A holokauszt mindannyiunkról szól

Publikálás dátuma
2016.02.24. 06:48
Egészen apró részletekben is a történeti hűségre törekedtünk FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Saul fia című filmmel az egész világ megismerhette a magyar zsidók tragédiáját. Ebben látja a történet lényegét a film történész szakértője, akit a rendező, Nemes Jeles László kért fel. Vági Zoltán kollégájával, Kádár Gáborral együtt már több jelentős kötetben (Aranyvonat 2001, Hullarablás 2005, A végső döntés 2013) tárta fel a holokauszt különböző aspektusait. Az egész világot ámulatba ejtő, Oscar díjra jelölt film kapcsán az ELTE tanára a legfontosabbnak azt tartja, hogy a holokauszt mindannyiunkról szól.

- Egy sajtótájékoztatón azt mondta, ez a film - amely már 39 díjat kapott - meg fogja változtatni a szemléletünket. Miért?

- A sikernek természetesen örülök. Az okok között biztosan ott van, hogy a Saul fia csak bizonyos szempontból holokauszt film. Valójában az emberi civilizáció egyik alaptörténetét mondja el. Van néhány ilyen, korszakokon átívelő közös történetünk: a legkisebb királyfiról, az örök szerelemről, vagy éppen a halálról. Mert mióta emberek lettünk, fontos volt, hogyan búcsúzunk el a halottainktól. A halottnak jár a „tisztességes temetés”, ami mindenhol imák, szokások bonyolult szövevénye. Az egyiptomi istenkirályoknak piramis járt, a mongol harcossal feláldozták a lovát. Ugyanakkor az emberi történelemben voltak olyan pillanatok, amikor a hozzátartozó eltemetése, ez a mélyen privát aktus a politika, a hatalom által tiltott, büntetendő cselekménnyé válik. Gyilkosai már Julius Caesar nyilvános temetését sem akarták engedélyezni, mert a hatalmukat féltették. Szophoklész 2500 éves drámájában Antigonénak nem akarták megengedni, hogy eltemesse polgárháborúban elesett testvérét, mert hazaárulónak tekintették. Itt érkezünk el a Saul fiához. A téma ugyanis a filmekben is visszaköszön. Andrzej Wajda Katyn című filmjében nem lehet még szimbolikus sírt sem felállítani a lemészárolt lengyel tiszteknek, mert akkor kiderülne, hogy nem a nácik végeztek velük, hanem Sztálin NKVD-je. Nagy Imre kapcsán ezt dolgozta fel Mészáros Márta Temetetlen halott című filmje is. A Saul fia arról szól, hogy egy ember, a történelem talán legnagyobb lelki megterhelésének kitéve, a legextrémebb körülménye között, sajátos módon lázad fel az elnyomás ellen. Nem úgy, mint a társai, akik fegyvert ragadnak. Saul egy ősi, szimbolikus tettel, egy halott gyerek tisztességes eltemetésével akarja helyreállítani a világ rendjét. Hogy ez a gyerek a saját fia-e vagy nem, az majdnem mindegy. Szerintem például ez a megközelítés ragadja meg a nézőt, éljen bárhol is a világon.

- Nem a holokauszt?

- Nem, a holokauszt egyáltalán nem új a vásznon. Tim Blake Nelson 2001-es filmje, a Szürke zóna szintén a birkenaui Sonderkommandóról szól. Dr. Nyiszli Miklós könyve alapján készült, hollywoodi nagyágyúkkal, a Saul költségvetésének többszöröséből. Felépítették hozzá a krematóriumot, van benne felkelés, gázosítás. Mégsem ütötte át az ingerküszöböt. Sem a nézők, sem a kritikusok körében. Elkészült és elenyészett.

- Annál jelentősebb, milyen elképesztő elismerés hullámot vert és ver Nemes Jeles filmje, a Saul fia. Döbbenetes a hatása.

- Nem elég, ha a téma döbbenetes. A kérdés az, meg tudjuk-e érinteni a nézőket. Ez az alkotói zsenialitáson múlik. A film alkotói olyan módon tudtak elmondani és a kamerával megmutatni egy ismert történetet, ahogy korábban senki.

- Eddig dokumentumfilmekben dolgozott, játékfilmben elsőfilmes, akárcsak Nemes Jeles László. Hogy találtak magára?

- Rajk Lászlóval közösen dolgoztunk 2004-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Auschwitz-kiállításán. A Saul fiának pedig ő volt a díszlettervezője. Szerencsére, mert ezt a díszletet más nem tudta volna ilyen hozzáértéssel megcsinálni. A közös munkát Laci javasolta, nekem a filmről mesélt, a rendezőnek pedig rólam.

- Mint történésznek, mi volt a dolga?

