Megkezdődött a Fürst-per

Összességében több mint hárommilliárd forintos hűtlen kezelés vádjával megkezdődött a Fürst György korábbi, vagyongazdálkodásért felelős VI. kerületi szocialista alpolgármester, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezető-tulajdonosa és 23 társa elleni büntetőper a Fővárosi Törvényszéken kedden.

Az órákon át ismertetett vádirat szerint a fővárosi kerületek egy részében fizető parkolási rendszert üzemeltető Centrum kft. 2003 és 2010 között a vádbeli esetekben szükségtelenül vett igénybe alvállalkozókat. Vagy azért, mert a tíz- és százmilliókért megrendelt tevékenységek teljesen fölöslegesek voltak, vagy azért, mert a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték. Az alvállalkozók bevonásának indoka egyébként általában éppen az volt, hogy így fokozzák a hatékonyságot, az eredményességet.

A Centrum kft. kerületenként eltérő fix díjért kapta meg a fizető parkolási rendszer üzemeltetését az I., a II., a VI., a VII., a VIII., a XI. és a XII. kerületi önkormányzattól.

A kft. a parkolóőrök képzésére több mint 150 millió forintot költött a vádbeli időszakban az alvállalkozók számlái szerint. Csak a képzési terv 1,3 millióba került, miközben valójában a fővállalkozó dolgozói - például a raktáros - végezték ezt a tevékenységet.
Az eljárás adatai szerint már a képzés előtt, a parkolóőrök előszűrésénél több mint 40 millió forintot költöttek a jelöltek írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra. Az ügyészség álláspontja szerint ez teljesen fölösleges volt, hisz már az íráselemzés előtt eldőlt, kiket vesznek fel, de ha nem, akkor sem a grafológiai tanulmányok alapján döntöttek.

A terjedelmes vádirat szerint az alvállalkozóknak nem parkolási célú közterület-foglalás dokumentálására adatfeldolgozás címén az évek során 67 millió forintot fizettek ki, parkolóhelyek kihasználtságával kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatás címén 15 milliót, a pótdíjfizetési felszólítások hatékonyabb ügyintézésére pedig tanácsadás címén 13 milliót, holott ezeket az ügyészség szerint a fővállalkozó maga végezte saját alkalmazottaival.

A vádirat szerint jelentős személyi átfedések voltak a fővállalkozó cég és az alvállalkozók között, megesett, hogy közeli rokonok voltak a megrendelő és a teljesítő cég vezetőségében. A feladatok kiszervezésekor fiktív számlázási láncolatok jöttek létre, és offshore cégek is közreműködtek a bűncselekmény-sorozatban. Az alvállalkozókra általában jellemző volt, hogy bevételük túlnyomó része származott a Centrummal kötött szerződésekből.

A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés mellett sikkasztás, adócsalás és más bűncselekmények is szerepelnek a vádiratban.

A büntetőper a vádlottak meghallgatásával folytatódik. A nyomozás során a gyanúsítottak jobbára tagadták bűnösségüket.
A jelentős sajtóérdeklődés mellett megkezdődött büntetőper első tárgyalásán Fürst György nem jelent meg, betegségre hivatkozva mentette ki magát.

Fürst György és tucatnyi társa ellen 2011-ben indult egy másik büntetőeljárás - amely szintén még az első foknál tart - az Andrássy út 47. szám alatti, műemléknek számító palota értékesítése miatt, és ahhoz 2014-ben egyesítették az Andrássy út 3. alatti Saxlehner-palota eladásának ügyét. Abban az eljárásban az ügyészség szintén különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja az elidegenítéseket 2004-ben megszavazó terézvárosi szocialista és szabad demokrata képviselőket, valamint a volt aljegyzőt. Az eladások miatt indult eljárások adatai szerint a kiszemelt ingatlanokat valós értékük feléért-harmadáért értékesítették.

Szerző

Bajor vonatbaleset - Egy forgalomirányító a vétkes

Emberi mulasztás miatt történt az egy héttel ezelőtti bajorországi vonatbaleset - jelentették be kedden a 11 halálos áldozattal járó szerencsétlenség ügyében indított vizsgálat vezetői.

A nyomozás eddigi adatai szerint egy forgalomirányító tiszt felelős a balesetért. Ha betartotta volna a szabályokat, nem ütköztek volna egymásnak a vonatok - mondta Wolfgang Giese, a traunsteini ügyészség vezetője a vizsgálatok eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Bad Aiblingban. A 39 éves férfi ellen eljárást indítottak gondatlanságból elkövetett emberölés és testi sértés gyanújával.

