külföldi sajtó;Donáth György;
2016-02-24 16:19:00
Belgium második legjelentősebb francia nyelvű napilapjának hasábjain, "Cenzúrázva a politikai korrektség nevében" címmel írt véleménycikkében a Sorbonne jogászprofesszora azt írja, hogy a cenzúra idegennek tűnik az európai politikai modelltől, de valójában nem az, hiszen alattomos módon itatja át a társadalmakat. A professzor a politikai korrektséget társadalmi nyomásnak írja le, amely elnémítja a véleménynyilvánítást, szűk keretek közé szorítja a társadalmi vitát. "... az efféle gondolatrendőrség lépésről lépésre puha totalitarizmushoz vezet, vagyis olyan társadalomhoz, amely a gondolkodást és az önkifejezést is egyformára szabja" - írja.
Az, hogy egy belga könyvkiadó felfüggesztette Trócsányi László jogi elemzéseket tartalmazó könyvének terjesztését, további lépést jelent a cenzúrában - szögezi le a szerző, megállapítva: Trócsányi a tudományos publikációkkal szemben támasztott minden követelménynek megfelel, különösen aktuális témával foglalkozik; a tagállami alkotmányos berendezkedés és az európai integráció viszonyát elemzi a magyar példán keresztül.
A professzor azt írja: a magyarázat az, hogy Trócsányi a magyar kormány igazságügyi minisztere lett, a kiadó logikája pedig az lehet, hogy a magyar kormány egyes döntései vitatottak, pozíciója ezért diszkvalifikálja a szerzőt, s jobb nem megosztani a közvéleménnyel a miniszter értekezését. "Nem tudni, hogy ezzel a magyar kormányt akarják büntetni, vagy úgy vélik, hogy a műben kifejtett gondolatok váltak veszélyessé, csak egy biztos, a cenzúra, az öncenzúra nagyon is valós." - írta a szerző, hozzátéve, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát meg kell védeni a rá leselkedő veszélyektől Törökországban, Kínában és Belgiumban is.
A Die Welt című konzervatív német lap az európai menekültválsággal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szerdai számában. A lap szerzője, Thomas Schmid A B-terv az A-terv című esszéjében úgy vélte, hogy egy "bonyolult balettben" próbálják tisztázni a felek, hogy először Európának kell-e több tízezer menekültet befogadnia Törökországból, vagy Törökországnak kell visszafogadnia menedékre nem jogosult embereket, akik az Égei-tengeren keltek át az EU-ba.
Úgy tűnik, a felek kezdenek egyetérteni abban, hogy mindennek egyszerre kell történnie, és a március elejére tervezett EU-Törökország csúcstalálkozón kiformálódhat egy koncepció, amelynek révén csökkenésnek indulhat az Európába érkező menekültek száma. Ez aztán felvillantaná a "fényt az alagút végén", mire mozgásba lendülnének mindazok, akik "megmerevedett" álláspontot képviselnek - írta Thomas Schmid. Hangsúlyozta: a visegrádi államok múlt heti nyilatkozatában igen figyelemreméltó az a rész, amely az Európa egésze előtt álló és közös válaszra váró kihívásként jellemzi a menekültválságot. Amennyiben pedig a menekültek száma lassan csökkenni kezdene - és nem a bezárkózás, hanem a "probléma felosztásának rugalmas, többdimenziós politikája" révén - akkor a visegrádi országok és a nyugat-európai államok sem találhatnának kifogást a menekültkontingensek befogadásával szemben - tette hozzá a Die Welt szerzője.
"Már hallani is az első olyan kijelentéseket, amelyek ebbe az irányba mutatnak, méghozzá Orbán Viktortól" - emelte ki Thomas Schmid. Az "Orbán-párt" szobrot avat a zsidógyűlölő Donáthnak alcímmel jelent meg beszámoló a Der Standard című osztrák napilap szerdai számában. A lap budapesti tudósítója szerint a kormányzó párt a Horthy-korszak egy "lelkes antiszemitájának", Donáth Györgynek állít emlékművet. Gregor Mayer megjegyzi: az egykori parlamenti képviselő lelkes szószólója volt a magyarországi zsidótörvényeknek és szervezője az antiszemita tömegszervezeteknek. Donáth György személyében olyasvalakit talált a Fidesz, akit a nemzetközi figyelmet elkerülve lehet piedesztálra állítani - véli a tudósító.