Szélsőjobbosok masíroztak a Várban

Publikálás dátuma
2016.02.13. 19:00
MTI Fotó: Kovács Tamás
A Becsület napja elnevezéssel, azokra a katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek szombaton a budai Várban, akik Budapest 1945-ös ostroma során február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt várból. A megemlékezést a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Pax Hungarica Mozgalom és a Hungária Skins szervezte.

A felszólalók, Retkes Tamás író, történész, a Magyar Nemzeti Arcvonal és a Pax Hungarica Mozgalom, valamint a szlovák Slovenská Pospolitos» (Szlovák Testvériség) képviselői a kitörésben részt vett német és magyar katonák hősiességét éltették.

A rendezvény több száz résztvevőjének többsége valamilyen második világháborús magyar vagy német, illetve ezekre emlékeztető egyenruhát öltött, illetve korabeli katonadalok szóltak a hangszórókból.

A kifeszített transzparensek között a Fehér Magyar Egység molinóján a "Szabad nemzeti és szociális Magyarországot" felirat szerepelt, illetve az egy másik transzparensen a "Blood C18 Honour Hungary" felirat szerepelt. Többen a Magyar Nemzeti Arcvonal lobogóit, illetve nyilaskeresztes zászlókra emlékeztető lobogókat emeltek a magasba.

A rendezvény a magyar, illetve a német himnusszal vette kezdetét, utóbbit az 1945 előtt érvényes szöveggel szólaltatták meg. A demonstráció végén a résztvevő szervezetek megkoszorúzták a kitörésben elhunytak, erre az alkalomra felállított ideiglenes emlékművét, egy keresztre helyezett rohamsisakot.

A megemlékezést antifasiszta ellentüntetők egy mintegy 100 fős csoportjának ellendemonstrációja kísérte. Ők dobolással, dudálással, a többi között a "nácik haza és a "mocskos nácik" rigmus skandálásával zavarták a beszédeket.
A két felet vaskordon és rendőrsorfal is elválasztotta.

A demonstráció befejezését követően "emléktúrára" indultak a résztvevők. Az emléktúra két részből áll. Egy rövidebb 12 kilométeres emlékmenetből, amely során 5 katonasírt, egykori légvédelmi állásokat, berobbantott bunker bejáratokat érintenek.
Ugyanakkor a nagy, közel 50 kilométeres emléktúra a Mány határában álló Kitörés emlékműnél ér véget, ahol a túlélők 1945-ben elérték a német vonalakat.

1945 február 11-én, mintegy 19 ezer többségében német katona, valamint magyar katonák, nyilasok, csendőrok, illetve civilek kíséreltek meg kitörni a szovjet csapatopk által körülzárt budai Várból, a német arcvonalak felé. Kevesebben, mint 800-an érték el a céljukat, a többiek többsége a szovjet fegyverek áldozatává vált.

Szerző

Fidesz: a szocialista kormány idején iskolákat zártak be

A szocialista kormány idején több száz iskolát zártak be, több ezer pedagógust tettek az utcára és csökkentették a fizetésüket - reagálta a Fidesz-frakció szombaton Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetőjének korábbi nyilatkozatára.

Tóbiás József szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: az MSZP törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az az önkormányzat, amely képes rá, vehesse vissza iskoláját. A pártelnök elmondta, hogy a választmány nyílt levélben állt ki a szombati pedagógustüntetés mellett. Értékelésük szerint a tüntetés Magyarország jövőjéről szól - ismertette a dokumentum tartalmát.

A Fidesz reagálásában az áll, hogy a szocialisták "élesben" is bemutatják, hogy milyen az, ha ők veszik át az iskolákat: Botka László a szocialisták szegedi polgármestere a szülők és a helyi pedagógusok tiltakozása ellenére éppen most zár be öt óvodát és pedagógusokat tesz utcára.

Szerző

Gyurcsány: ideje birtokba venni az országot

Publikálás dátuma
2016.02.13. 17:02
MTI Fotó: Marjai János
Fél órára nyilvánossá vált szombat délután fél 3-kor a budapesti Syma Csarnokban VI. kongresszusát tartó Demokratikus Koalíció ülése, hogy a tévénézők is meghallgathassák Gyurcsány Ferenc pártelnök beszédét, amelyben a Sokak Magyarországa című pártprogramot ajánlotta a közönség figyelmébe.

