Kémkedtek a vállalkozók? - Reagáltak Demjánék

A Demján Csoport két éve büntetőfeljelentést tett a most kémkedéssel megvádolt üzletember ellen - közölték csütörtökön. A cég azokra a hírekre reagált, amelyek szerint előzetes letartóztatásba került két férfi, aki a rendőrség gyanúja szerint az Egyesült Államoknak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kémkedett Magyarországon.

Az atlatszo.hu hétfőn írt arról, egy ügyvédre hivatkozva, hogy a hatóságok az Egyesült Államoknak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak kémkedéssel gyanúsítják M. N.-et, az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát és a cég magyarországi képviselőjét, B. B. Sz.-t. Az üzletember ügyvédje nonszensznek minősítette az eljárást, ezt egyebek mellett azzal indokolva, hogy az ügy nyomozati iratai nincsenek titkosítva, mint az más kémkedési esetekben szokásos. Állítása szerint a nyomozati anyagban semmi olyan nincs, ami alátámasztaná a gyanút. A valasz.hu szerdai cikkében azt írta: úgy tudják, egyikük Demján Sándor üzlettársa volt, másikuk pedig a fejlesztési tárca főosztályvezető-helyetteseként, majd 2015-ig a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai tanácsadójaként dolgozott.

A Demján Csoport közleményében azt írta: a vállaltcsoporthoz tartozó EUROINVEST Zrt. 2006-ban hozott létre közös vállalatot, az IBM magyarországi disztribútorával, a Polygon Kft.-vel DAIS Információtechnológiai Zrt. néven. A vállalat célja olyan szoftverek fejlesztése volt, amelyek segítettek volna a bevásárlóközpontok pénztárrendszereinek korszerűsítésében.

Hozzátették, hogy a DAIS Zrt. operatív menedzsmentje és vezérigazgatója - M. N. - elérhetetlenné vált, és 2013-ban az EUROINVEST részéről delegált vezetők lemondtak tisztségükről. A DAIS Zrt. 2014-ben felszámolás alá került, azóta felszámolóbiztos irányítja. Az EUROINVEST 2014. január 18-án büntető feljelentést tett M. N. ellen. A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva szerdán nem nyilatkozott.

Csütörtökön Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője elmondta: a két gyanúsított előzetes letartóztatását december 2-án rendelte el a bíróság, majd azt három hónappal meghosszabbították, így a kényszerintézkedés április 2-áig tart.

A kényszerintézkedést megalapozó indokok a két gyanúsított esetében ugyanazok. A törvényszéki szóvivő azt is elmondta, hogy az egyik gyanúsított elfogását követően kitépte magát az őrzője fogásából, megkísérelt elfutni. Ez a magatartás megfelel "a szökés kísérletének" - fogalmazott Póta Péter, hozzátéve: ez indokolja az előzetes letartatás elrendelését. Megjegyezte továbbá, hogy ugyanezt a gyanúsítottat nem találták bejelentett lakcímén, tartózkodási helyén, csak a nyomozók adatgyűjtése révén akadták rá életvitelszerű tartózkodási helyére. A bűncselekmény tárgyi súlyára, a kiszabható büntetés mértékére és a szökés kísérletére tekintettel a bíróság arra jutott, hogy a gyanúsított szabadlábon megszökne, elrejtőzne, ezért a legsúlyosabb kényszerintézkedésre van szükség - fejtette ki Póta Péter. A végzés rögzíti azt is, hogy mindkét gyanúsított esetében tartani kell a bizonyítás megnehezítésétől is. 

A szóvivő elmondta: az eddigi adatok szerint az egyik gyanúsított rávette a másikat, valamint az eljárásban szereplő több tanút, hogy a kapcsolattartásukról valótlan vallomást tegyenek, továbbá az egyik gyanúsított hollétére vonatkozó adatokat hallgassák el a nyomozók elől. Arra is van adat, hogy a gyanúsítottak és a vallomást tevők külön mobiltelefonokat használtak kapcsolattartásra. Továbbá a nyomozóhatóságok adatgyűjtésük során tanúvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyveket is találtak. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a két gyanúsított más büntetőeljárásban is tett már kísérletet a bizonyítás meghiúsítására, megnehezítésére. Így feltehető, hogy ha szabadlábra kerülnének, akkor a tanúként kihallgatandókat befolyásolnák, összebeszélnének, a bizonyítékok elrejtésével a bizonyítás meghiúsítására törekednének - fejtette ki a törvényszéki szóvivő.

