A magyar kormányt aligha érhette meglepetésként, hogy a luxembourgi Európai Bíróság tegnap több ponton az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélte a magyar cafetéria-rendszer két legnépszerűbb tagját, a Széchenyi Pihenő (SZÉP) kártyát és az Erzsébet étkezési utalványt. Már csak azért sem, mert az Európai Unió korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben amiatt, hogy a béren kívüli juttatásoknak ezek szolgáltatásai - álláspontjuk szerint - nem illenek bele az Európai Unió jogrendszerébe. Vagyis a magyar kormánynak módja nyílhatott volna arra, hogy korrigálja a rendszert, és így elkerülhették volna az elmarasztalást. Az Orbán-kormány az elmúlt hat évben azonban sorra semmibe vette az ilyen, ellene indított eljárásokat, és csak akkor cselekedett, amikor már az elmarasztalás megtörtént, gondoljunk csak az otthoni pálinkafőzésre, amelynek jogsértő gyakorlatán csak akkor módosított a magyar kormány, amikor Brüsszel emiatt elmarasztalta.
A SZÉP kártya, illetve az Erzsébet étkezési utalvány ügyében bevezetésük, azaz 2012 óta folytak uniós vizsgálatok. Az Európai Bíróság végül is tegnap öt pontban foglalta össze a kifogásait. Véleményük szerint Magyarország megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát azzal, hogy a magyar adójogi szabályozás előírja, hogy a munkáltatók csak abban az esetben élhetnek adókedvezményekkel (szálláshely-, szabadidős, illetve étkezési szolgáltatások esetén), ha a munkavállalóknak SZÉP-kártyát és Erzsébet-utalványt adnak béren kívüli juttatásként. Az európai bírák ezzel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy a magyar cafeteria szabályok miatt más tagállamok cégei kiszorultak a hazai piacról.
Azt megelőzően, hogy az Orbán-kormány parlamenti többsége ezeket az adójogszabályokat elfogadta, két jelentős piaci tapasztalattal rendelkező, francia utalványforgalmazó cégek termékei voltak nálunk is a legnépszerűbbek, forgalmazásuk minden szempontból bevált. A Chèque Déjeuner és a Sodexo működését azonban Fidesz ellehetetlenítette azáltal, hogy az új adótörvényeknek teremtette feltételeknek kizárólag az állami kibocsátó felelt meg. Erzsébet-utalványt ma is csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), SZÉP-kártyát pedig csak három bankcsoport, az OTP, az MKB és a K&H bocsáthat ki.
A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, "miközben tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a döntést" – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak. Az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadóhely jött létre, ennek révén pedig több mint 600 ezren, ezen belül 300 ezer gyermek szociális üdültetését és pihenését tette lehetővé a program - tette hozzá. Arra a kérdésre, számítanak-e arra, hogy a piacról kiszorult francia cégek kártérítési igényt támaszthatnak a magyar kormány ellen, Kovács Zoltán azt mondta: „az egész ügy ebben az értelemben bűzlik”, mert a multinacionális cégek feljelentése alapján született az eljárás, és ez szerinte „át is üt az ítélet tartalmán”.
Ennek ellenére az általunk megkérdezett cafeteria szakértő úgy véli: A döntés miatt a cafeteria rendszert feltehetően úgy szabják át, hogy a meglévők mellett új szereplők is megjelennek majd, amely hasznos lehet a piac élénkítésében.
A luxemburgi döntést kommentálva Burány Sándor lapunknak azt mondta: újabb központosítási törekvés bukott el. A költségvetési bizottság szocialista elnöke szerint a Fidesz azért monopolizálta a cafeteriát, hogy ezen a területen is állami szintre emelje a lenyúlás technikáját.
