Vádemelések Fukusima miatt

Japánban a TEPCO, a tokiói energiaszolgáltató három volt vezetője ellen vádat emeltek, mivel nem tették meg a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket a Fukusima Daiicsi atomerőműnél, s így nem tudták elkerülni a nukleáris katasztrófát öt évvel ezelőtt, a 2011 márciusi, hatalmas földrengés és szökőár nyomán. Az atomerőmű hat reaktora közül három működött a természeti csapás idején, mindhárom leolvadt, az 1. számú, a 3. és a 4. reaktor épülete is megrongálódott hidrogénrobbanás miatt.

A három vezetőt, a 75 éves Kacumata Csunehiszát, a 65 éves Muto Szakaét és a 69 éves Takekuro Icsirót gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják. Őket teszik felelőssé azért, hogy a hidrogénrobbanásokban 13 ember, köztük az önvédelmi erők katonái is életüket veszítették, s meghalt 44 beteg, akiket evakuálni kellett egy közeli kórházból. A három vezető elleni vizsgálatot 2013-ban vádemelés nélkül zárták le, a vádlottak akkor azzal védekeztek, hogy nem lehetett előre látni, hogy rekordnagyságú földrengés és cunami sújt le Japánra.

Szerző
2016.03.01 09:33

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22

Kritikus kommentek miatt próbált kirúgatni valakit a magyar főkonzul

Publikálás dátuma
2018.08.17 19:18

Fotó: korosiprogram.hu/
Sárvári Álmos magánemberként tette közzé hozzászólásait, főnökénél csörgött a telefon.
Széles Tamás Los Angeles-i magyar főkonzul a helyi magyar ház alelnökét annak magánemberként posztolt kormánykritikus kommentjei miatt akarta eltávolíttatni egy magyar államtól független civil szerveződésből – írja az Index. A kommentelő, Sárvári Álmos a csaknem száz éve működő United Magyar House második embere. Az áprilisi választások után nem sokkal privát Facebook-profiljáról egy kormánykritikus megjegyzést fűzött egy ismerőse posztjához. A portál szerint Széles, aki kinevezését vélhetően annak köszönhette, hogy Kósa Lajos és Halász János bizalmasának számított, felhívta Sárvári főnökét, a Magyar Ház igazgatóját. Pereházy Miklós visszaemlékezése szerint azzal csörgött rá:
„Látod, már megint mit tett föl az Álmos?”
A „már megint” arra vonatkozott, hogy Sárvári nem először tett megjegyzést a kormány politikájára a Facebookon. Azonban a Magyar Ház vezetője nem értette, hogy magánemberként kifejtett politikai véleménye miatt miért is kéne Sárváritól megválnia, márpedig a magyar főkonzul pontosan ezt akarta kijárni. Pereházy az Indexnek azt mondta, Szélessel harmonikus volt az addigi együttműködésük, a Magyar Ház pedig apolitikus intézmény, profiljába „belefér minden, ami kultúra, semmi, ami politika”. Már önmagában azon is megdöbbent, hogy egy magyar diplomatában egy ilyen lépés egyáltalán felmerült.
„1956-ban nem azért mentek ki az emberek, hogy elhallgattassák őket”
– tette hozzá Pereházy.
Szavai szerint a főkonzul azzal is fenyegetőzött, hogy „el fogja vinni a nemzeti ünnepeket" a Magyar Házból, azaz a hivatalos megemlékezések szervezésében megszakítja a hagyományos együttműködést. Beváltotta fenyegetését, és az idei augusztus 20. alkalmából a főkonzulátus már külön ünnepséget szervezett a Los Angeles-i Szent István-templomba. Pereházy ráadásul azt tapasztalta, hogy Széles ahol csak lehet, igyekszik helyettesét és őt is befeketíteni a helyi magyarok előtt. Pereházy a magyar főkonzul viselkedése és a Magyar Házat ért támadások miatt a napokban levélben fordult Gróf István Los Angeles-i ügyvezető konzulhoz (Széles magyarországi szabadságát tölti), melyben a képviselet második emberének azt írja:
„A Magyar diplomáciának nem feladata civil életünkbe történő beavatkozás, s meggyőződésünk, hogy ehhez Édes Hazánk külügyminisztériuma nem adta beleegyezését. Ha ezt tette volna, akkor haladéktalanul kérünk változtatni ezen.”
Emellett azt írta, hogy
„ami most Los Angeles magyar közösségeinek körében történik, azt nem diplomáciának, hanem intrikának hívják.”
2018.08.17 19:18