Szerző

Kövér emléktáblát avatott az Országházban

Publikálás dátuma
2016.02.25. 14:47
Fotó: Szigetváry Zsolt
Emléktáblát avatott az Országházban, a Tanácsköztársaság idején az épületben meggyilkolt Incseli Szőts Andrásnak és mártírtársainak csütörtökön Kövér László házelnök.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a Tanácsköztársaság politikai rendőrsége, a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztály a parlament épületében működött. Elmondta: csaknem ötszáz embert vittek az épületbe kihallgatásra és fogva tartásra.

A korabeli sajtó és közemlékezet halálos áldozatról is tudott, ám Incseli Szőts Andrásén kívül nem találtak más holttestet vagy gyilkosságokra utaló iratot a későbbi vizsgálatok- tette hozzá Kövér László. Elmondta: Incseli Szőts András tagja volt a Lemberkovics Jenő százados által vezetett ludovikás felkelésnek, amely a Tanácsköztársaságot akarta megdönteni 1919 júniusában.

A 38 esztendős Incseli Szőts Andrást agyonverték, élettelen testét 1919. június 26-án találták meg a parlament világítóudvarában, közel ahhoz a helyhez, ahol az emléktáblát elhelyezték.

Sok pótolnivaló van a magyarországi kommunizmus gyökereinek és kártételeinek feltárásában. Sok teendő van még a történelmi tanulságok összegzésében, valamint abban is, hogy az áldozatok megkapják a nekik járó erkölcsi elégtételt - mondta Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke kijelentette: a kommunizmus Magyarországon nem a második világháború után kezdődött, még csak nem is 1919. március 21-én, amikor a kommunisták első alkalommal szerezték meg maguknak az államhatalmat, hanem akkor, amikor a magyar közgondolkodásba betörtek a kommunista eszmék; a felforgatás, az osztályharc és a könyörtelen terror eszméi.

"A magyar eszmetörténet mai napig fennálló adóssága annak pontos feltárása, hogy a huszadik század elején a kommunista terror ideológiája kik által és miként verhetett magának fészket a magyar közgondolkodásban" - jegyezte meg Kövér László.

A magyar politikatörténet lassan száz esztendeje adós azzal, hogy feltárja, miként "gyűrhette maga alá az ezeréves magyar államot, miként ejthette túszul az önvédelemre képtelen, megbénított teljes állami intézményrendszert" egy körülbelül ezer főből álló kommunista terrorcsapat 1919. március 21. és augusztus 1. között - mondta a politikus.
Kijelentette: a magyar történelemben gyakori, hogy - ugyan soha nem végérvényesen, de néha elviselhetetlenül sokáig - az idő nem az áldozatok és az igazság, hanem a gyilkosok és a hazugságok érdekében szolgál.

A kommunista terrorista Korvin Ottó nevét ma is 46 utca viseli Magyarországon. A kommunista gyilkos filozófus Lukács Györgynek köztéri szobra van, neve ott van a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között. A kommunista terror másik ideológusa, Szabó Ervin nevét pedig a Fővárosi Könyvtár viseli - tette hozzá.

Incseli Szőts András emléktáblájának felavatásával "mi, mai magyarok, törlesztünk egy keveset a múltunk iránti nyomasztó erkölcsi adósságainkból".

Szerző

DK: a népszavazás valójában az EU tagságról szól

A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által szerdán bejelentett népszavazási kezdeményezés a kvótaügyben valójában arról szól, hogy Magyarország az EU tagja maradjon-e.

A párt szóvivője erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt, egyúttal újfent mindenkit arra kért, hogy távolmaradásával bojkottálja a referendumot.

Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: szerdán kiderült, hogy Magyarországon Orbán Viktor az egyetlen ember, aki népszavazást tud kezdeményezni és a kormányfő akár egy alaptörvény-ellenes kérdést és feltehet.

A miniszterelnök által feltett kérdés alapvetően hazug, mert arról szól, hogy akarunk-e potyautasok lenni az Európai Unióban, kihúzzuk-e magunkat a közös feladatok alól, miközben tartjuk a markunkat a pénzért - értékelt a politikus.

Szerző