A Bad Aibling közelében húzódó egyvágányos szakaszt felügyelő forgalomirányító szabad jelzést adott egy vonatnak, holott egy másik is a szakaszon volt, így a két szerelvény elkezdett egymással szemben haladni. Amikor a tapasztalt vasutas észlelte, hogy hibázott, megpróbálta megelőzni a katasztrófát, de már késő volt.

A forgalomirányító csak hétfőn tett részletes vallomást, és "nincs jól" - mondta Wolfgang Giese. Nem helyezték előzetes letartóztatásba, de nem is otthon, hanem egy titkos helyen tartózkodik, ahol a hatóságok bármikor elérik - tette hozzá. Elmondta, hogy a baleset után vettek vért tőle, és megállapították, hogy nem volt alkohol vagy kábítószer befolyása alatt a szerencsétlenség idején. Megállapították azt is, hogy testileg, lelkileg egészséges. Az eddigi adatok szerint kizárható a műszaki meghibásodás és a szándékosság, a tragédia egyértelműen egy "rettenetes egyéni mulasztás" következménye - mondta az ügyész.

A Meridian vasúttársaság két szerelvénye február 9-én korán reggel nagy sebességgel frontálisan ütközött a Münchentől mintegy 40 kilométerre délkeletre húzódó Holzkirchen-Rosenheim vasútvonal egy éles kanyarulatában, erdős területen. A vonatvezetők valószínűleg közvetlenül az ütközés előtt látták meg a velük szemben közlekedő szerelvényt, nem maradt idő fékezésre és a két regionális személyszállító vonat nagy sebességgel egymásba rohant. A balesetben 24-en súlyosan, 61-en könnyen megsérültek.

A Bad Aibling-i a legsúlyosabb vonatbaleset Bajorországban 1975. június 8. óta, amikor Warngaunál összeütközött két gyorsvonat. A katasztrófában 41 ember halt meg. Németország egészét tekintve legutóbb 2011. január 29-én történt az egy héttel ezelőttihez foghatósan súlyos vonatszerencsétlenség, akkor a Magdeburg melletti Hordorfnál egy személyszállító vonat tehervonattal ütközött, tízen meghaltak, 23 ember megsérült.

Szerző
Frissítve: 2016.02.16. 17:41

Nógrádi vonatütközés - Megvannak a felelősök?

Három vasutas ellen tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat a Balassagyarmati Járási Ügyészség a tavaly augusztusban Nógrád megyében történt vasúti baleset miatt - közölte a megyei főügyészség vezetője kedden

Bóna Gyula elmondta: tavaly augusztus 16-án az Acsa és Galgaguta közötti nyílt vasúti pályán két személyvonat ütközött össze. A balesetben öten súlyos, csonttöréses sérüléseket szenvedtek, huszonegyen könnyebben sérültek meg, a szerelvényekben pedig 143 millió forint kár keletkezett.

A 78-as számú, egyvágányú vasútvonalon a galgamácsai és a nógrádkövesdi forgalmi szolgálattevő - az Aszódról Balassagyarmatra induló vonat késése miatt - az egymással szemben közlekedő szerelvények találkozását Nógrádkövesd helyett Acsa-Erdőkürt állomásra helyezte át - idézte fel a főügyész. Az erről szóló írásbeli rendelkezést a galgamácsai szolgálattevő átadta az Aszód felől érkező vonat mozdonyvezetőjének és vezető jegyvizsgálójának, ők azonban - szabályellenesen - nem olvasták el, a szolgálattevő pedig a szakadó esőben szóban nem közölte velük a rendelkezést, így a megismétlését sem követelte meg tőlük.

A mozdony vezetője Acsa-Erdőkürt állomásra érkezve nem várta meg a Balassagyarmatról érkező vonatot, hanem 8.33 órakor továbbindult Nógrádkövesd felé, annak ellenére, hogy erre nem volt menetengedélye. Röviddel ezután már óránkénti 55 kilométeres óránkénti sebességgel haladt a szerelvény a nyílt pályán, amikor észlelte, hogy szemből hasonló sebességgel érkezik az Aszód felé tartó vonat. 

A mozdonyvezetők azonnal gyorsfékezést hajtottak végre, de a baleset már nem volt elkerülhető, a vonatok sebessége az ütközéskor is körülbelül 28 kilométer/órás volt. Bóna Gyula közölte: a Balassagyarmati Járásbíróságra benyújtott vádiratban az ügyészség felfüggesztett fogházbüntetés kiszabását indítványozta a három vasutasra.

Szerző