Orbán ne viselkedjen a "Roszatom ügynökeként"!

Az LMP arra szólítja fel Orbán Viktort, hogy szerdai moszkvai látogatása során álljon el a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szerződéstől.

Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a kormányfő "viselkedjen a magyar emberek miniszterelnökeként, és ne a Roszatom ügynökeként". A politikus öt pontban összegezte, miért kellene felmondani a két éve megkötött bővítési szerződést, amelyről - hangsúlyozta - azóta is keveset tud a magyar közvélemény.  

A "szégyenteljes atompaktum" szerint minden pluszköltséget a magyar államnak kell állnia, az oroszok így abban érdekeltek, hogy minél drágább erőművet építsenek - rótta fel Szél Bernadett, aki úgy ítélte meg: egy négy évre választott kormány nem vállalhat ilyen nagyságrendű és ilyen hosszú távra szóló kötelezettséget. 

Sérelmezte a bővítés kommunikációjára eddig elköltött mintegy 700 millió forintot is, amely állítása szerint főként jobboldali médiumokhoz ment. A projekt elindulása óta szerinte lenullázódott a zöldszektor, ráadásul az energiapiacon nem nőttek az árak vagy az igények az Orbán Viktor szakemberekei által jósoltak szerint. 

Az LMP-s politikus úgy folytatta: az ország külpolitikai kockázatokat is vállal, az unióval feleslegesen kerül konfliktusba Magyarország, de az oroszok egyre rosszabb gazdasági helyzete is aggodalomra ad okot. A képviselő felmutatott egy molinót, jelképes dokumentumaként annak, amelyet szerinte a miniszterelnöknek alá kellene írnia a szerződés felmondásáról.

Szerző

Sztrájkra készülődnek a Volán-dolgozók

Publikálás dátuma
2016.02.16. 12:06
FOTÓ: Népszava
Folytatja a sztrájk megkezdett előkészületeit a Volán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, mert a munkáltató legújabb, 1 százalékos béremelési ajánlatát még tárgyalási alapnak sem tekintik - közölte a szervezet kedden.

A hat tárgyaló szakszervezetet tömörítő fórum közölte: a sztrájkbizottság kezdeményezte a munkabeszüntetéshez szükséges kötelező egyeztetési eljárás lefolytatását. Ha nem lesz megállapodás február 28-ig, akkor márciusban sztrájkba kezdenek a Volán társaságok dolgozói - írták.

Baranyai Zoltán, a szervezet szóvivője a közlemény szerint elmondta, hogy az érdekvédők egyöntetűen kiálltak a korábbi követelésük mellett, ami 7,5 százalékos bérfejlesztés és a volános ágazat bérfelzárkóztatása. A munkáltató a következő tárgyalási napot február 22-ére tűzte ki.

A szakszervezetek egy hete alakítottak sztrájkbizottságot, mert eredménytelen volt a bértárgyalás második fordulója, miután a munkáltatókat képviselő Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége (KKVSZ) az alágazatban dolgozók számára ismét nulla százalékos béremelési ajánlatot tett. A Volán-társaságok munkavállalóit érintő 2016. évi alágazati bértárgyalások február 1-jén kezdődtek meg.

Szerző
Témák
sztrájk Volán

Titkosítanák a közérdekű adatokat - Terítéken a postatörvény a Házban

Publikálás dátuma
2016.02.16. 11:13

Összesen nyolc előterjesztést tárgyal ma az Országgyűlés, köztük a postatörvény módosításáról szóló javaslatot, amely szerint semmilyen adat nem lehet közérdekű, amely aránytalan sérelmet okozna a posta üzleti tevékenysége szempontjából. Napirend előtt az egészségügyről, a postatörvény módosításáról, a Széchenyi-emlékévről és a családi otthonteremtési programról (csok) volt szó, majd a Vegyifegyver Tilalmi Szervezetről és a konzuli védelemről folytattak általános vitát. Az Országgyűlés később az olimpiai pályázat készítésének támogatását célzó adótörvény-módosításról tárgyalt.

Postatörvény módosítása

A képviselők az ülésnap végén tárgyalhatják a postai szolgáltatások változtatásáról szóló kormánypárti javaslatot. Az előterjesztésről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt közölte, hogy nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét. A jelenlegi háromnapos ülés zárónapját jövő hétfőn tartják, a képviselők ekkor kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel.

