Titkosítanák a közérdekű adatokat - Terítéken a postatörvény a Házban

Publikálás dátuma
2016.02.16. 11:13

Összesen nyolc előterjesztést tárgyal ma az Országgyűlés, köztük a postatörvény módosításáról szóló javaslatot, amely szerint semmilyen adat nem lehet közérdekű, amely aránytalan sérelmet okozna a posta üzleti tevékenysége szempontjából. Napirend előtt az egészségügyről, a postatörvény módosításáról, a Széchenyi-emlékévről és a családi otthonteremtési programról (csok) volt szó, majd a Vegyifegyver Tilalmi Szervezetről és a konzuli védelemről folytattak általános vitát. Az Országgyűlés később az olimpiai pályázat készítésének támogatását célzó adótörvény-módosításról tárgyalt.

Postatörvény módosítása

A képviselők az ülésnap végén tárgyalhatják a postai szolgáltatások változtatásáról szóló kormánypárti javaslatot. Az előterjesztésről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt közölte, hogy nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét. A jelenlegi háromnapos ülés zárónapját jövő hétfőn tartják, a képviselők ekkor kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel.

Ahogy a Népszava már beszámolt róla: a Magyar Posta szerződéseinek nyilvánosságáról, pontosabban azok titkosításáról nyújtott be törvényjavaslatot Németh Szilárd. Az adatnyilvánosságot korlátozó terveket a 444.hu vette észre, felhívva a figyelmet: a kormánypárt ezzel kivenné az állami vállalatot az infótörvény hatálya alól, és lehetővé tenné, hogy a Posta megtagadjon minden folyamatban lévő és jövőbeni közérdekű adatigénylést. Továbbá a törvény elfogadása előtt keletkezett adatok titkosítását is biztosítja. A 444.hu szerint a javaslat egy folyamat kezdete, információik vannak ugyanis arról, hogy a Fidesz arra készül, hogy más cégeknél is lehetővé teszi majd a titkolózást, és jöhet az MVM, az MNB, a Szerencsejáték Zrt., vagy bármelyik állami cég.

MSZP: miért titkosítják a posta közérdekű adatait?
Tóth Bertalan (MSZP) a postatörvény parlament előtt lévő módosítását kifogásolta. Azt is szóvá tette, hogy a posta menedzsmentjének 150 százalékkal nőtt a fizetése, miközben az alkalmazottak 1-4 százalékos emelést kaptak 2016-ban. Elmondta, Szarka Zsoltnak, a posta vezérigazgatójának 2-ről 5 millió forintra nőtt a fizetése, de emellett felügyelőbizottsági tagságai is vannak. Példaként a Takarékbankot és az FHB-t említette, amelyekben a posta részvényes.
Azt firtatta, hogy a vezérigazgató a testületi üléseken milyen érdekeket képvisel: a Magyar Posta vagy a magáncégek, esetleg a fideszes háttérország érdekeit. Szerinte ez is közrejátszott abban, hogy Németh Szilárd (Fidesz) olyan javaslatot terjesztett be a Háznak, amelynek alapján a közpénzből működő posta közérdekű adatait titkosítanák.Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy több olyan állami cég van, így a posta is, amely az egyetemes szolgáltatáson kívül versenypiaci tevékenységet is folytat. Ezért életszerű az, ha ezekben a cégekben a kormányzat menedzserfizetéseket nyújt - közölte. 

Konzuli védelem

A külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó ügyintézés hatékonyságának fokozását, informatikai támogatását, az ügyfélbarát szemlélet erősítését nevezte a jogszabály-módosítás legfontosabb céljának. Az eddig miniszteri rendeletekben szabályozott hivatásos és tiszteletbeli konzuli kinevezéseket, feladatokat ezentúl törvényben szabályozzák, s pontosítják az előírásokat is - fejtette ki Mikola István.

Az államtitkár kiemelte, hogy átültetik a hazai jogrendbe a harmadik országban képviselettel nem rendelkezők védelmére vonatkozó tanácsi irányelvet is, amelynek célja, hogy a magyar állampolgárok konzuli védelmét kapjanak ott is, ahol nincs magyar külképviselet.

