Kémügy: az amerikai nagykövetség nem kommentál

"Mint ismeretes, az USA kormányának politikája szerint nem kommentálunk folyamatban lévő jogi ügyeket, valamint nem reagálunk hírszerzési ügyekről szóló találgatásokra. Ezt a politikát alkalmazzuk akkor is, ha az Egyesült Államok nem része a jogi eljárásnak, illetve ez a válasz még a legvadabb állításokra is" - ezt a közleményt kapta a 444.hu Elizabeth Webstertől, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének szóvivőjétől, amikor a lap megkereste a Demján Csoporthoz tartozó Arcade LLC két volt munkatársának állítólagos kémügyében. 

Mint a Népszava is megírta, a hatóságok azzal gyanúsítják a Demján Csoporttal is üzleti kapcsolatban állt, amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, M. N.-t, valamint magyarországi képviselőjét B. B. Sz.-t, hogy kémkedett az Egyesült Államoknak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és a Svájci Alapnak. Mint írtuk: a Demján Csoport már 2014-ben feljelentést tett az ügyben.

Ügyvédjén keresztül M. N. több szerkesztőségnek közleményt küldött arról, hogy 2015 december eleje óta kémkedés gyanújával előzetesben van, egyben tagadta, hogy akár ő, akár B. B. Sz. kém volna. A BRFK a nyomozás érdekeire hivatkozva elutasította, hogy bármilyen felvilágosítást adjon az ügyről, Póta Péter, a Fővárosi törvényszék szóvivője viszont az MTI-nek megerősítette, hogy a két gyanúsított előzetes letartóztatásban van április 2-ig.

Az ügyben szereplő Svájci Alap - a Norvég Civil Alaphoz hasonlóan - magyarországi civil szervezeteket támogat. Amikor 2014 őszén a kormány a civil szervezetek zaklatásába kezdett, a Kehi a Svájci Alapban kezelt pályázatok iratait is bekérte az azokat kezelő Ökotárs Alapítványtól. M. N. ügyvédje, Kertész Géza hétfőn azt mondta az Átlátszónak, hogy ügyfele a nyomozók gyanúja szerint az amerikai követség "NATO-tisztjéhez" juttatott el iratokat a magyar honvédelemről. Kertész valószínűleg NATO-összekötőtisztet értett NATO-tiszt alatt, ám ez a pozíció a NATO-tagállamokban működő amerikai követségeken nincs, ilyen összekötőtisztre azokban az országokban van szükség, amelyek nem tagjai a katonai szövetségnek - jegyzi meg a 444.hu.

Szerző

Ördögi körbe zárják magukat Európa országai

Európa országai egyre inkább ördögi körbe zárják magukat azáltal, hogy elkezdték lezárni határaikat a menedékkérők előtt - közölte pénteken Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a migrációs hullám legutóbbi fejleményeire reagálva.

A biztos hangsúlyozta, hogy a helyzet Görögországban drámai: 2015-ben 500 ezer, az idei év első két hónapjában pedig már több mint 50 ezer menekült érte el Leszbosz szigetét. Emlékeztetett arra, hogy migránsok ezrei rekedtek a Nyugat-Balkánon is, kifogásolható körülmények között.

Muiznieks úgy vélte, hogy számos ország az európai emberi jogok normáival ellentétes, hatástalan, sőt a társadalmi kohézió és összetartozás szempontjából káros politikát folytat, vagy annak bevezetését fontolgatja. A biztos példaként említette a kerítések építését, a menedékkérők juttatásainak csökkentését vagy elszállásolásuk költségeinek megfizettetését.

"Ahelyett, hogy segítséget nyújtanának, az európai országok egyenesen versengenek a bevándorlók visszaszorítása terén, megsértve az államközi szolidaritás és az emberi jog normáit" - hangsúlyozta Muiznieks.

A biztos leszögezte, hogy Európában a bevándorlás terén paradigmaváltásra van szükség.

Nils Muiznieks véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a konfliktusok politikai rendezésére Szíriában, Afganisztánban vagy Irakban. Emellett az EU-tagországoknak hatékonynak kellene lenniük a menekültek áthelyezésében Görögországból és Olaszországból, valamint áttelepítésükben a konfliktuszónákból és az azokkal szomszédos államokból.

A biztos úgy vélte, hogy jelentősen szélesíteni kellene azokat a jogi kereteket, amelyek a biztonságos és szabályos bevándorlást biztosítják, kitérve a családegyesítésre és a humanitárius vízumok kiadására is. Hozzátette, hogy hatékony visszatelepítési politikára van szükség, amely lehetővé teszi azoknak a hazaszállítását, akiket az emberi jogi normák szerint nem illet meg nemzetközi védelem.

Ezek az intézkedések politikai vezetést és jelentős forrásokat igényelnek - mutatott rá Muiznieks. Az emberi jogok érvényesítésének csökkenő hajlandósága, valamint az olyan megoldások, amelyek egyes országok érdekeinek érvényesítését másokra hátrányos módon kívánják megvalósítani, súlyosbodó politikai, társadalmi és gazdasági költségekkel járnak, és "ennek már most elkezdtük megfizetni az árát" - hangsúlyozta az Európa tanácsi biztos.

Szerző
Témák
EU menekültek

Újabb ámokfutó lövöldözött - Többen meghaltak

Újabb ámokfutó lövöldözés történt az Egyesült Államokban, ezúttal Kansas államban. Három embert megölt, 14-et megsebesített egy fegyveres péntekre virradóra Wichitában, egy ipari üzem közelében. T. Walton, a Harvey megyei seriff sajtóértekezletén elmondta, hogy több helyen zajlott lövöldözés, az ámokfutó a rendőrökkel vívott tűzharcban életét veszítette.

A férfi már az üzem felé tartva is autókra lövöldözött, a hesstoni gyártelep parkolójában s lövéseket adott, majd benn, az Excel Industries gyártelepén gyilkolt. A helyszínre érkezett rendőrök végeztek az ámokfutóval, s biztosították a helyszínt.

Azonosították a férfit: a 38 éves Cedric Larry Ford, a lövöldöző a telep alkalmazottja volt, festőként dolgozott ott, automata fegyverrel hatolt be a gyártelepre. Az egyik szemtanú, Martin Espinoza elmondta, rá is fegyvert fogott a férfi, de épp kifogyott a lőszere. Mire a támadója egy másik fegyvert húzott elő, addigra sikerült elmenekülnie.

Kevesebb mint egy héten belül ez a második ámokfutó lövöldözés, a Michigan állambeli Kalamazooban múlt vasárnap hat embert ölt meg, kettőt súlyosan megsebesített egy fegyveres. A 45 éves Jason Dalton Uber-sőfőr életben maradt, de azóta sem volt hajlandó magyarázatot adni tettére.

Szerző