Ha csupán azt állítjuk, hogy Cziffra György (1921–1994) a 20. század egyik legjelentősebb, elképesztően virtuóz technikájú zongoraművésze volt, akkor igen keveset mondunk. A cigány gyökereire és magyarságára is mindig büszke Cziffra küzdelmes és gyötrelmes pályakezdéséhez, majd 1956 után, a franciaországi emigrációban fényesen felívelő karrierjéhez ugyanis kalandfilmbe illően fordulatos életút társult. Az angyalföldi szegénynegyedben felnőtt kisfiú nyolcévesen, csodagyerekként került be a Zeneakadémiára, miközben saját maga és családja megélhetését a legendás Arizona mulató zongoristájaként biztosította. A szovjet hadifogságból többször megszökött, majd 1947-től ismét elsősorban bárzongorista volt. 1950-ben disszidálni akart, de elfogták és kényszermunka-táborba zárták, ahol három évet töltött.
Az 1956-os forradalom napjaiban elhagyta Magyarországot, s már az ötvenes évek végén hatalmas sikereket aratott Párizsban, Londonban és New Yorkban. Zenekedvelő felesége kérésére Charles de Gaulle meghívta az Élysée-palotába, és nyomban megadta számára a francia állampolgárságot. Cziffra 1966-ban egy francia kisvárosban, Senlisben, egy elhanyagolt állapotú kápolnában fesztivált alapított, amelyhez később alapítvány, tehetséggondozó programok társultak. Az 1980-as évek elején, a Budapesti Tavaszi Fesztivál meghívására látogatott haza Magyarországra, s itt is emlékezetes sikert aratott.
A Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője, Balázs János Liszt-díjas zongoraművész mindössze 27 esztendős, így Cziffrával sohasem találkozhatott személyesen, mégis régóta példaképének tekinti. Gyerekkorában főleg jazz és szalonzene szólt náluk otthon, de Cziffra lemezeinek hatására a klasszikus zenét választotta. A Járdányi Pál Zeneiskolában megismerkedett a zongorázás alapjaival, majd máris a Zeneakadémián, a rendkívüli tehetségek előkészítő osztályában találta magát. Több mint egy évtizede rendszeresen koncertezik, de a nagy kiugrás 2014-ben következett: azóta a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, illetve a Zeneakadémia Nagytermében tartott szólóestjeit hihetetlen ováció kíséri, több rangos külföldi meghívást is kapott. Sokat foglalkozik gyerekekkel: hangszerbemutató koncerteket tart és a Snétberger Zenei Tehetség Központ zongora tanszékvezetője.
„Már az első évben arra a három pillérre építjük a fesztivált, ami a Franciaországban töltött évtizedek alatt Cziffra György számára is oly fontos volt: a koncertekhez a legfiatalabb nemzedék zongoristáit támogató mesterkurzus és verseny társul” – foglalja össze a koncepciót Balázs János. A fesztivált felvezető háromnapos kurzuson – amelynek a MOMkult mellett a városmajori Barabás-villa ad otthont – Balázs mellett a Kossuth-díjas Vásáry Tamás, az egykori Cziffra-ösztöndíjas Mocsári Károly (a Francia Liszt Társaság művészeti vezetője) és Dráfi Kálmán, a Zeneakadémia zongora tanszékének vezetője foglalkozik a fiatalokkal. A február 25-i nyitóhangverseny címe – Ágyúk és virágok – Cziffra György azonos című önéletrajzára utal, amelyből Hegedűs D. Géza olvas fel részleteket, miközben Balázs János Chopin, Schubert, Brahms, Liszt, Schumann és Balakirev kompozícióit játssza. Másnap Cziffra György, az ember címmel koncerttel egybekötött beszélgetést tartanak – Vásáry, Dráfi, Mocsári és Cziffra rokona, Andrássy László bevonásával.
A szombat esti hangverseny a kávéházak és bárok virtuózaként emlékezik Cziffra Györgyre: Malek Andrea színész-énekesnő, két jeles jazzmuzsikus (Sárik Péter zongorista és Berkes Balázs nagybőgős), valamint Berki Péter cigányzenekarának közreműködésével. Az ünnepi gálakoncertet február 28-án, vasárnap este rendezik, rendkívül széles stiláris és műfaji palettát képviselő szereplőgárdával. Balázs János mellett színpadon lesz Vásáry Tamás és Szakcsi Lakatos Béla, valamint a Záborszky Kálmán vezényelte Szent István Király Szimfonikus Zenekar, akikkel a művészeti vezető Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét játssza. A jazz-improvizációkról Snétberger Ferenc, a népzenei ihletésű rögtönzésekről Lajkó Félix gondoskodik; Schumann és Brahms kamarazenei alkotásaiban közreműködik Kelemen Barnabás (hegedű), Kokas Katalin (brácsa) és Kokas Dóra (cselló).
A harmadik pillér, a verseny október végén és november elején lesz a MOMkultban. A jelentkezéseket két korcsoportban (12-16 évesek és 17-22 évesek) várják szeptember 1-ig. Balázs János kérdésünkre elmondta: 2021-ig vállalta a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetését, s ebben az ötéves távlatban máris rengeteg új ötlet és kezdeményezés fogalmazódott meg benne. Mivel a mostani koncertekre pillanatok alatt elkapkodták a jegyeket, mindenképpen növelni szeretné a hangversenyek és a kísérő rendezvények számát, még inkább bevonva a legfiatalabbakat – a zeneiskolásoktól az akadémistákig. 2021-ben lesz Cziffra születésének centenáriuma: erre az időpontra Balázs János világkörüli Cziffra-emlékturnét szervez, kizárólag magyar művészek részvételével. A „misszió” kifejezést ugyan túlzásnak tartja, de elismeri, hogy Cziffra György emlékének ápolása olyan fontos ügy számára, ami saját művészi pályáját is meghatározza.