Bartós Mónika, a Fidesz vezérszónoka szerint a konzulok kibővült feladatköre miatt szükségesek a módosítások. Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslat megfelel a magyarok érdekeinek, garantálja biztonságukat, ezért pártja támogatja azt. Turgyán Tamás örmény szószóló a parlament nemzetiségek bizottságának képviseletében elmondta: támogatják a módosításokat, mert azok a jogbiztonságot szavatolják. Demeter Márta (MSZP) támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor a hivatásos konzuli kinevezés feltételeinek részleteiről érdeklődött, felvetve: a kormánytisztviselők minisztériumi gyakorlatának előírása politikai kinevezetteknek adhat lehetőséget. Mikola István utóbbira úgy reagált: megvitatja szakértőkkel a feltételeket és még a vita során visszatér a kérdésre.

Olimpia 2024, MOB

MSZP: nem látszik, mire költik a pénzt

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy egyfajta kettősséggel szembesülnek, mert örülnek a nagy mennyiségű tao-támogatásnak, de közben problémákat okoz az átláthatatlanság. A politikus külön gondnak tartotta, hogy miközben egy komoly összegről, 19 milliárd forintról döntenek az olimpiarendezés ügyében, nem tudják, hogy azt pontosan mire is fogják majd elkölteni. Az MSZP szerint ebben a formában nem lehet támogatni a javaslatot, mert nem ismert, hogy hogyan és pontosan mire akarják elkölteni a forrásokat - összegzett.

Kiemelt gazdasági és társadalmi szerepvállalást tartott szükségesnek a nemzetgazdasági tárca államtitkára az ország 2024-es olimpiai pályázatának sikerességéhez. Cseresnyés Péter hangsúlyozta: elegendő forrásra van szüksége a pályázatot készítő nonprofit társaságnak. Ehhez a társasági adóról, valamint a sportról szóló törvények módosítása által a gazdasági táraságok összesen 19 milliárd forinttal járulhatnak hozzá egy új adókedvezmény biztosításának eredményeként, amely illeszkedik az úgynevezett tao-kedvezmény eddigi rendszeréhez. A kedvezményre jogosító igazolást a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság közös, zártkörűen működő részvénytársasága állítja ki. Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság által kiállított támogatási igazolások értéke 2016-ban és 2017-ben együttesen nem haladhatja meg a 19 milliárd forintot. A lehetőséggel csak azok a vállalkozások élhetnek, amelyeknek nincs köztartozásuk. A pályázatot készítő zrt.-nek a jövő év végéig fel nem használt összeget vissza kell utalnia a költségvetésnek - mutatott rá az államtitkár. 

Megállapodás Magyarország és Irán között

A jövedelem- és vagyonadók kettős adóztatásának elkerülését célozza az a megállapodás, amelyet a magyar és az iráni kormányfő írt alá tavaly novemberben, és amelynek kihirdetéséről a Háznak döntenie kell - mutatott rá expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Cseresnyés Péter kifejtette: a megállapodás kizárja a magánszemélyek és a vállalkozások kettős adóztatását, meghatározva, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok esetében melyik szerződő állam joga az adóztatás. Az országok hatóságainak lehetősége lesz adóügyi információcserére, de egyeztető eljárás kezdeményezésére is. 

Hangsúlyozta: a megállapodás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és a két ország gazdasági érdekeit szolgálja. Irán a régió több országával is kötött már hasonló megállapodást - indokolta annak szükségességét. Velez Árpád (MSZP) is pártja támogatásáról számolt be, kijelentve: az egyezmény kiszámíthatóvá teszi az adóztatást. Bartos Mónika (Fidesz) arra mutatott rá: a vegyipari, gyógyszer- és élelmiszeripari, a gépipari vállalatoknak, valamint a turizmusnak is kedvezhet az egyezmény, de a környezetvédelmi technológiák számára is fontos lehet.  Gyöngyösi Márton (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a nyugati országok is belátták: nemcsak gazdasági, de geostratégiai szempontból is megkerülhetetlen Irán, ezért fel kell oldani a szankciókat. 

Megállapodás a Vegyifegyver Tilalmi Szervezettel

Megállapodásban határozta meg a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet tisztségviselőit Magyarországon megillető kiváltságokat és mentességeket, amelyek megegyeznek a nemzetközi jogi gyakorlattal - ismertette Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény általános vitájában. A megállapodás az állam törvényeinek tiszteletben tartását és a hatóságokkal való együttműködést is rögzíti.

