A Saul fiával indult a Magyar Filmhét

Nemes Jeles László hétfőre virradóra Oscar-díjat nyert filmje, a Saul fia vetítésével este Budapesten megnyílt a 2. Magyar Filmhét, amely a nemrég elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos előtt tiszteleg.

Hat kategóriában 270 film versenyez a mától vasárnapig tartó Magyar Filmhéten, amelynek a Cinema City MOM Park ad otthont. A seregszemle díjátadóját március 6-án este tartják, amelyen a legjobb játék-, tévé-, dokumentum-, kisjáték-, ismeretterjesztő film és animáció kategóriában adnak át elismeréseket, valamint 12 szakmai elismerést is kiosztanak rendező, forgatókönyvíró, női- és férfi főszereplő, női- és férfi mellékszereplő, operatőr, vágó, zeneszerző, díszlet és látványtervező, sminkes és hangmérnök kategóriákban - mondta Novák Emil, a Magyar Filmakadémia elnöke a rendezvény honlapján közzétett interjúban. Az elnök felidézte, hogy az első filmhéten csak a tévé-, dokumentum-, kisjáték-, ismeretterjesztő és animációs filmeket díjazták, így idén az elmúlt két évben készült nagyjátékfilmek együtt versenyeznek.

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa támogatásával, a Magyar Filmakadémia szervezésében megvalósuló programon a versenyfilmek mellett olyan alkotásokat láthat majd a közönség, mint Rófusz Ferenc Hoppimesék című animációja vagy Topolánszky Tamás Yvan Levél istenhez című kisjátékfilmje - közölték a szervezők az MTI-vel. Látható lesz továbbá Novák Tamás Cinema Inferno című dokumentumfilmje, amely eredeti, eddig még nem publikált dokumentumok és nagyon sok fikciós jelenet segítségével tárja fel a Rajk-per és a hozzá kapcsolódó perek hátterét. Vetítik Mosonyi Szabolcs Vad Kunság, a puszta rejtett élete című ismeretterjesztő filmjét és Fonyó Gergely két idősíkon futó, A Kőmajmok háza című tévéfilmjét is.

A programot olyan nemzetközi fesztiválsikerek is színesítik, mint az Oscar-díjas Saul fia, a Fehér Isten, A nagy füzet, a Liza, a rókatündér vagy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan. Újra moziban láthatja a közönség a százezres magyarországi nézőszámot túllépő Megdönteni Hajnal Tímeát című filmet, az Argo 2-t és a Coming Out vígjátékot is. A sikeres elsőfilmesek közül többek között Zomborácz Virág Utóélet című alkotását vagy Horváth Lili Szerdai gyerek című munkáját is levetítik. A versenyfilmeken túl számos kiegészítő program gazdagítja majd a filmhetet: lesz plakátkiállítás és szakmai nap, amelynek keretében a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra programról, a Filmalap, a Filmiroda, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tart ismertetőt. Az első napon a fiatal filmesek is bemutatják majd alkotásaikat, a hétvégén pedig családi mozikkal várják a közönséget. A 2. Magyar Filmhéten Zsigmond Vilmosra emlékeznek a világhírű operatőr Magyarországon eddig nem látott, forgatási teszt-polaroid képeiből szervezett kiállítással, valamint levetítik Brian De Palma Fekete Dália című filmjét is, amelynek fényképezéséért Zsigmond Vilmost 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra.

Szerző

Becsapós díjfizetési felhívásokkal verik át a cégeket

Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára. 

Számlának tűnik, de nem az

A Hivatal tájékoztatása szerint több cég szabadalmi, illetve védjegybejelentésekkel, továbbá védjegyoltalom megújításokkal kapcsolatban - hivatalos számla látszatát keltő - kéretlen díjfizetési felhívásokat küld magyarországi bejelentők, jogosultak részére. A levelek a szabadalmi, illetve védjegybejelentéssel kapcsolatos hivatalos számlának tűnnek, de nem azok. Legtöbbször csak a levélben található apró betűs tájékoztatóból derül ki, hogy valójában egy adatbázisba való bekerülést, „publikálást" ajánl a cég a befizetett összegért.

”Amennyiben ilyen megtévesztő díjfizetési felhívást tartalmazó levelet kap valaki, mindenképp győződjön meg annak eredetéről, tartalmáról, továbbá a kínált szolgáltatás jellemzőiről. Különösen ajánlott a kiszámlázott összeg rendeltetésének és a levélen szereplő bankszámlaszámnak az ellenőrzése.” – hívja fel a figyelmet dr. Lantos Judit, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda védjegyjogi szakértője.

Az SZTNH nem áll kapcsolatban olyan vállalkozásokkal, amelyek megtévesztő díjfizetési felhívásokkal keresik meg a bejelentőket és a védjegyjogosultakat. A Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy az e cégek által nyújtott szolgáltatások semmilyen kihatást nem gyakorolnak az általa intézett iparjogvédelmi hatósági eljárások lefolytatására, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére. A „védjegypublikálás", illetve más hasonló "megújításra" vonatkozó megtévesztő szolgáltatás felajánlása a magyarországi, közösségi illetve nemzetközi védjegyoltalom megszerzésére illetve fenntartására semmilyen kihatással nincs.