- Először is elolvasni Nemes Jeles László és Clara Royer forgatókönyvét. Rögtön érezhető volt, hogy olyanok írták, akik alaposan, komolyan utánanéztek a témának. A rendezővel folytatott beszélgetésünkből az is kiderült, hogy egészen pontos, kiérlelt, átgondolt elképzelése volt arról, mit akar megmutatni és hogyan. Az én feladatom az volt, hogy minél nagyobb történeti pontossággal valósuljon meg a rendezői elképzelés.

- Arról hallani lehetett, hogy kötöttek egy alkut.

- Igen. Megegyeztünk, hogy a Saul fia nem képes történelemkönyv és nem is dokumentumfilm, hanem játékfilm, azaz művészi alkotás. A film két nap története, de ebbe nyugodtan bele lehetett sűríteni olyan történéseket, amelyeket a valóságban több hónapnyi idő választott el egymástól. A magyar transzportok 1944 májusa és júliusa között érkeztek Auschwitz-Birkenauba, a sonderesek utána készítenek titokban fényképeket a hullák égetéséről, a felkelés időpontja pedig október 7-e. De miután művészi alkotásról van szó, ezek az események a filmben szerepelhetnek egymás után. Ugyanakkor egészen apró részletekben is a történeti hűségre törekedtünk.

- Ez a törekvés milyen extrém kérdésekre kívánt választ a történész szakértőtől?

- Az én dolgom az volt, hogy minden, ami látszódhat a filmben, megfeleljen a valóságnak. Akkor is, ha látja a néző, akkor is, ha nem biztos. Stimmelnie kellett a fegyvereknek és egyenruháknak, a sonderkommandósok öltözetének, az orvosi szoba műszereinek és a falon a háttérben látszó ábráknak, posztereknek. A krematórium kemencéinek éppúgy, mint a vetkőzőben a fogasoknak. De azt is meg kellett mondanom, hogyan, milyen csomagolásban csempészték a lőport a felkeléshez. Egy volt auschwitzi Gestapós visszaemlékezése alapján rekonstruáltam az áldozatoknak a gázosítás előtt elmondott rövid beszédet. Extrém kérdés volt például, hogy mi legyen a német teherautó rendszáma. Mert ezt ki a fene tudja fejből? Elővettem az Auschwitz albumot, amelynek képeit az SS 1944 májusában fotózta a magyar zsidók érkezéséről, és abban találtam egyet, amelyen látszik az egyik teherautó rendszáma. Nem biztos, hogy a kamera látja, nem biztos, hogy a néző észreveszi, de pontosnak kell lennie. Ilyen apró részlet volt a foglyok száma, amelyeket - más lágerektől eltérően - Auschwitzban a foglyok karjára is rátetoválták. Kitalálhattunk volna kamu számokat, de nem akartuk. Inkább egyenként összeszedtem több tucatnyi sonderes számát a dokumentumokból, s ezeket egy kicsit megváltoztattuk. Ezzel is teremtettünk egy hidat a valóság és a fikció között. Az egész filmhez külön szótárat kellett készítenem.

- Miközben valóságos Bábel volt egy ilyen koncentrációs tábor.

- 1944-ben a 900 fős Sonderkommandóban legalább 100 magyar zsidó szolgált. Volt még sok görög, szlovák, lengyel zsidó, néhány francia, valamint mintegy 20 orosz hadifogoly. Őket a majdaneki krematóriumból vezényelték át. A kápók között voltak „árja” lengyelek, s birodalmi német is. Ez tényleg egy nyelvi káosz, bábeli zűrzavar volt, és a film ezt tökéletesen megjeleníti. Fontos volt, hogy mit mondanak az SS-ek. Összeállítottam egy szótárat az egykori sonderesek tanúvallomásai alapján. Nem halandzsával, hanem szó szerinti idézetekkel dolgoztunk. Témánként emeltem ki, hogy milyen szitkok, káromkodások, utasítások, vezényszavak hangzottak el az égetésnél, a terelésnél, vagy a vetkőzésnél. A filmhez ezt vették fel, és Zányi Tamás hangmérnök ehhez tette hozzá a zajokat. A Saul fiát nem csak nézni, hallgatni is érdemes. Igazi totális, háromdimenziós művészet.

- Saul szemtanúja lesz, amint a gázkamrát csodával határos módon túlélt fiatal fiút a náci orvos megfojtja.

- Több tanúvallomás beszámol arról, hogy volt, aki túlélte saját kivégzését. A birkenaui gázkamrákban a meztelen holttestekből álló emberkúp aljára beszorultaknak olykor maradt egy kis friss levegőjük. A Sonderkommando magyar orvosa, Nyiszli Miklós könyvében egy 16 éves erdélyi lányról ír, de olyan esetről is tudunk, amikor egy csecsemő maradt életben. Persze hiába: aki látta a véget, a holokauszt lényegét, az nem maradhatott élve. Nyiszli könyvében is hiába győzködték a krematórium parancsnokát, engedje, hadd menjen az élve maradt lány. Az SS némi gondolkodás után azt mondta, hogy 16 éves, beszélni fog, nem engedhetjük el. Tarkón lőtték.