Az államtitkár felidézte, hogy a szervezetet egy egyezmény hozta létre, amely betiltotta a vegyi fegyvereket és a készletek felszámolását célozza. Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a részes államok a föld lakosságának 98 százalékát teszik ki, s ez hitelessé teszi a vegyi fegyverek átfogó megsemmisítését. Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka ugyancsak azt jelezte, hogy pártja támogatja a javaslat elfogadását. Prioritásként emelte ki a tagállami deklarációt és a helyszíni ellenőrzéseket, s egyetértett azzal, hogy a tisztségviselőket megilletik egyes kiváltságok és mentességek.

 A következő oldalon a képviselők reagálásait olvashatja!

Szerző
Frissítve: 2016.02.16. 18:19

Megvan, ki váltja Hegedüst az ORÖ élén

Publikálás dátuma
2016.02.16. 10:28
MTI Fotó: Marjai János
Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat vezetője lemondott elnöki megbízatásáról - derült ki a RomNet-nek kedd reggel küldött közleményéből, amiben arról ír, hogy elődje, Farkas Flórián „nehéz és kínos örökséget” hagyott rá. Hegedüs Lakatos Istvánt jelölte ki az elnöki tisztség ideiglenes ellátására.

A roma politikus cáfolta azokat az információkat, hogy testületi nyomásra mondott volna le elnöki pozíciójáról, és indokként az egészségügyi okokat sem említett. Az atv.hu hétfő délután írt arról, hogy Hegedüs István még a héten lemond megbízatásáról és a portál szerint a döntését részben egészségügyi okokkal magyarázta.

Hegedüs István, a RomNet-hez eljuttatott lemondó nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy elődje, Farkas Flórián „nehéz és kínos örökséget” hagyott rá, és mint fogalmazott, „világos és egyértelmű törekvéseiket nem tudták érvényre juttatni, mert megakadályozták a személyes politikai ambíciók, az önös gazdasági érdekek”.

Azt írta, hogy az ORÖ a személyes politikai harcok martalékává vált, és "ezért egyetlen ember, a Fidesz országgyűlési képviselője, Orbán Viktor kormányfő megbízottja, Farkas Flórián a felelős. A miniszterelnöki biztos a felelős azért az anyagi és erkölcsi károkozásért, a bűncselekménygyanúkkal járó szégyenbélyegért is, amelyek beárnyékolják az önkormányzat tevékenységét" - fogalmazott Hegedüs István.

Kifejtette: a teljes társadalom és a magyarországi cigányság érdekeit szem előtt tartva többször felhívta a magyar társadalom, a kormány és a politikai elit figyelmét a romák valós társadalmi integrációjának egyetlen, és legfőbb akadályára, de - mint hozzátette - szavai "nem találtak megértő fülekre". "Nem kívánok tovább egyéni érdekekkel szemben harcolni, mert a tisztességet és becsületet mindennél előbbre valónak tartom" - emelte ki.

„Távozásomat az ORÖ testületi ülésen szerettem volna bejelenteni, de az ellenzéki képviselők között zajló pozícióharc miatt erre nem nyílt lehetőségem, és méltatlannak is tartom a tisztséghez, hogy azt egy botrányokkal övezett testületi ülésen tegyem meg. Az elnöki tisztségemről való lemondásomról már tájékoztattam a Fővárosi Kormányhivatalt, és még a mai nap folyamán tudatom képviselőtársaimmal is” – írta Hegedüs István közleményében, végezetül sok sikert kívánva utódjának, bízva abban, hogy nem külső erők érdeke szerint fogja vezetni a testületet.

Lakatos István lett az ideiglenes elnök

Az ORÖ lemondott elnöke kora délután rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az ORÖ budapesti székházában, ahol bejelentette, hogy Lakatos Istvánt (Lungo Drom) jelölte ki az elnöki tisztség ideiglenes ellátására. A szervezet eddigi elnöke azt mondta, hogy közjegyző előtt aláírta a lemondó nyilatkozatát, így keddtől nem ő az ORÖ elnöke.

Vajda László, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselője tegnap úgy fogalmazott lapunknak, hogy Hegedűs István az elkövetkező pár napban biztos, hogy le fog mondani az elnöki megbízatásáról, mivel az ORÖ elnökének egészségügyi állapota nem teszi már lehetővé a mindennapos harcot, miközben a mai napig "durva és nemtelen támadások érik".