Az elrettentő példák

Az SZTNH honlapján külön figyelmeztet, és nagyszámú példát hoz fel arra, hogy milyen cégektől érkezhetnek megtévesztő díjfizetési felhívások.

„Nagyon fontosnak tartom a magyarországi védjegybejelentők illetve védjegyjogosultak figyelmét felhívni erre a sajnálatos gyakorlatra, hiszen ha nem rendelkeznek kellő jártassággal és információval a védjegy bejelentésével és megújításával kapcsolatosan, akkor könnyen azt hihetik,hogy a kapott díjfizetési felhívás teljesítésével a védjegyoltalmat megszerezhetik, illetve fenntarthatják. Ez történt egyik ügyfelünk védjegye esetében is, akia számukra oltalom alatt álló magyar nemzeti védjegy tekintetében kapottegy átutalási megbízást. A felhívás védjegypublikálás tárgyat jelölt meg, két éves időtartamra, és 217.500,- Ft összeg fizetésére szólított fel. Szerencsére a cég rögtön jogi képviselőjéhez, azaz ügyvédi irodánkhoz fordult, így még időben el tudtuk számukra magyarázni, hogy semmiképpen ne teljesítsenek kifizetést. A számlát kiállító cég Ausztriában van bejegyezve; ez a bevett gyakorlat, hogy mindig más országban lévő székhelyű cég adja az ilyen jellegű megtévesztő ajánlatot.” – mondta el dr. Lantos Judit.

„Sajnos nem mindig sikerül az ügyfeleinknek elkerülni a téves kifizetést, annak ellenére, hogy fel szoktuk hívni a figyelmüket arra, hogy irodánkon kívül e tárgyban semmilyen más cég fizetési felhívására ne teljesítsenek. A közelmúltban például egyik ügyfelünk egy európai közösségi védjegyével kapcsolatosan kapott hamis számlát, amelyet sajnos ki is fizettek cégen belül, anélkül, hogy minket megkérdeztek volna; utólag pedig már sajnos nem tudtunk segíteni. Hasonló történt minap egy másik ügyfelünknél is, akinek a javára nemzetközi védjegyoltalom áll fenn a világ számos országában. 

Máshol is felfigyeltek a problémára

Magyarországon nemcsak a magyar nemzeti védjegyek élveznek védjegyoltalmat, hanem az ún. közösségi védjegyek is (angolul: community trademark vagy röviden CTM), amelyeket a spanyolországialicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (angolul OHIM, vagyis Office forHarmonizationinthe Internal Market) veszi nyilvántartásba. Az OHIM honlapján szintén megtalálható figyelmeztető oldal a megtévesztő díjfizetési felhívásokkal kapcsolatban, és az alábbi linken lévő dokumentumösszegyűjtve tartalmazza a különböző cégek által kiadott megtévesztő számlákat, amely lista 80. oldalán a szóban forgó WPTS cég is szerepel.

Ugyancsak oltalmat élveznek Magyarországon a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) az ún. Madridi Megállapodáson és Madridi Jegyzőkönyvön keresztül külföldi bejelentők által bejelentett olyan nemzetközi védjegyek, amelynek oltalmát Magyarországra is kiterjeszteni kérték. A WIPO honlapján is szerepel figyelmeztetés a megtévesztő díjfizetési felhívásokról.

Szerző

Európa hátsó udvara - Négy régiónk is a legszegényebbek között

Publikálás dátuma
2016.02.29. 13:34
Sehol semmi - Népszava fotó
Magyarország nagyobb része – a hét NUTS2 régióból négy – a legszegényebbek közt szerepel - az Eurostat adatai szerint. Míg 2014-ben Belső-London nyugati felében majdnem tizenháromszor akkora volt az egy főre jutó GDP, mint Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön. Ez a két magyar régió az EU tíz legszegényebb területe közé tartozik, ahol az uniós átlag alig több mint negyven százalékát termelik meg az emberek. Nem sokkal jobb a helyzet a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön sem: az egy főre eső GDP az uniós szint felét sem éri el, és a húsz legrosszabb közt szerepel- írja a Világgazdaság.

A szegény magyar területek leginkább román és bolgár régiókat előznek meg.  Ez nem meglepő, hiszen ezek az országok maradnak el leginkább a fejlett nyugati államoktól, és az elmúlt években Lengyelország utolérte hazánkat a fejlettség terén. A jelentős regionális különbségek Magyarországon arra is rámutatnak, hogy az EU-források sem tudják igazán csökkenteni az egyenlőtlenségeket az országon belül. Magyarországon  egyetlen régió van, ahol jobb az élet, mint egy átlagos EU-állampolgáré. Közép-Magyarországon az uniós átlag 107 százalékát termeli meg egy ember, igaz, erre kevésbé lehetünk büszkék, - figyelmeztet a portál -  ha Prága 173 vagy Pozsony 186 százalékos adatára tekintünk. A leggazdagabb húsz régió között ott van a pozsonyi az előkelő hatodik helyen, Prága pedig a kilencediken. 

A teljes cikk itt olvasható 

Szerző