" is épülhetnek majd állami támogatásból és nem lesz akadálya a lakáshalmozásnak, hiszen az új építésű lakásoknál eltörlik a 30 millió forintos plafont és nem lesz feltétel a meglévő lakás eladása sem.

Gál József arról is beszélt: a kormány az új lakások építésével valószínűleg a saját gazdasági hátországát akarja feltőkésíteni. 

A nemzeti egészségügyi kerekasztal üléséről szólva az LMP szóvivője azt mondta: pártja szerint a költségvetés átstrukturálásával lehetőség lenne azonnali, jelentős, átlagosan 50 ezer forintos béremelésre és pár éven belül közel 50 százalék alapbéremelésre is a egészségügyben. Szerintük ez itthon tarthatná az elvándorló orvosokat és ápolókat. Úgy vélte: a kerekasztalnak akkor van helye, ha már történt béremelés, mert ez mutatná, hogy tényléges szándék van a változásra.

Szerző
Témák
LMP csók