- Történész szemmel miről szól a holokauszt?

- Nem a zsidókról, nem a németekről. Nem csupán az áldozatokról és a gyilkosokról. A holokauszt mindannyiunkról szól. A modern bürokratizált társadalomról, ami feltalált valami újat. A totális népirtást. És rólunk emberekről, akik ezt képesek voltunk egymással megtenni.

- Az egyik tanulmányában azt írja: Birkenau a leghatalmasabb magyar temető.

- Soha sehol nem öltek meg annyi magyar állampolgárt, mint Auschwitz-Birkenauban. A 430 ezer deportált magyar zsidó közül 300-350 ezret azonnal elgázosítottak. Az áldozatok között volt 100 ezer gyerek is. Ők mindannyian Saul gyermekei, mindannyian a mi halottaink. Más nemzeti tragédiáink, a mohácsi csata, a muhi csata, a Don-kanyar összesen nem jártak ennyi áldozattal.

- A Saul fiára sokan úgy reagáltak, hogy nem is hallottak a Sonderkommandóról. Amiről azért lehetett hallani. Vagy mégsem?

- Sokáig, 15 évig tabu téma volt. A sonderkommandósok közül először Nyiszli Miklós lépett a nyilvánosság elé 1946-os könyvével. A Sonderkommando orvosa volt, ott lakott, ő gyógyította társait és néha még az SS-eket is. Ő szedte össze a vetkőzőkben hagyott gyógyszereket. De nem kellett bemennie a gázkamrába, kihurcolnia a meztelen áldozatokat, nem kellett kihúzni a halottak aranyfogait, átvizsgálni a testnyílásukat ékszer után kutatva. És nem kellett őket elégetnie. Bizonyos szempontból kívülálló volt. Ezért lehetett ő az első. A többiek, akik mindezen átmennek, mérhetetlenül szégyellték, amit tenniük kellett. Féltek, hogy kollaboránsnak kiáltják ki őket. Ez a félelem 1960-ig tartott. Akkor fogják el Argentínában a magyarországi zsidók deportálását levezénylő Adolf Eichmannt, akit Izraelben állítottak bíróság elé. Az egykori sonderesek akkor tűnnek fel a tanúk padján. Aztán Németországban és másutt egy sor új per indult az SS gyilkosok ellen, akik addig büntetlenül éldegéltek. Ezekben a perekben mondták el a sonderesek, mi történt velük. A világ ekkor kezdte őket megérteni.

- A Saul fia egyik nagyon markáns morális igazságtétele a történelmi felszabadításuk a súlyosan elítélő vádak alól.

- Remélem. A Sonderkommandóba nem jelentkeztek az emberek. Egyszerűen odavezényelték őket. Amikor egy csoport görög zsidó megtagadta a munkát, azonnal agyonlőtték őket. Mások az első nap után a halált választották és öngyilkosok lettek. Persze voltak köztük is, akik brutálisan bántak az áldozatokkal. De a sonderesek összességében ugyanolyan szerencsétlen áldozatok, mint akiket ők kísértek parancsszóra a gázkamrába.

- Amikor elkészültek Rajk László terveiből a díszletek, meg kellett néznie, hogy stimmelnek-e a részletek. Honnan tudta, hogy néz ki egy krematórium?

- Történelmi véletlennek köszönhető, hogy a krematóriumok építési dokumentációja megmaradt. Az SS auschwitzi építésvezetőségének irodáját már 1944 őszén bezárták. Nem volt több munkájuk. Amikor két hónap múlva evakuálták Auschwitzot, a nácik a krematóriumokban elégették a tábori irattárat. Az építési iratokról azonban megfeledkeztek. Egy lezárt szobában maradtak a tervrajzok, a fotók. Még a különböző német cégeknek a kemencékért, vagy a gázbiztos ajtókért kifizetett számlák is. E dokumentumokból ismerjük a méreteket, a technológiát, a levegő útját, a ventilátorok működését. Ez volt az egyik legfontosabb forrásunk. A másik a helyszínen készített archív és saját fotók. Valamint a túlélő sonderesek visszaemlékezései a halálgyár működéséről. Vagy éppen a krematórium vetkőzőiben lévő feliratok.

- A filmbe ezek is bekerültek?

- Igen. Ez volt az ezer apró kérdés egyike, amire a forgatás előtt választ kellett találnom. Milyen színű a fal, milyen betűtípussal, milyen feliratokat helyeztek el a nácik. Ezek célja a megtévesztés, az áldozatok megnyugtatása volt. Ki gondolna gyilkosságra, ha azt olvassa a falon, hogy „egy tetű a halálod”? Skizofrén érzés volt bemenni a díszletbe. Szakértőként örültem, hogy pontosak a részletek, jók a feliratok, jók a színek, minden ott van, ahol lennie kell. Emberként morbid volt részt vett a borzalmas valóság újraalkotásában.

