Megvannak a brit-EU megállapodás alapjai

A brit kormányfői hivatal szerint sikerült megteremteni az alapokat a megállapodáshoz a London által igényelt EU-reformokról.

A Downing Street szóvivője az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtök délután kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója előtti nyilatkozatában közölte: David Cameron miniszterelnök előző este telefonon beszélt Donald Tuskkal, a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács elnökével, és egyetértettek abban, hogy "jó előrelépést" sikerült elérni a brit reformigények összes sarkalatos pontjában.

Cameron szóvivője szerint a megállapodás szövegtervezete "jó alapot teremt" ahhoz, hogy az EU-csúcson megállapodásra lehessen jutni. Részletek nélkül hozzátette ugyanakkor, hogy "vannak még terítéken lévő ügyek", amelyeket "kielégítő módon" rendezni kell.

Szerző

Orbán "hajbókolásának" nem örültek az EU-ban

Elsősorban az Európai Unió és Oroszország kapcsolatainak szempontjából kommentálták az orosz lapok csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök szerdai moszkvai látogatását. 

Az Izvesztyija című moszkvai lap a tudósításában kiemelte azt, hogy a magyar miniszterelnök arról biztosította a novo-ogarjovói tárgyalásain az orosz elnököt: a nyáron nem fogják automatikusan meghosszabbítani az Oroszország elleni uniós szankciókat. A lap tényszerű tudósításában megjegyezte, érezni lehetett, hogy nem egyszerűen partnerek folytattak egymással tárgyalásokat, hanem elvbarátok. 

"Orbán Viktor azon európai politikusok egyike, akik nyíltan lépnek fel az oroszellenes szankciók és érzelmek ellen, amit nem könnyű megtenni, tekintettel arra, hogy az elmúlt két évszázadban orosz és szovjet csapatok háromszor hatoltak be Magyarország területére. Ezt az álláspontot nagyra értékelik Moszkvában" - írta az Izvesztyija.

A Kommerszant című politikai-gazdasági napilap ugyancsak a magyar miniszterelnöknek azt a megjegyzését emelte ki cikkében, hogy az év közepétől az EU nem tudja már automatikusan meghosszabbítani az Oroszország elleni szankciókat. "Ezt nem fogják megengedni az olyan országok, mint Magyarország és a vele, illetve Oroszországgal rokonszenvezők" - írta a lap. 

"Nincs semmi titok abban, hogy a magyar miniszterelnök mindig megpróbál eltérni az Európai Unió fő irányvonalától az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban. Méghozzá ezt, saját bevallása szerint, óvatosan teszi" - írta a Kommerszant.

A Nyezaviszimaja Gazeta írása szerint Orbán Viktor "újabb Kreml-beli hajbókolásának" az EU-ban nem örültek. "Magyarország egy a kevés uniós országok közül, amelyek a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak kiéleződése közepette igyekeznek megőrizni a szoros kapcsolatokat Moszkvával, gyakran bírálva Brüsszel oroszellenes politikáját" - írta a lap. Megjegyezte, hogy tavaly februárban a magyar miniszterelnök kemény bírálatokat kapott uniós kollégáitól amiatt, hogy meleg fogadtatásban részesítette Budapesten Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit ők minél jobban el akarnak szigetelni. "Európában Orbánt állandóan tekintélyelvűséggel és a demokratikus elvek megsértésével vádolják. Különösen sok bírálat zúdult rá a migránsválság kezdete óta" - írta a Nyezaviszimaja Gazeta. A magyar kormányfőt még több bírálat érte, miután olyan kijelentéseket tett, hogy nem ért egyet az EU oroszországi politikájával, ennek ellenére ő továbbra is azt mondogatja, hogy értelmetlen kizárni Moszkvát az európai térségből - írta a moszkvai újság.

Szerző

Merénylet volt, nem terrortámadás Ankarában

Nem terrortámadás, hanem hadművelet volt a 28 halálos áldozattal járó szerdai, ankarai merénylet, hiszen háború zajlik - mondta Földi László titkosszolgálati szakértő a köztévében.

Földi László ismertetése szerint terrortámadásnak a békeidőben elkövetett, alapvetően polgári célpontok elleni támadásokat nevezik, amelyeknek fő célja a társadalom megfélemlítése. A szerdai ankarai merénylet azonban hadműveletnek tekintendő, hiszen katonai célpont ellen irányult, az áldozatok is főként katonák. Egy hadművelettel az elkövetők szimbolikusan pedig azt jelzik: képesek csapást mérni jelentős célpontra is.

Azzal kapcsolatban, hogy Törökország egyértelműen a kurdokat teszi felelőssé a merényletért, a szakértő azt mondta: azok, akiket a török kormány most barátként kezel, például az országba beengedett szír ellenzéki katonákat, bármikor ellenük fordulhatnak. Hiszen ez történt az elmúlt egy évben is: a NATO-pénzen kiképzett helyiek szembefordultak korábbi szövetségeseikkel - jegyezte meg.

Földi László hozzátette: ha Európában elismernék, hogy háború zajlik, az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazhatná a NATO-csapatok bevethetőségét nemzetközi vizeken, így a Földközi-tengeren is, és meg lehetne védeni Európa határait. Ha ez nem történik meg, a merényletek könnyen átterjedhetnek Európa területére is - mondta.

Szerda délután gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a török fővárosban, a legutóbbi információk szerint a merényletnek 28 halálos áldozata és 61 sebesültje van. A merénylők katonákat szállító buszokat vettek célba, amelyek éppen megálltak a piros lámpánál; a detonáció a parlamenttől, kormányzati épületektől és a török hadsereg vezérkarának főhadiszállásától nem messze történt. Az áldozatok többnyire katonák és a török haderő civil alkalmazottai voltak. A török miniszterelnök csütörtökön azt mondta, a szíriai származású Salih Necar, a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagja hajtotta végre az öngyilkos merényletet a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) együttműködésben.

Szerző