Oscar-díj;Nemes Jeles László;Saul fia;

Nemes Jeles László rendező az Oscar-szoborral FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Csúcsra ért a Saul fia az Oscarral

Filmtörténeti pillanat: minden idők legsikeresebb magyar filmje lett a Saul fia. Rendezője, Nemes Jeles László 2016. február 29-re virradó hajnali 5 óra után pár perccel átvette az Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriában a 88. díjkiosztó gálán Los Angelesben. A tavaly májusi cannes-i Zsűri Nagydíja óta fantasztikus sikert futott be az elsőfilmes fiatal magyar rendező munkája: elsőként kapta meg magyar filmként a Golden Globe-díjat, elsőként a függetlenek Oscarjának nevezett Independent Spirit Awards díjat, és 34 év után ismét meghódította a legjelentősebb filmes elismerést Los Angelesben. Közben pedig még körülbelül 40 díjat gyűjtött be, és ami ugyancsak csúcsnak számít: itthon túl van a 173 ezer mozinézőn is.

„Köszönöm szépen az Akadémiának ezt a fantasztikus megtiszteltetést, köszönöm szépen a Sony Pictures Classicsnek, hogy támogatott bennünket, köszönöm szépen Magyarországnak, hogy finanszírozta. Szeretném megosztani ezt a díjat Röhrig Gézával, a főszereplővel és a fantasztikus stábbal és szereplőgárdával, akik hittek ebben a projektben, amikor senki más nem tette azt.” – ezekkel a szavakkal vette át a díjat a 88. Oscar-gálán Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője. És ő volt a nagyon kevesek egyike a fényes gálán, aki filmjével kapcsolatban nagyon fontosat tett hozzá a köszönethez:

Nemes Jeles László rendező az Oscar-szoborral FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Nemes Jeles László rendező az Oscar-szoborral FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

„Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi azt, hogy emberek maradjunk. Erről szól ez a film.”

Az elképesztő sikersorozat tavaly májusban kezdődött, amikor a Saul fia elnyerte Cannes-ban a Zsűri Nagydíját. Akkor hangzott el először az akkor még egészen hihetetlennek ható mondat: a Sony Pictures Classics el akarja vinni a filmet egészen az Oscar-díjig. Ami akkor szép vágyálomnak tűnt, az most igazi valóság lett, a Saul fia teljesítménye minden várakozást felülmúlt. A Mephisto című film 1982-es Oscar-díja óta tartó szünetet tört meg, 34 év után ismét magyar színeknek hódította meg az aranyozott szobrot, s ahogy a világsajtó reakciója igazolja, ez a film a figyelem középpontjába kerülve a magyar film iránti érdeklődést is szolgálja.

Arra ugyancsak mindannyian büszkék vagyunk, hogy a díj – és vele együtt a korábbi mintegy 40 más díj - mögött kivételes gondolati-művészi teljesítmény áll. Kevés filmről mondható el az, ami Nemes Jelesék filmjéről, azaz hogy egy eddig még nem látott filmnyelven, örvénylő hatású kép-hang együttessel beszél valamiről, ami alig elmondható: a haláltáborok pokláról, ahogy azt egy ember átéli. Az Oscart most egy fontos témáról szóló, nagyon merész, következetes, nagy odaadással, igazi hittel és akarással elkészített munka nyerte el. Első filmként kapta a világ filmes csúcsát jelentő díjat, de a filmes értékteremtésnek ugyancsak a csúcsát érte el.

Az utóbbi hetekben rengeteg találkozón, díjkiosztón voltak jelen a film és készítői, az ezekről érkezett hírek további informális elismerésekről szóltak. Zányi Tamás nem csak elnyerte a hangmérnöki munkáért kapható legmagasabb díjat, a Golden Reel-t, hanem azt a véleményt is, hogy ezzel a hangteremtéssel megérdemelte volna, hogy az adott kategória jelöltje legyen. Ugyanezt kapta meg Röhrig Géza is, aki egy marokra való színészi elismerést kapott az utóbbi hetekben amerikai filmes társaságoktól, s neki ugyancsak azt mondták, akár a legjobb színészi teljesítményért is jelölt lehetett volna. De amikor Erdély Mátyást díjban részesítette az amerikai operatőrök céhe, akkor ugyancsak az volt a vélemény: megérdemelte volna a külön jelölést a teljesítményére.

A vélemények az eredmény hitelességét bizonyítják. A Saul fia kétséget kizáróan érdemelte ki az Oscart. És ehhez az is hozzátartozik, amit különböző beszélgetéseken és interjúkban Nemes Jeles László szinte mindig elmondott: a díjak nem jelentettek célt, noha természetesen fontosak, de mindennél fontosabb, hogy beszéljenek a filmről, beszéljenek a holokausztról. Ahogy nemrég egy Los Angeles-i találkozón elmondta: „Fontos, hogy beszéljünk a holokausztról. Abban nőttem fel, hogy a családunkat szétrombolta a holokauszt, amikor zsidótlanították Európát. Azóta a holokausztból egy absztrakció lett. Nem a díjakról álmodoztunk, hanem hogy minél többen lássák a filmet, mert fontos, hogy a fiataloknak ne csak egy absztrakt dolgot jelentsen a holokauszt.”