- A Saul fiáról azt mondta, fikciós realizmus. Hogy érti ezt?

- A lehető legtöbb részlet pontos, a megteremtett atmoszféra a lehetőség szerint olyan, amilyen 1944-ben Auschwitz-Birkenauban volt. Ezért realista. Reálisak a körülmények, valós a cselekmény jelentős része. Volt felkelés, készítettek fotókat és feljegyzéseket a táborról, ugyanakkor a történet bizonyos fokig fikció. Saul Ausländer magyar sonderes nem létezett.

- Mennyiben tekinthetjük feltártnak a haláltáborok múltját?

- A történészek sok szempontból alapos munkát végeztek. Ugyanakkor a magyar áldozatokról, pontos sorsukról még nagyon keveset tudunk. Hiszen százezrekről van szó! Egészen a közelmúltig mégsem indultak régészeti feltárások a megsemmisítő táborok területén. Három éve jártam Sobiborban, ahol majdnem 200 ezer embert öltek meg. Az ember lehajol, és emberi csontmaradványt vesz fel a földről. Sokáig kényes kérdés volt, hogy ezekben a hatalmas temetőkben lehet-e, szabad-e ásatásokat folytatni. Az elmúlt évtizedekben végül ez a munka is beindult. Birkenauban már a háború után előkerült néhány sonderkomandós elásott naplója, visszaemlékezése. Ezek ugyanolyan hangulatúak, mint Radnóti Miklós bori notesze. Akárcsak ő, a sonderes Zalmen Gradowski is több nyelven ráírta egyik feljegyzésére, hogy a megtaláló juttassa el egy történészhez. Egy társa, Leib Langfus annyira biztos volt, hogy mindez egyszer megjelenik, hogy címet is javasolt a majdani könyvhöz. Ezek az emberek mindent megtettek, hogy az utókorra, ránk hagyományozzák annak tanúbizonyságát, ami ott történt. Még akkor is, ha tudták, hogy ők maguk valószínűleg nem élik túl.

- Néhány napon belül kiderül, Oscar-díjas lesz-e a Saul fia. Személy szerint mit fűz ehhez?

- Ha a Saul fia megkapja az Oscart, a magyar filmtörténelem legsikeresebbje lesz. De én más szempontból nézem. Az Oscar díj csak hab egy hatalmas tortán. A film már eddig is minden előzetes várakozást túlteljesített. Számomra azonban maga a torta a lényeg. Az, hogy a világ megismerte ezt a történetet, a magyar zsidók tragédiáját. És azt már nem veheti el tőlünk senki.

Szerző

Lukács Miklós hangzó képeslapjai

Publikálás dátuma
2016.02.24. 06:47
Lukács Miklós a saját útját szeretné járni FOTÓ: ZSUGONITS GÁBOR
A különösen sokoldalú cimbalomművész, Lukács Miklós lesz a főszereplője az Akusztikus – Autentikus című koncertsorozat következő előadásának, amit február 27-én, szombaton rendeznek a Zeneakadémia nagytermében. Budapest Anzix című lemeze egy nagyváros szubjektív krónikája – hajnaltól éjszakáig, hétfőtől a Szomorú vasárnapig. Lukács teljesen egyedülálló jelenség a magyar koncertéletben: nem csoda, hogy Eötvös Péter éppúgy felfedezte magának, mint az amerikai szaxofonos legenda, Charles Lloyd, aki meghívta saját zenekarába.

Lukács Miklós 39 évesen pályája delelőjére ért. A törökszentmiklósi cigányzenész családból származó, kisgyermek kora óta Budapesten élő cimbalomművészt szülei klasszikus zenei pályára szánták, és – több versenygyőzelem után – 1999-ben szerzett diplomát a Zeneakadémián. Az elmúlt másfél évtizedben nem lett hűtlen a komolyzenéhez: főleg kortárszenei darabok, így Kurtág György és Eötvös Péter alkotásainak tolmácsolójaként vált elismertté. Mérföldkő pályáján, hogy 2006-ban Varsóban, majd azóta számos európai városban ő volt a szólistája

Eötvös Péter Atlantis című monumentális darabjának. Az ezredforduló óta egyre fontosabb számára a jazz és a népzene: lehetetlen felsorolni, hogy e két műfaj hazai és külföldi kiválóságai közül kikkel muzsikált együtt az elmúlt másfél évtizedben. 2012-ben jelent meg az a szólólemeze, amelyen négy kortárs jazz-zeneszerző – Fekete-Kovács Kornél, Oláh Kálmán, Szakcsi Lakatos Béla és Vukán György – cimbalomversenyét játssza. Első saját zenekara a Lukács Miklós Quintet volt, majd következett a Cimbiózis, amelynek 2014 tavaszán jelent meg a bemutatkozó lemeze. Mindezek alapján teljesen jogosan kapott meghívást a Zeneakadémia sokoldalú, érett művész-egyéniségeket bemutató, Akusztikus – Autentikus című sorozatába.

