Hiábavaló az MNB minden próbálkozása?

Eddig jószerivel hiábavalónak bizonyult a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) minden próbálkozása, hogy a hitelpiacba életet leheljen. A vállalati állomány összességében 6,7 százalékkal épült le. A lakosságnál se sokkal jobb a helyzet. A nagy kormányzati propaganda közepette lebonyolított adósmentési program, a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása ellenére kudarc, hiszen a 90 napon túl nem fizetők aránya jottányit sem változott: továbbra is 18 százalékos.

A teljes vállalati hitelállomány romlott 2015-ben - ez a legfontosabb megállapítása az MNB negyedévente elkészülő februári jelentésének, amelyet pénteken mutatott be az újságíróknak Oláh Zsolt. A jegybank elemzője ezt annak tudta be, hogy egy hazánkban működő társaság - feltehetően egy jelentős forgalmú, német tulajdonú telekommunikációs cégről van szó - elköszönt a magyarországi bankpiac szolgáltatásaitól, valamint egy nagybank - itt valószínűleg a visszaállamosított MKB-ra utalhatott a szakember - pedig rossz kereskedelmi ingatlan-portfóliójának a kitisztítására kényszerült. Oláh Zsolt szerint azonban ezek a hitelállomány méretét rontó tényezők egyediek voltak, vagyis 2016-ban már nem ismétlődhetnek meg. Más szakemberek azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy kiszámíthatatlan, egyedi tényezők mindig voltak és lesznek, így az idén is számolni kell a kiszámíthatatlannal. (Ha az egyedi tényezőktől eltekintünk, akkor nem 6,7 százalékkal, hanem 2 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelpiac.) Gyenge vigasz, hogy eközben 3,6 százalékkal bővült a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelállomány, zsugorodó piacon növekedni ugyanis nem művészet. Csak a negyedik negyedévben 50 milliárd forinttal csökkent a megelőző negyedévhez képest.

Gyakran merül fel a kérdés, hogy az MNB - amely alapfeladataitól eltérően - szívesen áll a növekedés közvetlen ösztönzése mögé különböző, kedvezményes hitelprogramjaival, miképpen értékeli azt, hogy az Európai Unió különböző - a növekedést támogató - programjai a GDP mintegy 6 százalékát teszik ki, míg a GDP csak mintegy 3 százalékkal bővült tavaly. A hiányzó 3 százalékra tegnap nem kaptak érdemleges választ az újságírók a jegybank hitelezési szakembereitől.

Nem sokkal jobb a helyzet a háztartásoknak nyújtott hiteleknél sem. Az állomány összességében 111 milliárd forinttal csökkent, a személyi és gépjárműhitelek forintosítása révén. A lakossági devizahitelek forintosításának, illetve a bankokra kötelezően előírt forintosításának érdemleges hatása nem volt, a 90 napon túl késedelmesen fizető ügyfelek száma jelenleg is 18 százalék körül van - közölte Fábián Gergely, az MNB igazgatója. Ez a tény nyilvánvalóan negatívan hat a bankok hitelezési hajlandóságára.

Nem vitatható, hogy esetükben túlzott kockázatkerülésről van szó, de a pénzintézetek - az alacsony kamatbevételek miatt is - óvakodnak a nagyobb arányú hitelkihelyezéstől. Félnek attól, hogy mekkora veszteséget kell majd elszámolniuk.

A jegybanki szakembereket is élénken foglalkoztatja, hogy a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) milyen hatása lesz a hitelezési piacra. Fábián Gergely ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kihelyezett lakáscélú hiteleknek csak töredéke szolgálja az új ingatlanok építését, vásárlását, amit igazol az is, hogy tavaly rekordmélységű, a 7000-et alig meghaladó volt az átadott új lakások száma. Az MNB-ben abban reménykednek, hogy a lakásvásárlási igény egy része átterelődik az új otthonok irányába.

Az autó-devizahitelek forintosításáról ritkán esik szó. A jegybank szakértői ennek kapcsán elmondták, hogy elenyésző azoknak az ügyfeleknek a száma, akik továbbra is a devizaalapú hitelt részesítik előnyben. Viszont az autóhitelesek közül számosan rosszul jártak, ugyanis a forintosítás után megnőtt a havi törlesztőrészletük. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a svájci frank felértékelődése sokkal jelentősebb volt, mint az euróé, így a forintosítás során tőkésített "gyűjtőszámla egyenlegek" az alpesi deviza esetében lényegesen jobban nőttek. Másrészt az eredetileg fix vagy felülről limitált törlesztésű szerződéseknél az árfolyamváltozásból eredő különbözetet nem vagy csak részben tartalmazták a havi törlesztőrészletek. Az árfolyamváltozásból eredő különbözet – az árfolyamgátas jelzálogszerződésekhez hasonlóan – forintalapú "gyűjtőszámlára" került, amelynek aktuális egyenlege a forintosítás során tőkésedett, azaz összevonták a fennálló tőketartozással. Ennek kapcsán Fábián Gergely megjegyezte, hogy szerinte az ügyfelek így is jól jártak, mert nem lesz az utolsó törlesztőrészletük akár millió forintos nagyságú.