26 év a halálsoron

Az egyesült államokbeli Texasban helyi idő szerint kedd este végrehajtották a halálos ítéletet a 44 éves Gustavo Garcián, akit két rablógyilkosságért ítéltek halálra még 1990-ben. 

A férfi Dallas egyik elővárosában, egy szeszesitalt árusító boltban lőtte agyon az eladót. A fegyveres rablást 1990-ben, tizennyolc évesen követte el, 15 éves barátjával együtt. Egy héttel később tartóztatták le, amikor egy másik rablógyilkosságot követett el, Plano település benzinkútjánál agyonlőtte az alkalmazottat. 

Az 1990-ben kiszabott ítélet óta Garcia halálsoron volt, többször is kérvényezte pere újratárgyalását. A legutóbb a múlt héten utasította el a halálos ítélet felfüggesztésére vonatkozó kérelmét a szövetségi legfelső bíróság. Az ügyvédei azzal érveltek, hogy annak idején a per esküdtszékének tagjai között nem voltak etnikai kisebbséghez tartozó emberek. 

A halálos ítéletet a huntsville-i börtön kivégzőszobájában méreginjekcióval hajtották végre. Ez volt az 534-ik kivégzés 1976 óta, amikor az Egyesült Államok legfelső bírósága visszaállította a halálbüntetést.

Szerző

Eljött a konfliktusok lezárásának ideje?

Másfél éves szünet után február 12-én ült össze a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök, aki épp a lillafüredi frakcióülésen volt, Tőkés László révén üzente a tanácskozóknak, hogy „eljött a konfliktusok lezárásának ideje”.

Arról nem esett szó, hogy mit tesz ennek érdekében a magyar kormányzat, holott ezek a magyar-magyar konfliktusok a 2000-es évek elején, az első Orbán-kormány bukása után éleződtek ki, amikor a „nemzet miniszterelnökévé” váló Orbán Viktor elkezdte kiépíteni határon túli Fidesz-zsebpárt rendszerét. A második Orbán-kormány is látványosan tűzte zászlajára a nemzetpolitikát és a nemzet egységét, de ez kifújt a potenciális Fidesz-szavazatokat hozó állampolgársági törvénnyel és több látszat- és kirakatintézmény, mint például a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásával.

A KMAT 2004-ben alakult meg Nagyváradon. Elnöke Tőkés László, tagjai azok a külhoni „polgári” szervezetek és pártok, amelyek az adott kisebbségi közösség nagy, az akkori szocialista kormányzattal is együttműködő pártjainak, mint például az RMDSZ-nek a Fidesz által támogatott ellenfelei voltak. Nemzetpolitikai súlyát jelzi, hogy maga az elnök, Tőkés László számára is első volt a frakcióülés, Orbán Viktor sem ért rá, bár a házigazda a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt, Potápi Árpád államtitkár levélben köszöntette a tanácskozókat. Nem vett rész a kampányban lévő szlovákiai MKP, és az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), sem a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ. (Szász Jenő egykori pártjának, az MPP-nek az új vezetése az RMDSZ-el kokettál.) A Vajdasági Magyar Szövetség képviseltette magát a rendezvényen.

A Lillafüredről érkezett Tőkés László elmondta: „felül kell emelkedni a pártpolitikán, és egységet kell teremteni a sokféleségben”. A gyakorlatban ez viszont azt jelenti, hogy pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt önálló jelölteket indít a júniusi romániai önkormányzati választásokon olyan településeken is, ahol ezzel a magyar képviseletet veszélyeztetik.

Szerző
Frissítve: 2016.02.15. 20:35

Eljött a konfliktusok lezárásának ideje?

Másfél éves szünet után február 12-én ült össze a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök, aki épp a lillafüredi frakcióülésen volt, Tőkés László révén üzente a tanácskozóknak, hogy „eljött a konfliktusok lezárásának ideje”.

Arról nem esett szó, hogy mit tesz ennek érdekében a magyar kormányzat, holott ezek a magyar-magyar konfliktusok a 2000-es évek elején, az első Orbán-kormány bukása után éleződtek ki, amikor a „nemzet miniszterelnökévé” váló Orbán Viktor elkezdte kiépíteni határon túli Fidesz-zsebpárt rendszerét. A második Orbán-kormány is látványosan tűzte zászlajára a nemzetpolitikát és a nemzet egységét, de ez kifújt a potenciális Fidesz-szavazatokat hozó állampolgársági törvénnyel és több látszat- és kirakatintézmény, mint például a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásával.

A KMAT 2004-ben alakult meg Nagyváradon. Elnöke Tőkés László, tagjai azok a külhoni „polgári” szervezetek és pártok, amelyek az adott kisebbségi közösség nagy, az akkori szocialista kormányzattal is együttműködő pártjainak, mint például az RMDSZ-nek a Fidesz által támogatott ellenfelei voltak. Nemzetpolitikai súlyát jelzi, hogy maga az elnök, Tőkés László számára is első volt a frakcióülés, Orbán Viktor sem ért rá, bár a házigazda a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt, Potápi Árpád államtitkár levélben köszöntette a tanácskozókat. Nem vett rész a kampányban lévő szlovákiai MKP, és az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), sem a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ. (Szász Jenő egykori pártjának, az MPP-nek az új vezetése az RMDSZ-el kokettál.) A Vajdasági Magyar Szövetség képviseltette magát a rendezvényen.

A Lillafüredről érkezett Tőkés László elmondta: „felül kell emelkedni a pártpolitikán, és egységet kell teremteni a sokféleségben”. A gyakorlatban ez viszont azt jelenti, hogy pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt önálló jelölteket indít a júniusi romániai önkormányzati választásokon olyan településeken is, ahol ezzel a magyar képviseletet veszélyeztetik.

Szerző
Frissítve: 2016.02.15. 20:35