„A hangverseny első részében Szakcsi Lakatos Bélával duóban játszunk” – mondja Lukács Miklós. „Kisebb jubileum ez: a BMC gondozásában éppen tíz éve jelent meg Check it out Igor című duólemezünk, amely színtiszta improvizáció, s amelynek címe humoros tisztelgés volt a cimbalmot – Rácz Aladár művészetének köszönhetően – önálló koncerthangszerré emelő Igor Stravinsky előtt. Idén szeretnénk készíteni a BMC-nél egy újabb lemezt, ami ugyancsak teljes egészében rögtönzés lesz, így a mostani koncertfélidő közvetlen előzménye a tervezett CD-nek. Tíz év alatt Szakcsi és én is sokat változtam: most szeretnénk egy kicsit bátrabban rögtönözni, kinyitni magunk előtt a teret.”

A második rész szabályos lemezbemutató: Lukács még az egyes tételek sorrendjén sem változtat. 2015 karácsonyára, a Fonó kiadásában jelent meg saját zenekara, a Cimbiózis Budapest Anzix című albuma, mely máris kiváló kritikákat kapott külföldön. A cimbalmos-zenekarvezető mellett ebben a formációban a rengeteget foglalkoztatott Orbán György bőgőzik, illetve a Dresch Quartetből és más etnojazz-formációkból ismert Baló István dobol. Egy-egy számban közreműködik – és a koncertnek is vendége lesz Winand Gábor énekes és Fekete-Kovács Kornél trombitás-szárnykürtös. „Négyéves korom óta élek Budapesten, nagyon szeretem és magaménak érzem ezt a várost” – mondja Lukács Miklós. A Budapest Anzix első száma rögtön kilóg a sorból, mert a jazz egyik amerikai nagymestere, Thelonious Monk előtt tiszteleg, de aztán következik a Hajnal, az Ébredés és a Nyüzsgés zenei megfogalmazása.

„A hajnal megérinti a falakat, az utcákat, de még tapintható a csend, majd az ébredéssel megkezdődik a napi rutin. Az érdekelt, hogy milyenek a hétköznapi drámáink és boldogságaink, s hogy mitől lesz végül minden egyes nap más és más. Az improvizáció közben néha már-már úgy tűnhet, hogy túlságosan kapkodok. Meg akartam mutatni, mennyire színes ez a város, mennyi friss dolog épült bele a tradíciók mellett. Például indul egy 7/8-os lüktetésű, népi ihletésű motívum (saját szerzeményem), amelybe szinte belerobban egy rockzenére emlékeztető, dinamikus groove. Pest és Buda, gyártelep és kertváros mind-mind benne van ezekben a darabokban, ahol nagyon gyorsan változnak a hangulatok, a struktúrák.”

Az ötödik tételt (Vani) Lukács a kislányának, a hetediket (Veled) a feleségének írta, a hatodik kompozíció a címadó Budapest Anzix, a nyolcadik az After Dark (Sötétedés után) címet kapta. Befejezésül pedig minden idők egyik „legpestibb” dalát, Seress Rezső Szomorú vasárnapját értelmezte újra – a szólót itt nagybőgő játssza, a cimbalom csak kísér. Ezzel a számmal válik teljessé az anzix: nem feltétlenül egyetlen nap, hanem egy hét vagy akár egy emberi élet krónikája ez a lemez.

Amikor terveiről kérdezem, Lukács Miklós azt hangsúlyozza, hogy a sok külső felkérés ellenére a saját útját szeretné járni: ez az aktív cimbalomjáték mellett zeneszerzői, zenekarvezetői feladatokat is jelent. A 77 éves amerikai szaxofonos legenda, Charles Lloyd zenekarába két évvel ezelőtt kapott meghívást, legutóbbi albumukat a jazz-körökben magasan jegyzett Blue Note jelentette meg, sokat koncerteznek Európában is. Lukács oszlopos tagja a Dresch Quartetnek, ahol a cimbalom egészen egyedülálló módon „helyettesíti” a jazz-zongorát. Cimbalmos kollégájával, Balogh Kálmánnal alkotott duóját nagyon szereti – ha felkérik őket, az mindig „jutalomjáték, aminek örömmel és szeretettel teszünk eleget.”

Eötvös Péter új művével, a cimbalomra és kamarazenekarra írt Da capóval a 2014-es portói ősbemutató óta járja a világot – ebből a darabból szeretne mielőbb felvételt készíteni. Ugyancsak két éve tagja a kultikus klezmer-zenész, Frank London új együttesének, a Holokauszt Emlékévre szerveződött Glass House Orchestrának. Másik lemezterve egy amerikai zenészekkel közös trió, amelyre ugyancsak a BMC kérte fel. S mindezközben tizenhárom éve tanít a Rajkó Zenekarból kinőtt Talentum Tánc- és Zeneművészeti Iskolában, ahol jórészt a legszegényebb családokból érkező cigány fiatalokkal foglalkozik. Az a célja, hogy olyan zenészeket neveljen, „akik minden műfajban és stílusban megtalálják a helyüket”.