Ahogy a Népszava már beszámolt róla: a Magyar Posta szerződéseinek nyilvánosságáról, pontosabban azok titkosításáról nyújtott be törvényjavaslatot Németh Szilárd. Az adatnyilvánosságot korlátozó terveket a 444.hu vette észre, felhívva a figyelmet: a kormánypárt ezzel kivenné az állami vállalatot az infótörvény hatálya alól, és lehetővé tenné, hogy a Posta megtagadjon minden folyamatban lévő és jövőbeni közérdekű adatigénylést. Továbbá a törvény elfogadása előtt keletkezett adatok titkosítását is biztosítja. A 444.hu szerint a javaslat egy folyamat kezdete, információik vannak ugyanis arról, hogy a Fidesz arra készül, hogy más cégeknél is lehetővé teszi majd a titkolózást, és jöhet az MVM, az MNB, a Szerencsejáték Zrt., vagy bármelyik állami cég.

MSZP: miért titkosítják a posta közérdekű adatait?
Tóth Bertalan (MSZP) a postatörvény parlament előtt lévő módosítását kifogásolta. Azt is szóvá tette, hogy a posta menedzsmentjének 150 százalékkal nőtt a fizetése, miközben az alkalmazottak 1-4 százalékos emelést kaptak 2016-ban. Elmondta, Szarka Zsoltnak, a posta vezérigazgatójának 2-ről 5 millió forintra nőtt a fizetése, de emellett felügyelőbizottsági tagságai is vannak. Példaként a Takarékbankot és az FHB-t említette, amelyekben a posta részvényes.
Azt firtatta, hogy a vezérigazgató a testületi üléseken milyen érdekeket képvisel: a Magyar Posta vagy a magáncégek, esetleg a fideszes háttérország érdekeit. Szerinte ez is közrejátszott abban, hogy Németh Szilárd (Fidesz) olyan javaslatot terjesztett be a Háznak, amelynek alapján a közpénzből működő posta közérdekű adatait titkosítanák.Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy több olyan állami cég van, így a posta is, amely az egyetemes szolgáltatáson kívül versenypiaci tevékenységet is folytat. Ezért életszerű az, ha ezekben a cégekben a kormányzat menedzserfizetéseket nyújt - közölte. 

Konzuli védelem

A külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó ügyintézés hatékonyságának fokozását, informatikai támogatását, az ügyfélbarát szemlélet erősítését nevezte a jogszabály-módosítás legfontosabb céljának. Az eddig miniszteri rendeletekben szabályozott hivatásos és tiszteletbeli konzuli kinevezéseket, feladatokat ezentúl törvényben szabályozzák, s pontosítják az előírásokat is - fejtette ki Mikola István.

Az államtitkár kiemelte, hogy átültetik a hazai jogrendbe a harmadik országban képviselettel nem rendelkezők védelmére vonatkozó tanácsi irányelvet is, amelynek célja, hogy a magyar állampolgárok konzuli védelmét kapjanak ott is, ahol nincs magyar külképviselet.

Bartós Mónika, a Fidesz vezérszónoka szerint a konzulok kibővült feladatköre miatt szükségesek a módosítások. Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslat megfelel a magyarok érdekeinek, garantálja biztonságukat, ezért pártja támogatja azt. Turgyán Tamás örmény szószóló a parlament nemzetiségek bizottságának képviseletében elmondta: támogatják a módosításokat, mert azok a jogbiztonságot szavatolják. Demeter Márta (MSZP) támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor a hivatásos konzuli kinevezés feltételeinek részleteiről érdeklődött, felvetve: a kormánytisztviselők minisztériumi gyakorlatának előírása politikai kinevezetteknek adhat lehetőséget. Mikola István utóbbira úgy reagált: megvitatja szakértőkkel a feltételeket és még a vita során visszatér a kérdésre.

