Gallóné: a 25 pont közel felére nem is reagáltak

Publikálás dátuma
2016.02.23. 16:49
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke felszólal a pedagógusok tüntetésén a budapesti Kossuth téren 2016. februá
A pedagógusok sztrájkbizottságának határozott szándéka a megegyezés a kormánnyal, ugyanakkor a 25 pontos követelésükre adott minisztériumi megállapodás-tervezet egyelőre "nem ebbe az irányba mutat" - közölte Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

Az érdekvédő kifejtette: tárgyalási és megállapodási pozícióban a kormánnyal a pedagógusok sztrájkbizottsága van, az általuk megfogalmazott 25 pont felöleli a köznevelés problémáit, amögé szakmai és civil szervezetek, valamint a Tanítanék mozgalom által képviselt 750 intézmény is felsorakozott.

Hozzátette: a sztrájkbizottság elindította a sztrájkkészültség felmérését, azonban még szó nincs arról, hogy meg is hirdette volna a munkabeszüntetést. A sztrájkbizottság határozott szándéka, hogy megállapodjon a kormánnyal a 25 pontos követelésükről, de a szaktárca által pénteken hozzájuk eljuttatott megállapodás-tervezet "nem ebbe az irányba mutat". A szakszervezeti vezető közlése szerint a 25 pont közel felére nem reagáltak, és a másik fele sem konkrét irányokat tartalmaz, s igen távoli időpontokat jelöltek meg.

Jelezte: ezen a héten a 25 pontos követelésüket szintén megállapodás-tervezetbe öntik, ehhez a megyei szervezetektől bekérték a javaslatokat és egyeztetnek a sztrájkbizottság másik két szakszervezetével is. 

Megjegyezte: a PSZ a köznevelési kerekasztal munkájában továbbra sem vesz részt, a sztrájkbizottság keretei között kívánnak tárgyalni. A kerekasztal munkacsoportjai szerinte a 25 pont kidolgozását segítik, de döntést nem hoznak, az irányt pedig "megszabják számukra".

Szerző

"Most itt az alkalom, hogy cselekedjenek"

A súlyosbodó menekülthelyzettel kapcsolatos kérdéseivel Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, aki ezt kedden, a testület zárt ülése után jelentette be Budapesten.

Molnár Zsolt azt mondta: Magyarország déli határain ismét fokozódik a helyzet, egyre többen próbálnak meg bejutni a kerítés megrongálásával az országba.

A testület szocialista elnöke hozzátette, mivel a migrációs helyzet nemcsak a Belügyminisztérium hatásköre, hanem a honvédelmi, az igazságügyi és a külügyi tárcát is érinti, kérdéseivel Orbán Viktorhoz fordul, hogy megtudja, miként kívánja azt kezelni a kormány.

Molnár Zsolt elmondta: kíváncsi arra, hogy milyen együttműködési lépéseket tett a kormány a többi országgal a schengeni határ megerősítése érdekében, milyen eszközei vannak a közös határok megvédéséhez, hogyan erősítették meg a rendészeti szerveket, kiemelten a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogyan fejlesztették a technikai hátterét.

A szocialista politikus szerint a műszaki határzár "nem váltotta be a reményeket". Ezért kíváncsi arra, hogy ha több tízezer menekült érkezik az országba, hogyan kívánja kezelni a helyzetet a kormány, hogyan oldják meg az érkezők biztonsági ellenőrzését, regisztrációját, egészségügyi ellátását.

Molnár Zsolt mindemellett azt is kérdezi a kormányfőtől, hogy az illegális migráció által korábban érintett településeken mit tesznek a közbiztonság megerősítéséért.

Úgy fogalmazott: eddig a kormány beszélt a terrorizmusról, az illegális bevándorlásról, "most itt az alkalom, hogy cselekedjenek". A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke azt is elmondta, hogy ha parlamenti vitanap lesz a kérdésben, Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő bevonásával az ellenzéki pártokat külön egyeztetésre hívja az illegális migrációs helyzet kezelésének megvitatására.

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja az ülés után azt hangsúlyozta: továbbra is azon az állásponton vannak, hogy nem nemzetállami kérdésként kell kezelni az ügyet, de nem is a V4-ek szintjén, hanem szélesebb körű európai együttműködésre van szükség.

Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke azt mondta: a testület zárt ülésén elhangzottak szerint mind a hazai, mind az európai szolgálatok megerősítették, hogy 2015 migrációs és a biztonság szempontjából is nehéz év volt, 2016-ban továbbra is az illegális migráció megállítása és az ezzel összefüggő biztonsági kihívások elleni küzdelem lesz a fő feladat.

Még komolyabb migrációra, még nagyobb biztonsági kockázatokra számíthat Európa - mondta Németh Szilárd, aki ismét hangsúlyozta, a Fidesz elkötelezett eddigi álláspontja mellett, hogy a magyar embereket meg kell védeni.  Kiemelte, hogy sem beengedni, sem betelepíteni, sem visszatoloncolni nem engedik Magyarországra az illegális bevándorlókat. Akik nem jogosultak belépni, azokat meg kell állítani a schengeni határnál és vissza kell őket fordítani - közölte a kormánypárti politikus.

Szerző

A Ház elé kerülnek az "1001 orvos hálapénz nélkül" csoport követelései

A Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetvezetője kedden arra szólította fel a kormányt, hogy teljesítse a Facebookon szerveződő 1001 orvos hálapénz nélkül csoport kéréseit. László Imre budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, politikusaik a csoport követeléseit határozati javaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek.

Kitért arra, hogy a szakmai szervezetek szerint évente 2-3000 ember halhat bele olyan fertőzésbe vagy annak szövődményébe, amelyet egy magyar kórházban kap el. Hozzátette, hogy ez magasabb az autóbalesetekben elhunytak számánál. László Imre kijelentette, hogy pártjuk azonnali krízisterápiai alá vonná az egészségügyet, "hogy ne halni, hanem gyógyulni járjunk a kórházakba". Emellett felhívta a figyelmet: egy bécsi, járványügyekkel és kórházi fertőzésekkel foglalkozó konferencián elhangzott, hogy 2020-ra - nemzetközi összevetésben - többen halnak majd meg kórházban szerzett fertőzésekben, mint daganatos betegségek miatt.

Az orvosok öt pontba szedték kéréseiket. Többek között azt kérik, hogy a kormány adjon azonnali, rendkívüli segítséget a kórházi osztályok bakteriális fertőzésének megállításához, illetve osztályokra lebontva készüljön nyilvános értékelés a WHO szempontjai szerint és ez alapján készüljön azonnali higiénés cselekvési terv. Kérik, hogy a kabinet biztosítsa az ÁNTSZ függetlenségét, valamint hozzák teljes mértékben nyilvánosságra a fertőzéssel kapcsolatos adatokat. Végül azt kérik, hogy az ÁNTSZ hozza nyilvánosságra, hogy mely egészségügyi intézmények teljesítik az érvényben lévő minimumfeltételeket.

Szerző