Célegyenesben az Oscar

Publikálás dátuma
2016.02.24. 06:46
Casablanca – Humphrey Bogart és Ingrid Bergman
Február 28-án kiderül, kik kapják idén az Oscar-díjakat. A hollywoodi Dolby Színházban Nemes Jeles László Golden Globe-díjas filmje, a Saul fia is versenyben van az arany szoborért. Az Amerikai Filmakadémia 88. díjkiosztójára készülve összegyűjtöttünk néhány érdekességet.

Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Award) az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amelyet 1929 óta a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia ad ki több kategóriában. A díjakat látványos gála keretében minden év februárjában adják át Hollywoodban. A díjátadás estéjén a meghívott vendégek bevonulnak a vörös szőnyegen a Dolby Színházba. Az estélyen a sztárok híres divattervezők pompás ruhakölteményeit öltik magukra. Az eseményt több száz televíziós csatorna sugározza az egész világon. A február 28-ai gálát hazánkban a Duna TV közvetíti élőben, magyar idő szerint 29-én, vasárnap hajnali 1 órakor.

Jelölés és szavazás

Kizárólag az Akadémia állítja fel a jelöltek listáját. A technikai kategóriákban három, a többi kategóriában öt jelöltet választanak ki, kivétel a Legjobb film kategória, melyben 2010-től már 10 jelölt állítása is lehetséges. A mostani szabályozás szerint a jelölendő filmnek a megelőző naptári év valamelyik napján kell forgalomba kerülnie Los Angelesben. A filmnek el kell érnie a 40 perces hosszúságot a kvalifikációhoz, kivéve a rövidfilmes díjaknál. Az Akadémia különböző tagozatai a saját területükön adhatnak le jelöléseket, ugyanakkor minden Akadémia-tag jelölhet „A legjobb film” kategóriában filmeket. Győzteseket a szavazás második fordulója után hirdethetnek, amikor is minden tag minden kategóriában szavazhat a jelöltekre.

A szavazórendszer nem sokat változott az első gála óta, ezt az is bizonyítja, hogy bár 2012-ben bevezették az online szavazást, de a többség még mindig papíron szeret voksolni. A bizottság tagjai egytől tízig osztályozzák a filmeket, a szavazatokat pedig urnákba teszik. A legkevesebb papírt kapott film urnáját kidobják, az oda rakott szavazatokat pedig azoknak a filmeknek adják, amelyeket a lapon másodikként jelöltek. Addig ismétlik a folyamatot, míg valamelyik film 50 százaléknál több voksot kap. Vagyis legtöbbször a második és a harmadik helyre tett szavazatok döntik el a versenyt. 2020-ra számos újítást vezetnek be a tagsággal kapcsolatban. A jövőben a szavazati jog 10 évre szól majd, és akkor újítják meg, ha az adott tag aktív marad, vagyis nem hagy fel a filmes munkával. Háromszor tíz év után életre szóló szavazati jog jár, illetve akkor is, ha az illetőt jelölték Oscar-díjra vagy elnyerte az elismerést.

A morcos szobor

A kardos-morcos alakot egy Los Angelesi szobrász, George Stanley alkotta meg. A figurát először agyagba öntötte, majd bronzba, végül 24 karátos arannyal vonta be. Összesen 12 darabot készített, melyekért 500 dollárt fizettek neki. A szobor 1931-ben kapta meg az Oscar nevet, melynek eredetéről több történet is fent maradt. Az egyik anekdota szerint Margaret Herrick, az Amerikai Filmakadémia első könyvtárosa legelső munkanapján közelről is megvizsgálta a szobrocskát, és rájött, hogy az nagyon hasonlít a texasi nagybátyjára, Oscar Pierce-re. Mások szerint a név Walt Disneytől, vagy a híres színésznő, Bette Davis férjétől ered.

Napjainkban 12 ember évente összesen 50 szobrot készít el. Egy-egy szobrocska 3,8 kilogramm, és 34,3 centiméter magas. Az előállítási költségük 400 dollár, azaz több mint 100 ezer forint, de ezt az arany árfolyama is jócskán befolyásolja. Az átadás után az eszmei értékük akár több százezer dollár is lehet. Nem csoda, hogy a Filmakadémia az ’50-es években előírta, hogy a nyertesek nem adhatják el a szobrokat, addigra viszont már számos díj kelt el az árveréseken.

