Postatörvény módosítása
A képviselők az ülésnap végén tárgyalhatják a postai szolgáltatások változtatásáról szóló kormánypárti javaslatot. Az előterjesztésről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt közölte, hogy nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét. A jelenlegi háromnapos ülés zárónapját jövő hétfőn tartják, a képviselők ekkor kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel.
Ahogy a Népszava már beszámolt róla: a Magyar Posta szerződéseinek nyilvánosságáról, pontosabban azok titkosításáról nyújtott be törvényjavaslatot Németh Szilárd. Az adatnyilvánosságot korlátozó terveket a 444.hu vette észre, felhívva a figyelmet: a kormánypárt ezzel kivenné az állami vállalatot az infótörvény hatálya alól, és lehetővé tenné, hogy a Posta megtagadjon minden folyamatban lévő és jövőbeni közérdekű adatigénylést. Továbbá a törvény elfogadása előtt keletkezett adatok titkosítását is biztosítja. A 444.hu szerint a javaslat egy folyamat kezdete, információik vannak ugyanis arról, hogy a Fidesz arra készül, hogy más cégeknél is lehetővé teszi majd a titkolózást, és jöhet az MVM, az MNB, a Szerencsejáték Zrt., vagy bármelyik állami cég.
Konzuli védelem
A külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó ügyintézés hatékonyságának fokozását, informatikai támogatását, az ügyfélbarát szemlélet erősítését nevezte a jogszabály-módosítás legfontosabb céljának. Az eddig miniszteri rendeletekben szabályozott hivatásos és tiszteletbeli konzuli kinevezéseket, feladatokat ezentúl törvényben szabályozzák, s pontosítják az előírásokat is - fejtette ki Mikola István.
Az államtitkár kiemelte, hogy átültetik a hazai jogrendbe a harmadik országban képviselettel nem rendelkezők védelmére vonatkozó tanácsi irányelvet is, amelynek célja, hogy a magyar állampolgárok konzuli védelmét kapjanak ott is, ahol nincs magyar külképviselet.
Bartós Mónika, a Fidesz vezérszónoka szerint a konzulok kibővült feladatköre miatt szükségesek a módosítások. Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslat megfelel a magyarok érdekeinek, garantálja biztonságukat, ezért pártja támogatja azt. Turgyán Tamás örmény szószóló a parlament nemzetiségek bizottságának képviseletében elmondta: támogatják a módosításokat, mert azok a jogbiztonságot szavatolják. Demeter Márta (MSZP) támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor a hivatásos konzuli kinevezés feltételeinek részleteiről érdeklődött, felvetve: a kormánytisztviselők minisztériumi gyakorlatának előírása politikai kinevezetteknek adhat lehetőséget. Mikola István utóbbira úgy reagált: megvitatja szakértőkkel a feltételeket és még a vita során visszatér a kérdésre.
Olimpia 2024, MOB
Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy egyfajta kettősséggel szembesülnek, mert örülnek a nagy mennyiségű tao-támogatásnak, de közben problémákat okoz az átláthatatlanság. A politikus külön gondnak tartotta, hogy miközben egy komoly összegről, 19 milliárd forintról döntenek az olimpiarendezés ügyében, nem tudják, hogy azt pontosan mire is fogják majd elkölteni. Az MSZP szerint ebben a formában nem lehet támogatni a javaslatot, mert nem ismert, hogy hogyan és pontosan mire akarják elkölteni a forrásokat - összegzett.
Kiemelt gazdasági és társadalmi szerepvállalást tartott szükségesnek a nemzetgazdasági tárca államtitkára az ország 2024-es olimpiai pályázatának sikerességéhez. Cseresnyés Péter hangsúlyozta: elegendő forrásra van szüksége a pályázatot készítő nonprofit társaságnak. Ehhez a társasági adóról, valamint a sportról szóló törvények módosítása által a gazdasági táraságok összesen 19 milliárd forinttal járulhatnak hozzá egy új adókedvezmény biztosításának eredményeként, amely illeszkedik az úgynevezett tao-kedvezmény eddigi rendszeréhez. A kedvezményre jogosító igazolást a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság közös, zártkörűen működő részvénytársasága állítja ki. Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság által kiállított támogatási igazolások értéke 2016-ban és 2017-ben együttesen nem haladhatja meg a 19 milliárd forintot. A lehetőséggel csak azok a vállalkozások élhetnek, amelyeknek nincs köztartozásuk. A pályázatot készítő zrt.-nek a jövő év végéig fel nem használt összeget vissza kell utalnia a költségvetésnek - mutatott rá az államtitkár.
Megállapodás Magyarország és Irán között
A jövedelem- és vagyonadók kettős adóztatásának elkerülését célozza az a megállapodás, amelyet a magyar és az iráni kormányfő írt alá tavaly novemberben, és amelynek kihirdetéséről a Háznak döntenie kell - mutatott rá expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Cseresnyés Péter kifejtette: a megállapodás kizárja a magánszemélyek és a vállalkozások kettős adóztatását, meghatározva, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok esetében melyik szerződő állam joga az adóztatás. Az országok hatóságainak lehetősége lesz adóügyi információcserére, de egyeztető eljárás kezdeményezésére is.
Hangsúlyozta: a megállapodás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és a két ország gazdasági érdekeit szolgálja. Irán a régió több országával is kötött már hasonló megállapodást - indokolta annak szükségességét. Velez Árpád (MSZP) is pártja támogatásáról számolt be, kijelentve: az egyezmény kiszámíthatóvá teszi az adóztatást. Bartos Mónika (Fidesz) arra mutatott rá: a vegyipari, gyógyszer- és élelmiszeripari, a gépipari vállalatoknak, valamint a turizmusnak is kedvezhet az egyezmény, de a környezetvédelmi technológiák számára is fontos lehet. Gyöngyösi Márton (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a nyugati országok is belátták: nemcsak gazdasági, de geostratégiai szempontból is megkerülhetetlen Irán, ezért fel kell oldani a szankciókat.
Megállapodás a Vegyifegyver Tilalmi Szervezettel
Megállapodásban határozta meg a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet tisztségviselőit Magyarországon megillető kiváltságokat és mentességeket, amelyek megegyeznek a nemzetközi jogi gyakorlattal - ismertette Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény általános vitájában. A megállapodás az állam törvényeinek tiszteletben tartását és a hatóságokkal való együttműködést is rögzíti.
Az államtitkár felidézte, hogy a szervezetet egy egyezmény hozta létre, amely betiltotta a vegyi fegyvereket és a készletek felszámolását célozza. Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a részes államok a föld lakosságának 98 százalékát teszik ki, s ez hitelessé teszi a vegyi fegyverek átfogó megsemmisítését. Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka ugyancsak azt jelezte, hogy pártja támogatja a javaslat elfogadását. Prioritásként emelte ki a tagállami deklarációt és a helyszíni ellenőrzéseket, s egyetértett azzal, hogy a tisztségviselőket megilletik egyes kiváltságok és mentességek.
A következő oldalon a képviselők reagálásait olvashatja!