Mint ismert, a már korábban is nyilvánosságra került szabálytalanságok és visszásságok miatt az Emmi felmondja a 2013-ban kötött uniós támogatási szerződést az ORÖ-vel. Az Index.hu megtudta: miután az illetékes miniszter végül vizsgálatot indított a szervezet által kezelt források elköltése ügyében, a kormányzati ellenőrök nyomát sem találták semmilyen értékelhető szakmai tevékenységnek a még Farkas Flórián előző ORÖ-elnök által alapított "Híd a munka világába" foglalkoztatási szövetkezet által összevásárolt ingatlanokban. A szervezetnek ezért vissza kell fizetnie a szövetkezetalapításra felvett, összesen 1,2 milliárd forintnyi uniós pénzt, amelyet a záró eredményességi vizsgálat szerint szinte teljes egészében túlárazott, indokolatlan presztízsberuházásokra költött ahelyett, hogy a romák munkalehetőségét bővítette volna.

Megírtuk: miközben kórházba került, az elnököt nemrégiben hivatalvezetőjével együtt menesztette posztjáról az ORÖ-közgyűlés, de Hegedüs jogsértőnek minősítette a távollétében hozott döntést. A fővárosi kormányhivatal meg is állapította, hogy "az elnöki tisztség bíróság által történő megszüntetéséig, illetőleg tisztségéből való felfüggesztéséig az ORÖ elnökeként látja el feladatait".

Szerző

Feketelista az MTVA-nál? Megszólalt Gálvölgyi János is

Publikálás dátuma
2016.02.16. 09:44
FOTÓ: Népszava
A köztévés feketelistás botrány tíz nappal ezelőtt kezdődött, amikor Kulka János D. Tóth Kriszta műsorában nyíltan vállalta véleményét, miszerint a köztévé ma „ugyanaz a csökött, kommunista, szívtelen, ostoba, a lojalitást minden módon felülíró, nem nyitott, nem ambiciózus." A színész hozzátette, hogy szerinte tiltólistára tette őt a vezetőség. Hasonló nézetet vall Sebestyén Balázs műsorvezető is, ő úgy fogalmazott: ha meleg liberális vagy, egészen biztosan tiltólistás vagy. Most megszólalt a köztévé rejtélyes feketelistájával kapcsolatban Gálvölgyi János színész is.

A közmédia számára nemkívánatos személyek listája régen és ma is az agyakban és a nyelvekben létezik. Legépelt listáról nem tudok. Csak azt tudom, hogy a közelmúltban több kolleginám és kollégám is javasolta, hogy vendégként engem is hívjanak meg a köztévé bizonyos műsoraiba, de erre nemleges választ kaptak – magyarázta Gálvölgyi a Blikknek, majd a tőle megszokott iróniával hozzátette: én ennyit tudok, illetve ennél többet is tudok, de ennyit vállalok. Senkit sem akarok kellemetlen helyzetbe hozni – mondta a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész.

Brády Zoltán rendező, szerkesztő, riporter, a Kapu folyóírat alapítója szintén úgy nyilatkozott a lapnak, hogy létezik a tiltólista. "Elismert dokumentumfilmeket készítünk, de minden ok nélkül szakították meg velünk a kapcsolatot – mondta, hozzátéve: a Kapu kezdettől fogva minden jobboldali pártot vállalt, de a Fidesznek nem tetszik, hogy a Jobbiknak is helyet adunk. Sőt telefonon felhívtak, amikor a Fideszt bíráltuk.

A köztévé feketelistás botrányára D. Tóth Kriszta - aki Kulkával beszélgetett Elviszlek magammal című videoblog-riportműsorának adásában - is reagált egy internetes bejegyzésében, miszerint amíg a műsor futott, többször szerették volna meghívni Kulkát. "Nem lehetett. Ezt soha senki írásba nem adta. Ahogy azt sem, hogy Pataki Ági nem jöhet be. Vagy Gálvölgyi János, mint Rózsa György meglepetésvendége" – írta D. Tóth Kriszta.

Az MTVA ezzel szemben most is tagadta, hogy létezne tiltólista. „Ahogy azt az MTVA a közelmúltban közleményben is tudatta, a közmédiában semmiféle „tiltó- vagy feketelista” nem létezik” – válaszolta a közszolgálati televízió sajtóosztálya.

Szerző
Témák
köztévé MTVA