Mielőtt azonban a pártelnök a pulpitusra lépett a kongresszus részvevői és a tévénézők megtekinthettek egy kisfilmet a Kevesek Magyarországáról, amely azt mutatta be, hogy az utóbbi hat évben hogyan pusztult le az oktatás, az egészségügy, hogyan nőtt a szegénység, estek szét a családok, növekedett a kivándorlás Orbán országában.

Gyurcsány Ferenc félórás beszédében ezúttal kevesebbet szólt a hatalomról, a program alapján inkább azt emelte ki, hogy bár mély történelmi gyakorlata van ennek a nemzetnek a mindenkori hatalom kibekkelésében, Antall József néhai miniszterelnök mondása szerint az alámerülésben, a DK ezt nem ajánlja. Bekkelés helyett itt az ideje annak, hogy birtokba vegyük az országot, rá kell ébreszteni az embereket, a polgárokat, hogy ez az ő országuk és nem a hatalmon lévő keveseké. Ha ők nem óvják meg ezt az ország – nem a menekültektől, hanem az orbáni hatalomtól -, más nem fogja megtenni – mondta a DK elnöke, hozzátéve: akitől el lehet venni a hazáját, az hazátlan marad. A DK – a következő demokratikus kormány tagjaként -, olyan Magyarországot akar, ahol jó élni, ahol az alapelv, az élni és élni hagyni, ahol nem a hatalom mondja meg a polgárnak, hogyan éljen. Orbán azt szeretné, ha mi úgy táncolnánk, ahogyan ő fütyül, mi pedig rá fütyülünk – mondta Gyurcsány.

Ma az ellenfél nem Brüsszel, Angela Merkel, vagy a menekültek – hanem a kormány. Azoknak is ki kell nyitniuk a szemüket és látniuk kell ezt, akik abban ringatták magukat, hogy ez a hatalom valamiféle társadalmi békét teremt. Ha pedig körbenéznek, akkor egy szürke, megfáradt Magyarországot látnak, amely Orbán irányításával a semmibe menetel. Ideje van az ébredésnek, a szembenállásnak – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.

A DK elnöke kifejtette: pártja – amely az idén öt éves – alapelvei a megalakulása óta nem változtak, s megegyeznek az 1989-es rendszerváltozás eszmeiségével, konszenzusos alapelveivel: szabadság, az emberi méltóság tisztelete, szociális piacgazdaság, parlamentáris jogállam, európai elkötelezettség. Ennek ellenére nem lehet visszatérni 1989-hez, de még csak 2010 előtthöz sem. Nincs, nem lehetséges demokratikus restauráció – emelte ki Gyurcsány.

Megkopott a közbizalom a politikában – folytatta a pártelnök. Ezért a DK nevében azt javasolja, a következő demokratikus hatalom ossza meg a legfontosabb döntések felelősségét a politika, a képviseleti parlamentarizmus és a nép között, akár népszavazások formájában. Egyszerű politikai többség nem választhat köztársasági elnököt – hozta fel példának, mert a parlament nem képviseli a nép egészét.

Gyurcsány beszélt arról is, a DK soha nem tett betarthatatlan anyagi ígéreteket a választóknak, s most sem tesz. Miközben tisztában van vele, hogy költségvetést könnyebb csinálni, mint az ország megtörtségét, megtört lelkét helyrehozni, világosan meg kell mondani: minden anyagi szükséget nem lehet kielégíteni. Megismételte: az oktatást, az egészségügyet, a művészetet és a tudományt tartják a legfontosabb területnek a jövő szempontjából. Tízéves távlatban itt szeretnének háromszoros fizetésemelést elérni.

Kitért a pártelnök a Kossuth téri tiltakozásra is, köszönetét fejezte ki azért, hogy a pedagógusok a nemzet tanáraivá lettek. Ugyanakkor figyelmeztetett: a pedagógusok nem fogják, mert nem tudják mindenki küzdelmét megvívni, ugyanakkor bízik benne, nem csak egy múló pillanat volt a parlament előtti tüntetés, hanem remény a nemzetnek. A szombati tiltakozás is megmutatta, hogy az országnak az utóbbi hat évvel van baja, az egész rendszerrel, amelyben ideje volna kicserélni a megkopott főalkatrészt – utalt Orbán Viktorra.

Befejezésül Gyurcsány Ferenc a párt programját az Orbán utáni rendszerre vonatkozó ajánlatként jellemezte, amely nem zárt, hanem nyitott. Nyitott mindenki számára, aki a róla hétfőn megkezdődő társadalmi vitákban hozzá akar szólni.

Szerző