Legek
* A legtöbb díjat nyert személy Walt Disney volt, aki 26 alkalommal részesült az elismerésben.
* A legtöbb jelölést, összesen 62-t, a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió kapta.
* A legtöbb díjat elnyert film címén – 11 Oscar-díjjal – három alkotás osztozik: Ben-Hur (1959), Titanic (1997) és A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003).
Titanic – Kate Winslet és LeonardoDiCaprio

Titanic – Kate Winslet és LeonardoDiCaprio

* Az öt fő kategória (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti/adaptált forgatókönyv, legjobb férfi és női főszereplő) mindegyikét csak három film nyerte el: Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975) és A bárányok hallgatnak (1991)
Száll a kakukk fészkére – McMurphy: Jack Nicholson

Száll a kakukk fészkére – McMurphy: Jack Nicholson

* Mindössze öt film van, mely 4 vagy több jelölésből minden díjat elnyert: A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003) 11 díj, Gigi (1958) 9 díj, Az utolsó császár (1987) 9 díj, Ez történt egy éjszaka (1934) 5 díj, Mátrix (1999) 4 díj*
* A rendezők között a legtöbb díjat John Ford nyerte (4).
* A legtöbb díjat elnyert színész Katharine Hepburn volt (4). Ingrid Bergman, Walter Brennan, Jack Nicholson és Meryl Streep 3 díjat kapott.
* A színészek között a legtöbb jelölést (19) Meryl Streep kapta. Katharine Hepburn, Jack Nicholson 12 jelöléssel, Bette Davis(2 díj) és Laurence Olivier (1 díj) 10 jelöléssel követi.
* Legidősebb és legfiatalabb díjazott színész: a legidősebb díjazott Jessica Tandy és Christopher Plummer volt, mindketten 82 évesen vették át a díjat. Előbbi a Miss Daisy sofőrje (1989) című filmért, utóbbi a Kezdők (2010) című filmért. Tatum O'Neal mindössze 10 éves volt, amikor elnyerte a díjat a Paper Moon (1973) című filmben nyújtott alakításáért, mint a legjobb női mellékszereplő. A legidősebb díjra esélyes Gloria Stuart volt, akit 87 évesen a Titanic (1997) című filmben nyújtott alakításáért jelöltek Oscarra. A legfiatalabb díjra esélyes Justin Henry aKramer kontra Kramer (1979) című mellékszereplője volt, akit 8 évesen jelöltek.
* Visszautasított Oscar-díj: George C. Scott a Patton (1970) című film főszereplője azt állította azért nem veszi át a díjat, mert alakítását nem tartja összemérhetőnek a többi színésszel. Marlon Brando a A Keresztapa (1972) díjazottja Sacheen Littlefeathert küldte maga helyett a díjátadóra, az amerikai őslakosokkal szembeni bánásmód elleni tiltakozásul.

Oscar feketén-fehéren

Több hollywoodi filmalkotó is éles felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a színészi kategóriák jelöltjei közé már második éve nem került be egyetlen színes bőrű művész sem. Will Smith kétszeres Oscar-jelölt amerikai színész és felesége, Jada Pinkett Smith amerikai színész a döntés miatt bojkottálni fogják a februári díjkiosztót: nem jelennek meg a rendezvényen, sőt nézni sem fogják. Az idei évben Oscar-díjra jelölt művészek közül a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában jelölt Mark Ruffalo (Spotlight) és a legjobb női főszereplőként számon tartott Brie Larson (A szoba) is úgy fogalmazott, a diszkrimináció miatt talán nem is vesznek részt a gálán. További Oscar-díjas alkotók - George Clooney, Lupita Nyong’o, Spike Lee - is csalódottságát fejezte ki, amiért nem jelöltek afroamerikai művészeket a rangos díjra.

Az Akadémia afroamerikai elnöke, Cheryl Boone Isaacs szerint fel kell gyorsítani azt a folyamatot, amely a szervezet összetételét a társadalomban jelentkező etnikai és nemi arányok felé tolja el. Egyesek szerint azért nem díjazzák a feketéket, mert az Akadémia bírálói még emlékeznek arra, hogy milyen volt a szegregáció. Ugyanis a 6028 szavazó tag 94 százaléka fehér, 77 százaléka férfi, és az átlagéletkoruk 62 év. Ennél azonban anyagiasabb oka is lehet a döntésüknek: azok a filmek, amelyekben nem fehérek szerepelnek, jóval kevesebbet hoznak a nemzetközi piacon, mint Amerikában.

Sharon Stone aranyórája

A stúdiók óriási kampányokat folytatnak a szavazatokért. Már a bemutatókkal is trükköznek: a legjobb film díját megnyerő alkotások 56 százaléka novemberben vagy decemberben kerül a mozikba. Ennek a stratégiának köszönhetően az Akadémia tagjainak emlékeiben is élénkebben élnek a filmek, és a sajtó is tele van még velük. A stúdiók ezen kívül rengeteget költenek reklámra: ezek költsége viszi el a kampányokra szánt összeg felét. A kampányidőszakban persze jócskán megnőnek a hirdetések ára is, a neves The Hollywood Reporter első oldalán egy hirdetés ilyenkor 72 000 dollárba, azaz több mint 20 millió forintba kerül.

