Párizsi terror - Kiengedték az egyik gyanúsítottat

Szabadon engedtek csütörtökön Brüsszelben egy gyanúsítottat, akit egy társával együtt november végén vettek őrizetbe terrorszervezetben való részvétel vádjával a belga fővárosban - írta csütörtökön a La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap a vádlott ügyvédjének tájékoztatására hivatkozva.

A Samir Z. néven azonosított, 20 éves férfi ügyvédje a belga RTL-TVI televízió csatorna híradójának elmondta, hogy ügyfelét szabadlábra helyezték. A belga ügyészség szerint a gyanúsított feltételesen került szabadlábra.

Samir Z.-t november végén, a brüsszeli repülőtéren fogták el, amikor fel akart szállni egy Marokkóba tartó repülőgépre, mivel a hatóságok szerint tavaly legalább kétszer megpróbált Szíriába utazni.

Sophie Wagner védőügyvéd elmondta, hogy Samir Z. a családját kívánta meglátogatni Marokkóban és megvolt a visszafelé útra, 10 nappal későbbre szóló jegye is. Visszatérését követően pedig egy munkaszerződést kellett volna aláírnia Belgiumban. Samir Z. 2015 nyarán már járt Marokkóban, ahonnan vissza is tért - hangsúlyozta az ügyvéd.

Társát, a Pierre N.-ként azonosított gyanúsítottat, akit Samir Z.-vel egy időben vettek őrizetbe ugyancsak terrorszervezetben való részvétel vádja alapján, már december végén szabadlábra helyezték.

A francia állampolgár Samir Z. és a szintén a belga főváros Molenbeek nevű kerületében élő Pierre N. 28 éves belga állampolgár is tagja volt a párizsi Stade de France stadionnál magát felrobbantó Bilal Hadfi társaságának.

Salah Abdeslamot, a párizsi merényletek egyik feltételezett elkövetőjét továbbra sem sikerült kézre keríteni. A magát Yassine Baghlinak is nevező belga férfi ellen a terrortámadásokat követően Belgium nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, de azóta is szökésben van, és azt sem tudni biztosan, hogy még Európában van-e. A belga rendőrség által első számú közellenségként aposztrofált fiatalember két testvére közül Ibrahim öngyilkos merénylőként robbantotta fel magát a párizsi Bataclan koncertteremben, a másikat, Mohamedet pedig még a merényletsorozatot követő napokban őrizetbe vették Molenbeekben.  A francia fővárosban hét helyszínen elkövetett merényleteknek 130 halálos áldozatuk volt.

Szerző

Auschwitzi lágerőr a vádlottak padján 94 évesen

Németországban bíróság elé állították az auschwitz-birkenaui náci haláltábor egy újabb őrét, a 94 éves német férfi a vád szerint bűnrészes legalább 170 ezer ember meggyilkolásában, pere csütörtökön kezdődött az észak-rajna-vesztfáliai Detmoldban.

A német sajtóban Reinhold Hanning néven azonosított nyugdíjas ellen a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1943 januárja és 1944 júniusa között végzett tevékenységével kapcsolatban emelt vádat a detmoldi tartományi bíróságon a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltsége. 

A vádiratot az úgynevezett magyar akcióban (Ungarn-Aktion) keletkezett iratok elemzése alapján állították össze. Az 1944. május-júliusi műveletben csaknem 140 vasúti szerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak Auschwitz-Birkenauba. A vádlott az SS egy őrszolgálati feladatokkal megbízott egységében teljesített szolgálatot. Az ügyészség szerint ebből adódóan pontosan tudta, hogy a táborban az emberölés milyen formáit alkalmazták, és azt is tudta, hogy a lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni, mert vigyáztak rájuk az őrök, akik közé ő maga is tartozott.

Legutóbb tavaly ítéltek el Németországban egy egykori auschwitzi lágerőrt. A 94 éves Oskar Gröningre négy év szabadságvesztés büntetést szabtak ki, amiért közreműködött a magyar akció során gázkamrába terelt emberek, legkevesebb 300 ezer fő meggyilkolásában. A Reinhold Hanning ellen emelt vád sokkal szélesebb körű, az ügyészség álláspontja szerint a férfi a tábort működtető gépezetben betöltött funkciója révén bűnrészes a gyilkosságok valamennyi típusában, így gázkamra révén elkövetett emberölésekben és tömeges kivégzésekben, amelyeket a láger úgynevezett fekete falánál hajtottak végre, valamint - az ügyészség szóhasználata szerint - emberek "életkörülmények általi elpusztításában", mindenekelőtt módszeres halálra éheztetésében.

A vádlott az első tárgyalási napon hallgatott. Azt már korábban elismerte, hogy őrként szolgált Auschwitz-Birkenauban, de tagadta a terhére rótt bűncselekményt. A bíróság 12 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót május 20-ra. A perbe belépett nagyjából negyven mellékvádló, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. A tárgyalást a sok résztvevő és a nagy sajtóérdeklődés miatt nem a bíróságon, hanem a helyi kereskedelmi- és iparkamara (IHK) épületében tartják. A tárgyalás egy kisebb incidenssel kezdődött, mert megjelent a helyszínen egy holokauszt-tagadásért elítélt, neonáci körökben ismert német nő, aki végül a tiltakozás hatására távozott az IHK-székháztól.

Az 1958-ban alapított ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett. Oskar Gröning és Reinhold Hanning pere után még további három ember ügye kerülhet bíróság elé.

Szerző

Külügyminiszter: tovább húzódhat a háború Szíriában

Meg kell törni az erőszak spirálját Szíriában, mert különben tovább húzódik a polgárháború, és ehhez áttörést kell elérni a rendezésről folytatott tárgyalásokon - mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter csütörtökön Münchenben a Szíriát Támogató Országok nevű csoport külügyminiszteri találkozója előtt.

A német diplomácia vezetője sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy eljött a bajor fővárosba "mindenki, akire szükség van" ahhoz, hogy "elérjük mindazt, amit eddig nem sikerült", vagyis a továbblépést a válságkezelés azon szakaszába, amelyben lehetővé válik a harcok miatt a külvilágtól elzárt emberek ellátásának javítása, és az "első lépések megtétele az erőszak jelentős csökkentése felé".

Mindez "remélhetőleg" elvezet  egy tűzszüneti megállapodáshoz - mondta Frank-Walter Steinmeier. Hozzátette: bizonytalan, hogy sikerül-e még csütörtökön Münchenben kikerülni az erőszak örvényéből, de az biztos, hogy a német részről minden lehetséges előkészületet megtettek a tárgyalások eredményességéért.

Szerző