Vasárnapi boltzár - Csak ígérgetett a szaktárca

Március 15-én lesz éppen egy éve, hogy a KDNP javaslata alapján bevezették a 200 négyzetméter feletti boltok vasárnapi kötelező zárva tartását. A kormányzati propaganda szerint nem hogy csökkent volna, de nőtt a kereskedelemben dolgozók száma, a KSH adatai azonban cáfolják ezt a megalapozatlan állítást. Emlékezhetünk rá: a Nemzetgazdasági Minisztérium azt ígérte, hogy még tavaly ősszel megvizsgálja a vasárnapi boltzár tapasztalatait, és ha szükséges korrigál a szabályozáson. A vizsgálat azonban ezúttal is elmaradt.

Tavaly kilencezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben - közölte legfrissebb jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), viszont a kormányzati propaganda ennek éppen az ellenkezőjét állítja. A létszám mérséklődésének egyik oka éppen a vasárnapi zárva tartás lehetett. Egyébként 2015. március 15-ére, a nemzeti ünnepre időzített intézkedést a mai napig nem szokták meg a vásárlók, legfeljebb kénytelen kelletlen alkalmazkodtak hozzá. Az olyan közvélemény-kutatások, - mint amilyent az Ipsos is végzett 2015. decemberében - azt bizonyítják hogy a lakosság legalább kétharmada nem ért egyet a vasárnapi boltzárral.

Mint emlékezetes az NGM ugyan azt ígérte, hogy 2015. őszén összegzi a vasárnapi boltzár tapasztalatait, és ha szükséges módosító javaslatokat tesz, ez nem történt meg, aminek okáról a Népszava által napokkal ezelőtt feltett kérdésre, lapzártánkig sem érkezett semmilyen válasz. Azonban nem csak lapunk maradt válasz nélkül, de a munkaadói és a szakmai szervezetek sem kaptak érdemi információt arról, hogy milyen következtetésekre jutott a szaktárca.

Ezzel kapcsolatban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszavának megjegyezte, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatban fél-, háromnegyed, de legfeljebb egy éves időhatáron belül érdemes csak a tapasztalatokat áttekinteni, mert később már többféle hatás érvényesül, így már nehéz a helyes következtetéseket levonni. A szakember úgy vélte, a tapasztalatokat a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel közösen kellene az NGM-nek értékelni. Ehhez egyebek mellett szükség lenne az online kasszák adatainak ismeretére is, mert azok nyújtják a legpontosabb képestA statisztikai adatokból az a következtetés mindenképpen leszűrhető, hogy elsősorban egyéni vállalkozók, illetve családtagok "tűntek el" a kereskedelemből - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Stagnáló létszám

A családi bolti, áruházi költekezés oldaláról a 2013-2015. évi időszak vizsgálata a fontos, hiszen ebben a három esztendőben együttvéve 12 százalékkal nőtt a kiskereskedelem, 2012-höz mérve. A foglalkoztatás ezzel szemben nem emelkedett, kisebb-nagyobb hullámzás mellett az éves foglalkoztatási szint három éves időtávban nem változatlan, 539 ezer fő maradt. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás a kiskereskedelem bővülését nem követte az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében - írta a Blokkk.com szakportál.

Ezzel szorosan összefügg, hogy 2015. első félévében több mint 2 ezer boltra került lakat. Éppen az a réteg vált a vasárnapi boltzár vesztesévé, amelyre hivatkozva azt bevezette a kormányzat. Az a szándék, hogy a kiskereskedelmi forgalomból a kisboltok nagyobb részt hasíthassanak ki, nem vált be. A nagy láncoknál vásárol a lakosság 71 százaléka, a kisboltokban csak 18, százalék vásárol. A többi a piacok, egyéb üzletek között oszlik meg. A képet az is árnyalja, hogy a kisboltok egy része jól járt a vasárnapi boltzárral, de nem ők alkotják a többséget.

A vásárlók a nagy bevásárlásaikat pénteken és szombaton intézik. A kiskereskedelmi láncok ezeken a napokon hosszabb nyitva tartásra rendezkedtek be, így alkalmazottakat alig kellett elbocsátaniuk. A legrosszabbul tehát a családi boltok jártak, kis egzisztenciák dőltek be - összegezte Dávid Ferenc. A szakember szerint a vasárnapi boltzár bevezetése hibás, kudarcos lépés volt,amit a körülötte kialakult politikai viharok is bizonyítanak. Emiatt a VOSZ ugyan támogatja a népszavazás kiírását, de már nem kezdeményezi.