A sztárok ruhája minden pénzt megér

A sztárok ruhája minden pénzt megér

2005-ben az Ütközések című film forgalmazója újabb kampányfogással állt elő. 25 ezer dollár értékben a filmet tartalmazó DVD-t küldött a színészkamara mind a 100 ezer tagjának. Ezután a film nem csak a színészkamara fődíját, de az Oscart is megnyerte, ugyanis a 6000 tag legnagyobb csoportját is a színészek alkotják. Hollywoodban elterjedt, hogy a film emiatt nyert, és többen is követték a példáját. 2014-ben az egyik jelölt 54 ezer DVD-t küldött szét 290 ezer dollár értékben.

A stúdiók ezen kívül ajándékokkal is kedveskednek az Akadémia tagjainak. A kampányolás és a vesztegetés között azonban vékony határ húzódik. A Golden Globe körül többször voltak is emiatt botrányok. 1992-ben a testület 30 tagja repülhetett el New Yorkba, hogy Al Pacinóval találkozzon, aki néhány héttel később bezsebelte a legjobb színésznek járó díjat. 1999-ben Sharon Stone pedig a legjobb színésznő jelölését cserébe aranyórákat küldött a zsűri tagjainak, bár ezt később vissza kellett adniuk. Nem csoda, hogy az Oscar-kampánnyal kapcsolatban több megszorítást is bevezettek. Az Akadémia szavazóit 2012-től nem szabad meghívni semmilyen olyan eseményre, például reggelire, vacsorára, partikra vagy fogadásokra, amelyik valamelyik jelöltet vagy filmet reklámozza.

A kampányok költségeit nehéz megbecsülni, szakértők szerint 100 és 500 millió dollár közötti összegeket költenek évente a filmekre, vagyis legkevesebb is kétszer annyit, mint amit egy amerikai kongresszusi helyért folytatott kampányra. Sok kisebb film éppen ezért meg sem engedheti magának, hogy jelöljék. A legjobb reklám pedig még mindig az, ha az alkotók és a főszereplők minél több díjkiosztón megjelennek, és személyesen népszerűsítik a filmeket. Viszont a stábtagok utaztatása is kisebb vagyonokba kerülhet. Arról nem is beszélve, hogy az Oscar gálán a főszereplőket az alkalomhoz illően fel is kell öltöztetni. Egy férfisztár ruhája 2000, míg egy színésznőé 3500 dollárba is kerülhet. A stúdióknak mégis megéri a befektetés.

Az Oscar-jelölt filmek átlagban 13 millió dollárral több bevételt hoznak, mint a többi alkotás. Ráadásul a színészek karrierjét is segíti, bár nem akkora mértékben, mint elsőre tűnik. A férfiak gázsija átlagosan 3,9 millió dollárral növekszik a díj elnyerése után, a nőké viszont csak félmillióval. A díj körüli „pezsgés” körülbelül 3 évig tart, eddig tudnak belőle profitálni. De nem minden az Oscar: Reese Witherspoon például egy időben Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, de mire 2006-ban megkapta a díjat, már nem volt olyan felkapott. Mostanra kezd ismét felfelé ívelni a karrierje, de ebben az Oscarnak nem sok szerepe volt.

Magyar Oscar-díjasok
* William S. Darling magyar származású látványtervező három alkalommal nyert díjat: 1933-ban a Kavalkád, 1943-ban a Bernadette dala és 1946-ban az Anna és a sziámi király című filmekért.
* Geza Herczeg 1937-ben az Émile Zola élete című film forgatókönyvírójaként kapta az elismerést.
* Kertész Mihály a 1942-ben bemutatott Casablanca rendezéséért kapott díjat.
Casablanca – Humphrey Bogart ésIngrid Bergman

Casablanca – Humphrey Bogart ésIngrid Bergman

* Paul Lukast az Őrség a Rajnán című film főszerepéért jutalmazták.
* George Pal 1944-ben, Adolph Zukor 1949-ben kapott életműdíjat.
* Rózsa Miklós zeneszerzőként három alkalommal érdemelte ki a szobrocskát (Ben-Hur, Elbűvölve és A Double Life zenéje miatt).
* Trauner Sándor a Legénylakás, míg Joseph Kish A bolondok hajója látványtervezőjeként kapott díjat.
* Steven Spielberg a Harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért Zsigmond Vilmos nyert díjat 1978-ban.
* A legjobb animációs rövidfilm kategóriájában 1981-ben A Légy című rövidfilm – melyet Rofusz Ferenc rendezett – nyert díjat. A Légy volt az első magyar film, mely Oscar-díjat kapott. Keserédes esemény volt ez, ugyanis Rofusz politikai okokból nem tudott jelen lenni a gálán, viszont helyette Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója Rofusz Ferencként vette át a díjat. Később a rendőrség visszavette tőle a szobrot, de szerencsére pár hónappal később Rofusz el tudott utazni az USA-ba.
* Szabó István Mephistója 1982-ben a legjobb külföldi film kategóriájában nyert díjat.



Szerző