Előfizetés

Tenisz műjégpályán: van magyarázat

Publikálás dátuma
2016.02.22. 06:58
Épül a teniszpálya FOTÓ: MTSZ
A Városligeti Műjégpályán játszik március 2. és 4. között a magyar férfi teniszválogatott Izrael ellen a Davis-kupa euro-afrikai zóna I-es csoportjában. 

"A kupa lebonyolítási rendje a rendező ország csapatának nagy előnyt biztosít, hiszen a pálya talaját, a labda típusát és a helyszínt is ő választhatja meg. Mi a salakos felületet preferáltuk, mivel a vendég csapat kimondottan kemény pályás versenyzőkkel rendelkezik – magyarázta Richter Attila, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára. – Magyarországon nincsen olyan fedett, salakpályás létesítmény, ami alkalmas egy Davis-kupa rendezésre, így ideiglenes pályát kellett építeni. Az összes létesítménnyel egyeztettünk, mely alkalmas lenne erre, ám sajnos nagyon kevés ilyen csarnok van. Kiderült, hogy nagyon magas lett volna a bérleti díj, hiszen legalább három hétre kellett volna bérelni a létesítményt, valamint egyetlen csarnok sem volt szabad ilyen időtávra."

A verseny helyszínének felépítésével a bécsi ATP torna referenciájával rendelkező osztrák céget bízták meg a szervezők. Richter kiemelte, hogy a mobil létesítmény nagyjából felébe kerül annak, mint ami a bérleti díj lett volna, ha találnak csarnokot. A torna lebonyolítását teljes mértékben az MTSZ finanszírozza, a szövetség főtitkára szerint a szponzori-, a jegy-, és a páholybevételek, továbbá a saját források elegendőek lesznek. A szervezők 70 millió forintos bevétellel számolnak, és azzal, hogy elkel az értékesíthető 1200 jegy. Korábban a Népszabadság által megkérdezett szakemberek szerint a mobil létesítmény felállításának költségei jócskán meghaladhatják a százmillió forintot.

Richter a Népszavának arról számolt be, hogy az előkészületek nagyon jól haladnak, és nincsenek csúszásban. "A pálya építése rendben zajlik, gyakorlatilag kész, még száradnia kell. A lelátókat telepítik, a héten lesz meg a világítás és hangosítás kiépítése" – mesélte az MTSZ főtitkára.

Közelebb a tűzszünethez?

Publikálás dátuma
2016.02.22. 06:36
John Kerry Ammanban Nasszer Judeh jordániai külügyminiszterrel tárgyalt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JORDAN PIX
John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap bejelentette, orosz kollégájával, Szergej Lavrovval megállapodtak egy átmeneti szíriai fegyvernyugvás feltételeiről, s az ideiglenes tűzszünetet hamarosan kihirdethetik. A szíriai mérsékelt ellenzék is pozitívan nyilatkozott, s már Bassár el-Aszad sem zárkózik el. Homszban és Damaszkuszban is gyilkos merényleteket hajtottak végre hétvégén.

A szíriai mérsékelt ellenzék beleegyezne egy két vagy három hétig tartó tűzszünetbe, ha Oroszország felfüggesztené a légicsapásokat. Bár az elmúlt hónapokban több kísérletet is tettek a fegyvernyugvásra, ezek egyikét sem koronázta siker. Most talán több esély van erre, miután Bassár el-Aszad elnök a spanyol El País című lapnak hévégén adott interjújában már nem zárkózott el ettől. Feltételként szabta azonban, hogy Törökország ne juttasson több támogatást a "terroristáknak". (A damaszkuszi rezsim mindenkit terroristának nevez, aki ellene harcol.) Aszad néhány nappal korábban még értelmetlennek nevezte a tűzszünetet. A fegyvernyugvással kapcsolatos tervek szerint az Iszlám Állam (IS) elleni katonai manőverek a fegyvernyugvás alatt is folytatódnának. Az ellenzék egyébként azt követeli Aszad rezsimjétől, bocsássa szabadon a gyermekeket és a nőket, s engedjék be a humanitárius szállítmányokat.

