Az első válaszban kizárólag a DNS minta tárolási idejét ismertette a rendőrség. Ezután fordultak az Adatvédelmi Hatósághoz, aminek hatására kaptak egy kiegészítést. Ebből kiderült, hogy ki, mikor, milyen bűncselekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást, és milyen jogszabály alapján került ilyen magas szintre az eljárás, és azt is, hogy az elkövetőt nem sikerült azonosítani. Többet azonban továbbra sem árult el a rendőrség.
A hatósági beadványukban azzal érveltek, hogy a Kúria egy, az Átlátszó által perelt, jogilag hasonló esetben azt mondta ki, hogy önmagában a kért adatnak a büntetőeljárásban való felhasználása nem eredményezi automatikusan a közérdekű adat kiadásának megtagadhatóságát. Annak megalapozottságát a büntetőeljárás puszta tényén túl is igazolni kell, akár a nyomozó hatóság nyilatkoztatásával (a nyomozás érdekei kívánják a nyilvánosság kizárását), akár ilyen tartalmú bizonyítási indítvány előterjesztésével.
Vagyis a büntetőeljárással kapcsolatos adatok nyilvánossága akkor korlátozható, ha azok nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné az eljárás eredményességét, és erre vonatkozóan valamilyen hiteles bizonyíték is van.
Az Orbán Ráchel esküvőjén történt lopás ügyében folytatott nyomozás során a rendőrség olyan indokot nem hozott fel, amely az eljárás eredményességének veszélyeztetésére utalt volna, hanem tévesen személyes adatnak minősítette a kért adatokat.
Az Átlátszó egyetlen feltett kérdés megválaszolása sem veszélyeztetné a büntetőeljárás eredményességét, viszont komoly közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság választ kapjon a bűnüldöző hatóságok működésével kapcsolatos kérdésekre.
A NAIH osztotta álláspontjukat, és felszólította a rendőrséget a kért adatok közlésére. A rendőrség azok egy részét kiadta, a többi kapcsán azonban nem értett egyet a Hatósággal, arra hivatkozva, az adatigénylés az eljárás irataiban való betekintéssel egyenértékű, amire a büntetőeljárás törvény alapján nincs joguk.
A NAIH azonban úgy foglalt állást, hogy iratbetekintést nem kértek, így ez a korlátozás esetükben nem hívható fel, a közérdekű adatok pedig kivételt képeznek a büntetőeljárás titkossága alól. Különös tekintettel arra, hogy a törvény indokolása szerint társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a folyamatban lévő és a befejezett ügyekről a közvélemény tájékozódni tudjon, a közérdekű adatok megismerhetőségéből és a sajtószabadságból ez következik. És mivel a büntetőeljárást megszüntették (helyesen: felfüggesztették), és minősített adatot nem kértek, semmi nem indokolja a tájékoztatás megtagadását.
A teljes cikket itt olvashatja.
