Magasabb iparűzési adóval számoltak, a büdzsében figyelembe vették, hogy Budapest az EU-tól, valamint az államtól is kap fejlesztési forrásokat, továbbá a közösségi közlekedés finanszírozása is megoldódni látszik, hiszen a kormány átveszi az agglomerációs közlekedést, ezért a költségvetés megalapozott, vállalható. Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes ezzel nyugtatta tegnap a kétkedőket, amikor meg kellett szavazni Budapest idei költségvetését. A büdzsét 21 igennel, 7 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 228 milliárd 86 millió 173 ezer forintban, míg kiadásait 313 milliárd 529 millió 61 ezer forintban állapítja meg. A 85 milliárd 442 millió 888 ezer forintos hiányt az előző évi költségvetés 70 milliárd 442 millió 888 ezer forintos maradványából, illetve 15 milliárdos hitelből finanszírozzák. Ezek mellett természetesen a fővárosi vagyon egy részét is értékesíteni kell.
Várhatóan július elsejétől működteti az állam az agglomerációs tömegközlekedést. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudatta szerkesztőségünkkel. Az átadás után nem emelkednek az utazás költségei, nem változik a menetrend és a szolgáltatás színvonala sem csökken, januártól pedig visszamenőleg kifizetik a fővárosnak az elővárosi közlekedésre fordított milliárdokat - ígéri a tárca.
Az ellenzék bírált, a DK-s Gy. Németh Erzsébet egyebek között azt kérdezte, miért terveztek be az agglomerációs közlekedésre 12,4 milliárdot, ha azt mindjárt átveszi az állam. A képviselő válságköltségvetésnek nevezte a tervezetet. Azt vizionálta, hogy a város az idén végleg elveszti autonómiáját, és a kormány gyámsága alá kerül. A szocialista Szaniszló Sándor arról beszélt, évtizedes mélypontra zuhan az útfelújítás, a kötelező és az önként vállalt feladatok ellátására költhető források 10-60 százalékkal zsugorodnak. Elhangzott, hogy nincs tartalék a költségvetésben. Kocsis Máté tanácsnok, Józsefváros fideszes polgármestere viszont közölte, a büdzsé szilárd és kiszámítható, az ellenzéki hozzászólásokat pedig félig üres pártirodákban találták ki.
Még az ülés előtt Szaniszló arról beszélt, a főváros idei költségvetése "nyílt beismerése annak, hogy Budapest kizárólag arra kap pénzt, amit Orbán Viktor és emberei jóváhagynak". Az MSZP-s képviselő szerint a büdzsé 85 milliárd forintos hiányt állandósít, emellett 2010-hez képest további 200 milliárd forintos elvonást is tartalmaz. "A főváros emiatt garázsvásár módjára értékesíti a még piacképes vagyontárgyait". Karácsony Gergely szerint az eladósodás és a szűkölködés évei következnek Budapesten. Jól látszik, hogy a főváros kimarad az uniós fejlesztési forrásokból, továbbá az is, hogy a kormány politikája és a rezsicsökkentés mekkora károkat okoz - fogalmazott Zugló PM-es polgármestere.
A közgyűlés azután 2 milliárdot szavazott meg az M3-as metróvonal infrastruktúra-korszerűsítési terveire, amit a városvezetés reményei szerint az uniós támogatásból visszakapnak majd. A metró pótlására szánt buszok beszerzéséről viszont nem döntöttek. Gy. Németh szerint azért, mert a kérdésben nincs egyetértés a főpolgármester és a Fidesz között. Határoztak viszont a 2017-es vizes világbajnoksághoz kapcsolódó fejlesztésekről, így egyebek mellett a világbajnokság egyik központi helyszínéül szolgáló Margitsziget csatornázásáról és a gerincút felújításáról, amire összesen mintegy 3,5 milliárd forintot szánnak. Kiterjesztették a forgalomkorlátozást szmogriadó esetén, így ha riasztási fokozatot rendelnek el, a korábbi 7-8 százalék helyett a gépjárművek 29-32 százalékát tiltják ki a forgalomból.
