A Handelsblatt című üzleti lap A kerítések Európája címmel közölt vezércikket, amelyben a szerző, Hans-Peter Siebenhaar kiemelte, hogy a visegrádi országok "nyílt kihívást" intéztek Németországhoz. Orbán Viktor a "bezárkózás és idegenellenesség" politikáját követve a korábbi elszigeteltség után létrehozott "Keleten egy politikai szövetséget, amely sérti a német érdekeket", és "ravaszsággal és pimaszsággal sikerült elszigetelnie német kollégáját az Európai Unióban".
A Handelsblatt szerzője egyebek között hozzátette, hogy sok tagország "pénzkiadó automatának nézi az Európai Uniót", és sok "posztkommunista országban törölték a szókincsből a szolidaritás kifejezést". Hangsúlyozta: nem szabad engedni, hogy ne legyen "pénzügyi következménye" a legtöbb kelet-európai országra jellemző szolidaritáshiánynak.
A liberális Süddeutsche Zeitung Mindenki bűnös címmel közölt riportot a Szegedi Járásbíróságról, kiemelve, hogy Magyarországon "rögtönítélő bíróság" dönt az "illegálisan beutazott menekültek" ügyében, és az "ítélet már a tárgyalás kezdete előtt készen áll".
Cathrin Kahlweit terjedelmes írásában egyebek között hozzátette, hogy fél évvel ezelőtt Magyarország "sokkolta Európát", és sokan az európai gondolat megszégyenítéséről, új vasfüggönyről beszéltek az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban, de az "idők változnak", és most már a kerítés a válságkezelés eszköze, mert az EU nem talált más megoldást. Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök terve nem vált be teljesen, és a "történelem iróniája", hogy a határsértések száma ismét emelkedik - írta a Süddeutsche Zeitung szerzője.
Az ARD országos közszolgálati televízió tagesschau.de című hírportálja Putyin, Orbán és az energia címmel közölt írást a kormányfő moszkvai útjával kapcsolatban Karla Engelhardtól, aki egyebek között azt írta, hogy a miniszterelnök "mindenekelőtt a Brüsszel és Moszkva közötti hintapolitika mesterének bizonyult", hiszen ugyan "udvarol" Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, de "nem gorombáskodik túlságosan a Nyugattal".