John Kerry és Szergej Lavrov szombaton tárgyalt egymással telefonon a szíriai fegyvernyugvás esélyeiről, a megbeszélésük eredményéről az amerikai külügyminiszter Ammanban számolt be, ahol Nasszer Judeh jordániai külügyminiszterrel, majd II. Abdullah királlyal találkozott. Kerry közölte, a megállapodást várhatóan a héten Barack Obama és Vlagyimir Putyin véglegesítheti. Kerry hangsúlyozta, közelebb kerültek a tűzszünethez, de maradtak még megoldatlan problémák. Jelezte az orosz külügyminiszternek, hogy Washingtont továbbra is aggasztják a polgári célpontok elleni orosz légitámadások. Hangsúlyozta azt is, hogy az amerikai álláspont nem változott a szíriai elnök jövőjét illetően. "Ez a háború nem végződhet úgy, hogy Aszad a helyén marad" - mutatott rá Kerry.

Az amerikai diplomácia vezetője és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is egyeztetett a hétvégén, az előző heti Szíria-konferencián elfogadott intézkedések bevezetéséről, a humanitárius segély eljuttatásáról. Mogherini tárgyalt Staffan de Misturával, az ENSZ szíriai különmegbízottjával is. A világszervezet becslései szerint majdnem félmillió ember él a külvilágtól szinte teljesen elszigetelt területeken, ők azonnali segítségre szorulnak. 4,6 millióra tehető azok száma, akik a harcok miatt nehezen megközelíthető régiókban rekedtek.

Miközben folytak a diplomáciai egyeztetések, több öngyilkos támadást is végrehajtottak Szíriában. Homszban két autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel, legalább 57-en meghaltak, százan megsebesültek, főként polgári személyek, jelentette a londoni székhelyű szíriai megfigyelő csoport. Öt éve ez volt a legsúlyosabb terrortámadás a városban. Damaszkusz egyik külvárosában négy bomba robbant, legalább 30 ember veszítette életét, ezt az állami média közölte. A múlt hónapban ugyanott, a legnagyobb síita mecset közelében hatvanan haltak meg egy merényletben. A terrorakciók elkövetését még egy szervezet sem vállalta, az Iszlám Állam korábban mindkét helyen hajtott már végre öngyilkos akciókat.

Letartóztatások Törökországban

Folytatódott a letartóztatási hullám Törökországban, a szerdai véres ankarai merénylet után, amelyben 28 személy vesztette életét, s 81-en megsérültek. Ahmet Davutoglu kormányfő közlése szerint 22 embert vettek őrizetbe. A miniszterelnök állítása szerint „pontosan meghatározták”, kik tartoznak ahhoz a terrorcsoporthoz, amely a vérfürdőt végrehajtotta. Ugyan a merényletet egy, a Kurd Munkáspártból (PKK) kivált szervezet vállalta, maga a kormányfő azt állította, hogy a „terroristák többsége” a PKK, valamint a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagja volt.

A török hatóságok kezdettől fogva azt sugallták, hogy a merényletet a szíriai kurdok hajtották végre. Az YPG szerint az volt ezzel a cél, hogy Ankara előkészítsen egy szárazföldi beavatkozást Szíriában az ottani kurdokkal szemben, hogy megakadályozzák a kurdok autonóm tartományának kikiáltását. Davutoglu közölte, hogy a fővárosban különleges biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe.



Közelebb a tűzszünethez?

Publikálás dátuma
2016.02.22. 06:36
John Kerry Ammanban Nasszer Judeh jordániai külügyminiszterrel tárgyalt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JORDAN PIX
John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap bejelentette, orosz kollégájával, Szergej Lavrovval megállapodtak egy átmeneti szíriai fegyvernyugvás feltételeiről, s az ideiglenes tűzszünetet hamarosan kihirdethetik. A szíriai mérsékelt ellenzék is pozitívan nyilatkozott, s már Bassár el-Aszad sem zárkózik el. Homszban és Damaszkuszban is gyilkos merényleteket hajtottak végre hétvégén.