Olimpia 2024, MOB

MSZP: nem látszik, mire költik a pénzt

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy egyfajta kettősséggel szembesülnek, mert örülnek a nagy mennyiségű tao-támogatásnak, de közben problémákat okoz az átláthatatlanság. A politikus külön gondnak tartotta, hogy miközben egy komoly összegről, 19 milliárd forintról döntenek az olimpiarendezés ügyében, nem tudják, hogy azt pontosan mire is fogják majd elkölteni. Az MSZP szerint ebben a formában nem lehet támogatni a javaslatot, mert nem ismert, hogy hogyan és pontosan mire akarják elkölteni a forrásokat - összegzett.

Kiemelt gazdasági és társadalmi szerepvállalást tartott szükségesnek a nemzetgazdasági tárca államtitkára az ország 2024-es olimpiai pályázatának sikerességéhez. Cseresnyés Péter hangsúlyozta: elegendő forrásra van szüksége a pályázatot készítő nonprofit társaságnak. Ehhez a társasági adóról, valamint a sportról szóló törvények módosítása által a gazdasági táraságok összesen 19 milliárd forinttal járulhatnak hozzá egy új adókedvezmény biztosításának eredményeként, amely illeszkedik az úgynevezett tao-kedvezmény eddigi rendszeréhez. A kedvezményre jogosító igazolást a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság közös, zártkörűen működő részvénytársasága állítja ki. Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társaság által kiállított támogatási igazolások értéke 2016-ban és 2017-ben együttesen nem haladhatja meg a 19 milliárd forintot. A lehetőséggel csak azok a vállalkozások élhetnek, amelyeknek nincs köztartozásuk. A pályázatot készítő zrt.-nek a jövő év végéig fel nem használt összeget vissza kell utalnia a költségvetésnek - mutatott rá az államtitkár. 

Megállapodás Magyarország és Irán között

A jövedelem- és vagyonadók kettős adóztatásának elkerülését célozza az a megállapodás, amelyet a magyar és az iráni kormányfő írt alá tavaly novemberben, és amelynek kihirdetéséről a Háznak döntenie kell - mutatott rá expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Cseresnyés Péter kifejtette: a megállapodás kizárja a magánszemélyek és a vállalkozások kettős adóztatását, meghatározva, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok esetében melyik szerződő állam joga az adóztatás. Az országok hatóságainak lehetősége lesz adóügyi információcserére, de egyeztető eljárás kezdeményezésére is. 

Hangsúlyozta: a megállapodás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és a két ország gazdasági érdekeit szolgálja. Irán a régió több országával is kötött már hasonló megállapodást - indokolta annak szükségességét. Velez Árpád (MSZP) is pártja támogatásáról számolt be, kijelentve: az egyezmény kiszámíthatóvá teszi az adóztatást. Bartos Mónika (Fidesz) arra mutatott rá: a vegyipari, gyógyszer- és élelmiszeripari, a gépipari vállalatoknak, valamint a turizmusnak is kedvezhet az egyezmény, de a környezetvédelmi technológiák számára is fontos lehet.  Gyöngyösi Márton (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a nyugati országok is belátták: nemcsak gazdasági, de geostratégiai szempontból is megkerülhetetlen Irán, ezért fel kell oldani a szankciókat. 

Megállapodás a Vegyifegyver Tilalmi Szervezettel

Megállapodásban határozta meg a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet tisztségviselőit Magyarországon megillető kiváltságokat és mentességeket, amelyek megegyeznek a nemzetközi jogi gyakorlattal - ismertette Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény általános vitájában. A megállapodás az állam törvényeinek tiszteletben tartását és a hatóságokkal való együttműködést is rögzíti.

Az államtitkár felidézte, hogy a szervezetet egy egyezmény hozta létre, amely betiltotta a vegyi fegyvereket és a készletek felszámolását célozza. Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a részes államok a föld lakosságának 98 százalékát teszik ki, s ez hitelessé teszi a vegyi fegyverek átfogó megsemmisítését. Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka ugyancsak azt jelezte, hogy pártja támogatja a javaslat elfogadását. Prioritásként emelte ki a tagállami deklarációt és a helyszíni ellenőrzéseket, s egyetértett azzal, hogy a tisztségviselőket megilletik egyes kiváltságok és mentességek.

 A következő oldalon a képviselők reagálásait olvashatja!

Szerző
Frissítve: 2016.02.16. 18:19