Félelem az osztrák dzsihadistáktól

Az eddigi legjelentősebb dzsihadista per zajlik Ausztriában. Az országból eddig mintegy 250-en utaztak a szíriai és iraki harcmezőre, sokuk már visszatért az országba. A bécsi hatóságok számára komoly kihívást jelentenek a szíriai háborút megjárt iszlám szélsőségesek.

Európában a franciaországi, belgiumi, illetve a balkáni - koszovói és boszniai - dzsihadistáktól tartanak a leginkább. Ezen országokból ezernél is többen utaztak a szíriai és iraki harcmezőre, hogy az Iszlám Állam (IS) oldalán harcoljanak. Ám a szomszédos Ausztriában is egyre többen aggódnak az iszlám szélsőséges ideológia megerősödése miatt. Az országban 1971 óta emelkedett jelentősen a muzulmánok száma. Míg abban az évben még 23 ezren éltek nyugati szomszédunknál, ez a lakosság arányának 0,3 százalékát tette ki, 1981-ben 77 ezer (1 százalék), 1991-ben 159 ezer (2 százalék), 2001-ben pedig 339 ezer muzulmánt számoltak. A legtöbben közülük – a 2001-es népszavazás szerint – törökök, de akadnak közöttük kizárólag osztrák állampolgárok, továbbá bosnyákok is. Az arab országokból érkezett muzulmánok száma, szemben Franciaországgal, vagy Belgiummal, szinte elenyésző. Az állam megpróbálja integrálni őket a társadalomba, 2009-ben a hadseregben 800 muzulmán teljesített szolgálatot.

Mit hozhat a jövő? Az Osztrák Tudományos Akadémia demográfiakutató intézetének becslése szerint 2051-re a lakosság már 14-18 százaléka lehet muzulmán, s erre az időszakra a katolikusok aránya a 2001-es 75 százalékról 50 százalékra csökkenhet, a vallástalanok aránya pedig 34 százalék lehet.

Bár Bécsben, s más városokban is akadnak kifejezetten muzulmán negyedek, az ausztriai muzulmánok nem voltak fogékonyak a szélsőségekre. Arra, hogy az ország mégis sebezhető, a tavaly november 13-án, Párizsban végrehajtott terrortámadás-sorozat irányította rá a figyelmet. Az egyik merénylő, Salah Abdeslam ugyanis 2015. szeptember 9-én rutinszerű ellenőrzésen esett át a felső-ausztriai Alstersheimben. A rendőrségnek a gépkocsi belgiumi rendszáma tűnt fel. Abdeslam esetében semmi gyanús adatot sem találtak, utasainál viszont akadtak aggodalomra okot adó jelzések. Ők azt állították, hogy Ausztriában kívánnak eltölteni néhány napot.

Máig nem tudni pontosan, mit kerestek az országban. Talán csak átutazóban voltak? Találkoztak valakivel? Vagy el kellett hozniuk valamit Ausztriából? Ha ez utóbbi két variáció az igaz, az azt jelezné, hogy Ausztriában is létezik terrorsejt. A bécsi belügyi tárca közlése szerint 250-re tehető azon személyek száma, akik Ausztriából utaztak Szíriába, hogy az IS mellett harcoljanak. Közülük 40-en veszthették életüket, 70-en pedig visszatértek Ausztriába. Egy éve még csak 140 osztrák IS-harcosról és 60 visszatérőről, két éve 50 milicistáról és 9 hazatérőről tudtak. Ez utóbbiak különösen veszélyesek lehetnek a társadalomra, s felügyeletük komoly kihívást jelent a belbiztonsági erők számára.

Néhányan felvetették azt, hogy automatikusan zárják börtönbe azokat, akik visszatérnek Szíriából. A bécsi igazságügyi minisztérium azonban figyelmeztet arra, hogy ez összeegyeztethetetlen lenne a jogállamisággal. Christian Pilnacek, a tárca munkatársa a Profil című osztrák magazinnak elmondta, valóban léteznek olyanok, akik teljesen más világlátással érkeznek vissza Ausztriába, ám akadnak olyanok is, akik még csak el sem jutottak Szíriába. „Akadnak nagyon veszélyes személyek is, ők azonban börtönbe kerülnek” – állítja. Átvilágításuk az alkotmányvédelmi hatóság feladata. A hazatérőket három csoportba sorolják. Külön csoportot képeznek azok, akik megbánták, amit tettek, illetve traumaként élték át a történéseket, egy másik csoportban a kalandvágyók kerülnek, akik amolyan western hősnek akartak feltűnni. A harmadik csoportba kerülnek a legveszélyesebbeknek vélt személyek, akik veszélyes ideológiát képviselnek. Hogy a visszatérők közül hányan ülnek börtönben, erről a hatóságok nem nyilatkoznak.