A szíriai mérsékelt ellenzék beleegyezne egy két vagy három hétig tartó tűzszünetbe, ha Oroszország felfüggesztené a légicsapásokat. Bár az elmúlt hónapokban több kísérletet is tettek a fegyvernyugvásra, ezek egyikét sem koronázta siker. Most talán több esély van erre, miután Bassár el-Aszad elnök a spanyol El País című lapnak hévégén adott interjújában már nem zárkózott el ettől. Feltételként szabta azonban, hogy Törökország ne juttasson több támogatást a "terroristáknak". (A damaszkuszi rezsim mindenkit terroristának nevez, aki ellene harcol.) Aszad néhány nappal korábban még értelmetlennek nevezte a tűzszünetet. A fegyvernyugvással kapcsolatos tervek szerint az Iszlám Állam (IS) elleni katonai manőverek a fegyvernyugvás alatt is folytatódnának. Az ellenzék egyébként azt követeli Aszad rezsimjétől, bocsássa szabadon a gyermekeket és a nőket, s engedjék be a humanitárius szállítmányokat.

John Kerry és Szergej Lavrov szombaton tárgyalt egymással telefonon a szíriai fegyvernyugvás esélyeiről, a megbeszélésük eredményéről az amerikai külügyminiszter Ammanban számolt be, ahol Nasszer Judeh jordániai külügyminiszterrel, majd II. Abdullah királlyal találkozott. Kerry közölte, a megállapodást várhatóan a héten Barack Obama és Vlagyimir Putyin véglegesítheti. Kerry hangsúlyozta, közelebb kerültek a tűzszünethez, de maradtak még megoldatlan problémák. Jelezte az orosz külügyminiszternek, hogy Washingtont továbbra is aggasztják a polgári célpontok elleni orosz légitámadások. Hangsúlyozta azt is, hogy az amerikai álláspont nem változott a szíriai elnök jövőjét illetően. "Ez a háború nem végződhet úgy, hogy Aszad a helyén marad" - mutatott rá Kerry.

Az amerikai diplomácia vezetője és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is egyeztetett a hétvégén, az előző heti Szíria-konferencián elfogadott intézkedések bevezetéséről, a humanitárius segély eljuttatásáról. Mogherini tárgyalt Staffan de Misturával, az ENSZ szíriai különmegbízottjával is. A világszervezet becslései szerint majdnem félmillió ember él a külvilágtól szinte teljesen elszigetelt területeken, ők azonnali segítségre szorulnak. 4,6 millióra tehető azok száma, akik a harcok miatt nehezen megközelíthető régiókban rekedtek.

Miközben folytak a diplomáciai egyeztetések, több öngyilkos támadást is végrehajtottak Szíriában. Homszban két autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel, legalább 57-en meghaltak, százan megsebesültek, főként polgári személyek, jelentette a londoni székhelyű szíriai megfigyelő csoport. Öt éve ez volt a legsúlyosabb terrortámadás a városban. Damaszkusz egyik külvárosában négy bomba robbant, legalább 30 ember veszítette életét, ezt az állami média közölte. A múlt hónapban ugyanott, a legnagyobb síita mecset közelében hatvanan haltak meg egy merényletben. A terrorakciók elkövetését még egy szervezet sem vállalta, az Iszlám Állam korábban mindkét helyen hajtott már végre öngyilkos akciókat.

Letartóztatások Törökországban

Folytatódott a letartóztatási hullám Törökországban, a szerdai véres ankarai merénylet után, amelyben 28 személy vesztette életét, s 81-en megsérültek. Ahmet Davutoglu kormányfő közlése szerint 22 embert vettek őrizetbe. A miniszterelnök állítása szerint „pontosan meghatározták”, kik tartoznak ahhoz a terrorcsoporthoz, amely a vérfürdőt végrehajtotta. Ugyan a merényletet egy, a Kurd Munkáspártból (PKK) kivált szervezet vállalta, maga a kormányfő azt állította, hogy a „terroristák többsége” a PKK, valamint a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagja volt.

A török hatóságok kezdettől fogva azt sugallták, hogy a merényletet a szíriai kurdok hajtották végre. Az YPG szerint az volt ezzel a cél, hogy Ankara előkészítsen egy szárazföldi beavatkozást Szíriában az ottani kurdokkal szemben, hogy megakadályozzák a kurdok autonóm tartományának kikiáltását. Davutoglu közölte, hogy a fővárosban különleges biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe.