Kurdok főszerepben

Törökország tovább lövi a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) állásait, elmélyítve ezzel a szíriai válságot. A kurdok azonban nem hátrálnak meg, egyre közelítenek a török határhoz. A szíriai válság egyre inkább nemzetközi dimenziókat ölt.

A török hadsereg ismét tüzet nyitott Szíriára – közölte a DHA hírügynökség. Hivatalos közlések szerint a hadsereg így reagált a szíriai kurd párt, a Demokrata Unió (PYD) katonai szárnya, az YPG lövöldözéseire. Ankara már az előző napok folyamán is azzal indokolta a kurd milícia elleni akciókat, hogy egységei török területre lőttek. A kurd Firat hírügynökség ezzel szemben azt állította, hogy a török hadsereg lőtte a Tel Rifaat térségében lévő területet. A legújabb török-kurd konfliktus mutatja, mennyire problematikus a helyzet a térségben. A kurd erők előretörését a szíriai-török határvidék felé a szíriai hadsereg északi előrenyomulása tette lehetővé. Aszad erőit iráni és libanoni egységek mellett orosz harci gépek segítik ebben.

Pusztító merénylet

Ismét merénylet színhelye volt a török főváros. Gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantottak a parlament közelében, az Inönü sétányon. Egy katonai jármű volt a célpont – közölte a DHA hírügynökség. Közlések szerint 11 személy meghalt és 20 megsérült, félő azonban, hogy emelkedik az áldozatok száma. Tavaly októberben szintén Ankarában történt hatalmas robbantás, akkor több mint százan haltak meg. Az akkori terrorakciót az Iszlám Állam hajtotta végre.

Ettől függetlenül a kurdokat, akik Szíria népességének nyolc százalékát teszik ki, nem lehet kifejezetten Aszad szövetségeseinek nevezni. Damaszkusz ugyanis 2011, tehát a polgárháború kitörése előtt számos intézkedéssel nyomta el a nemzetiséget. A helyzet csak a harcok kitörésének elején változott, mivel Aszad könnyítéseket, sőt, autonómiát is ígért a kurdoknak. A kurdok mára fontos szerepet játszanak az Iszlám Állam (IS) elleni küzdelemben nemcsak itt, Irakban is. Szíriai Demokratikus Erők (SDF) néven szövetségre léptek az arab milíciákkal azzal a céllal, hogy kiűzzék az országból a szélsőséges dzsihadistákat. Ezt a szövetséget az Egyesült Államok pénzzel és fegyverekkel is támogatja. Az arab milíciákhoz a legnagyobb szíriai ellenzéki erő, a Szabad Szíria Hadsereg (FSA) egy része is csatlakozott. Az FSA-t a mérsékeltek közé szokták sorolni, Damaszkusz azonban mindenkit terroristának bélyegez, aki fellép a kormánycsapatokkal szemben.

Ankara egyrészt a szíriai ellenzék oltalmazója, másrészt Törökország egyre jobban tart a kurdok megerősödésétől. Attól fél, hogy a kurdok önálló országot kiáltanak ki, amelyhez a törökországi kurdok is csatlakozni kívánnak majd. A kurd konfliktus ezért egyre inkább nemzetközi dimenziókat ölt. Moszkva az utóbbi időben a kurdok pártfogója lett, ez is az oka annak, hogy egyre fagyosabb a viszony Törökország és a Kreml között. Az Egyesült Államok két tűz közé került. Törökország NATO-beli szövetségese, de a kurdokat is támogatja az IS ellen.

Merkel légtérzárat akar

IHárompontos tervét ismertette Angela Merkel a német parlament, a Bundestag előtt elmondott kormánynyilatkozatában, amelyben elmondta, miként akarja értékelhetően csökkenteni a menekültek számát. A kancellár kifejtette, a probléma gyökereit kívánja kezelni, erősíteni akarja az Európai Unió külső határait, továbbá szabályozná a menekültek elosztását az EU területén. Repülési tilalmi övezet létrehozását követelte Szíria felett a menekültek védelméért.