Az osztrák igazságszolgáltatás azonban viszonylag keményen lép fel a visszatérők esetében. 2015-ben 31 személyt ítéltek el. Az osztrák jog szerint még csak Szíriába sem kell utazni ahhoz, hogy valakit terrorizmus támogatása miatt ültessenek a vádlottak padjára, már az is elég lehet, ha valaki szóban ki, a dzsihadisták ideológiáját, céljait támogatja.

Ausztriában a szélsőséges iszlamizmusra két csoportot tartanak nyitottnak. Egyrészt a boszniai gyökerekkel rendelkezőket, másrészt pedig a csecseneket. Sokszor szóltunk már arról, hogy az 1992-1995 közötti boszniai háborúban hány és hány arab szélsőséges vett részt. Logisztikai központjuk az osztrák főváros volt. Sok szélsőséges a háború után is Ausztriában maradt, boszniai szélsőséges imámok hirdették az igét egyes bécsi negyedekben. Az osztrák rendőrség azonban kiterjedt razziákat tartott a fővárosban, illetve Grazban, s keményen lecsapott e dzsihadista hálózatra. Ami a csecseneket illeti, 30 ezren élnek Ausztriában. A 250 IS-harcosnak mintegy a fele csecsen nemzetiségű (volt).

Ausztriában egyre gyakoribbak a dzsihadisták elleni bírósági eljárások. Bécsben jelenleg nyolc iszlám szélsőséges ül vizsgálati fogságban, s várnak arra, hogy megkezdődjön perük. A fővárosi, josefstadti, azaz „józsefvárosi” büntetésvégrehajtási intézményben mintegy háromszáz iszlám-hívőt tarthatnak fogva, őket egy muzulmán pap próbálja átsegíteni lelki nehézségeiken. „Akadnak közülük olyanok, akik azt kérdezgetik, megbocsát nekem Isten? Azt hallottam, hogy Isten csak büntet” – ecsetelte lelkivilágukat lelkészük, Ramazan Demir az osztrák közszolgálati televíziónak, az ORF-nek. Akadnak azonban olyanok, akik már felteszik a kérdést, tényleg muzulmánnak tekinthető-e egyáltalán az IS. „S ilyenkor már van értelme a meggyőzésnek, melynek végén sikerül letéríteni őket a radikalizmus útjáról” – mondta. Hozzátette, ebben a tevékenységükben az állam segítségére is szükségük van.

A bécsi igazságügy-minisztérium ugyan elismeri az imámok szerepét ebben a folyamatban, de rámutat arra is, nem az a legfontosabb feladatuk, hogy „deradikalizálják” a bebörtönzötteket. Ramazan Demirnek, mint mondta, nem is az a célja, hogy átalakítsa a bebörtönzöttek gondolkodását, hanem hogy „megismerjék az iszlám helyes látásmódját”. A börtönmecsetben kizárólag német nyelven hangzik el prédikáció, arabul nem. Ausztriában mindenesetre nem áll fenn annak a veszélye, mint Franciaországban, ahol sok fiatal a börtönben radikalizálódik, ugyanakkor ennek a lehetőségét nagyon is komolyan kell venni – mutatott rá az imám.

Az osztrák szélsőséges iszlamisták ügye most különösen időszerű Ausztriában, hiszen múlt hét elején Grazban kezdődött meg az ország történetének harmadik, minden eddiginél jelentősebb dzsihadista pere. A vádlottak padjára egy Szerbiában, illetve Oroszországban született férfi került. Nemcsak azzal vádolják őket, hogy az Iszlám Állam tagjai voltak, gyilkosság is szerepel a vádpontok között. A bírósági eljárás kulcsfigurája a 34 éves szerbiai férfi, akit az ausztriai dizsihadisták egyik mozgatórugójának tartanak. Gyermekként került Ausztriába, Mekkában később iszlám jogot tanult. Később egy bécsi magániskolában tanított iszlám vallást, több helyütt tartott előadásokat, beszédeit a YouTube videomegosztóra is feltette. Az ügyészség szerint radikális prédikációi révén legalább négy embert toborzott az IS tagjai közé, köztük a másik vádlottat, a 28 éves fiatalembert. Utóbbi a csecsenföldi háború elől menekült el családjával együtt Ausztriába. Szíriában a vádak szerint többeket elűzött lakhelyéről, s brutális kegyetlenséggel ölt meg több személyt.

A bírósági eljárás során több mint egy tucatnyi tanút, valamint igazságügyi orvosszakértőt, radiológust, valamint egy dzsihadizmus-szakértőt is meghallgatnak. Bár az osztrák lapok sokat foglalkoztak a témával, a közvélemény nem tanúsított kiemelkedő érdeklődést az esemény iránt, hiszen a grazi ülésterem félig üres volt. Ugyanakkor rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A meghallgatás során mindketten ártatlannak vallották magukat.