Díjazottok és köszönőszavak
A legjobb film díja a Spotlight-é lett, producerei a díjat a gyermekmolesztálás túlélőinek ajánlották, s reményüket fejezték ki, hogy a díj segíti a film hírét eljutni egészen a Vatikánig. „Ferenc pápa, itt az ideje, hogy megvédd a gyermekeket és visszaadd a hitünket!”
Végre Leonardo DiCaprio A visszatérő főszerepéért megkapta az Oscart, amelyre oly régóta vártak a rajongói. Leo kihasználta az alkalmat, hogy a klimaváltozásra hívja fel a figyelmet.„Ez a film az ember és a természet viszonyáról szól egy olyan évben, ami hivatalosan is a legmelegebb volt. Egyre északabbra kellett húzódnunk, hogy egyáltalán havat találjunk. A klímaváltozás létezik, éppen most történik. Ez a legnagyobb fenyegetés az egész emberi fajra nézve, amit minél hamarabb meg kell fékeznünk. Ne vegyük készpénznek ezt a bolygót, én sem vettem annak ezt a mai estét.”
A visszatérővel Alejandro G. Inárritu elérte azt, ami előtte mindössze két rendezőnek sikerült: a tavalyi Birdman után idén is lenyerte a legjobb rendező díját. Amikor átvette a díjat, reményét fejezte ki, hogy ez a film tán lehetőséget kínál arra, hogy megszabaduljunk minden előítélettől, s a bőr színe csak annyit jelent mindössze, mint a haj hosszúsága.
Arra azonban nem volt még példa, amit a film operatőre, Emmanuel Lubezki elért: A visszatérővel idén egymást követő harmadik évben nyerte el a legjobb operatőr Oscarját (a Gravitáció és a Birdman után). 
Adam McKay a legjobb adaptált forgatókönyv Oscarját nyerte el a Big Short – A nagy dobás című filmért. Köszönőbeszédét arra használta fel, hogy felszólítsa a közönséget: ne szavazzanak a választásokon olyanokra, akik a nagy cégek érdekeit szolgálják.
Ennio Morricone vette át a legjobb filmzenéért járó Oscart az Aljas nyolcasért, amelyet a 87 éves zseniális maestro a könnyekig meghatott beszédében köszönt meg olaszul.
A legjobb színésznő: Brie Larson (A szoba)
A legjobb férfi mellékszereplő: Mark Rylance (Kémek hídja)
A legjobb női mellékszereplő: Alicia Vikander (A dán lány)

 

Az Oscar után mondták

Rajna Gábor producer:

"Iszonyatosan meg vagyunk hatódva, és valóban egy álomban vagyunk, amiből még nem ébredtünk fel, talán majd holnap reggel. Nagy kő esett le a szívünkről, nagyon boldogok vagyunk.

Szücs Edit jelmeztervező:

„Az egyedi képi kimetszéseknek köszönhetően a filmben a jelmezek olyan részletei kaptak kiemelt figyelmet, amelyek más, szokványosabb módon szerkesztett filmek esetében külön nem ennyire hangsúlyosak.”

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői Facebook bejegyzése:

"A magyar film nagy napja. Mindenkinek köszönjük" A kormányfő gratulációja angolul is olvasható.

Havas Ágnes, a Filmalap vezetője:

„Senki más nem akarta támogatni a Saul fiát, a Magyar Nemzeti Filmalap ismerte fel a film különlegességét.” Az Oscar elnyerése”óriási dolog, ás egyben úgy látom a fiatalokon, hogy nagy teher is.”

Andy Vajna, filmügyi kormánybiztos:

„Óriási siker, hogy magyar alkotás, a Saul fia című holokausztdráma kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A bemutatója óta eltelt kilenc hónapban elképesztő világhírre tett szert. Az Oscar-díjra nemcsak az alkotók és a magyar filmes szakma, hanem az egész ország büszke lehet.

Örülök, hogy ennek a sikernek mi is részesei lehetünk. Nemes Jeles László története arról szól, hogy ha van egy jó ötleted és hajlandó vagy érte keményen dolgozni, akkor neked is sikerülhet."

Lásd még: Vajna szerint gyakorlatilag nekik köszönhető a Saul fia sikere

Réz András filmesztéta:

„A Saul fiát toronymagasan emelte ki a mezőnyből az általa beszélt nyelv újszerűsége.”

Koltai Lajos operatőr: „A kép és a hang együtt olyan állandó közelséget teremt a Saul fiában, amelytől nem lehet szabadulni.”

Ahogyan várható volt, a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kormány kvótaellenes referendum-kezdeményezését. A testület többsége szerint a kérdéssel minden rendben van, Fábián László, a testület választott tagja viszont arra figyelmeztetett, az EU működésére nem lehet hatással egy parlamenti döntés. Kicsit olyan ez "mintha a sorompó húzná fel a baktert" - fogalmazott. Az MSZP-s Nyakó Istvánnak a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezése helyett viszont Erdösi Lászlóné kérdését hitelesítette az NVB. Pedig Patyi András elnök, ahogy a mostani ülésen más kérdésben is, a döntés ellen szavazott.