Egymás felé száguldó mentőautók ütköztek egy kereszteződésben - Fotók

Publikálás dátuma
2016.03.01. 14:23
MTI fotók: Kelemen Zoltán Gergely
Drámai látványt nyújtott a Szegeden, a Kálvária sugárút és a Londoni körút kereszteződésében ütköző két  összeroncsolódott mentőautó. Az egyik jármű az oldalára borult, a balesetben, amiben négyen sérültek meg. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy az első adatok szerint az egyik jármű használta a megkülönböztető jelzéseit, a sérültek a  mentőszolgálat munkatársai, őket kórházba vitték. Az ütközés erejét mutatja, hogy az alkatrészek több tíz méteres körben szétszóródtak - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Szerző
Frissítve: 2016.03.01. 15:33

Megszavazták a titkosítást, és brutálisan megnő Matolcsy fizetése

Publikálás dátuma
2016.03.01. 13:40
Népszava fotó
A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az intézmény vezetőinek fizetését megduplázta az Országgyűlés, amikor fideszes javaslatra - 118 kormánypárti igen szavazattal, 58 nem ellenében - módosította a jegybanktörvényt.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka a szavazást megelőző parlamenti vitában a "lopás alapú kormányzás újabb bizonyítékaként" minősítette a a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő törvényt,  és bírálta a postatörvény módosítását is. Értékelése szerint a kormány paravánt akar emelni a választópolgárok elé, hogy ne lássák, "mennyit lopnak". Hozzátette: a közvagyont átszövi a magánérdek. Az LMP szerint a Fidesz mohósága nem ismer határokat. 

A jegybank vagyona közpénz 

A Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi ítéletéből idézve a politikus kiemelte, hogy a jegybank vagyona közpénz, ahogy az alá tartozó intézményeké is. Szerinte a javaslat az alaptörvénybe ütközik, jogkorlátozó, a bíróságok nem is alkalmazhatják. A szocialista képviselő szerint a közhasznúság kiterjesztése nem jelent bővítést, az információs törvény értelmében a szerződések nyilvánossága szükséges. A módosítások elfogadása esetén az MSZP arra kéri a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. Tóth Bertalan azt is megjegyezte: a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak fizetésemelése mellett sem hangzottak el érvek. A versenyszféra béreire hivatkozás miatt felvetette: melyik cég szeretné mindenképpen alkalmazni Matolcsy Györgyöt milliós fizetésért? Frakciótársa, Bárándy Gergely azt mondta, a törvényjavaslat az alaptörvénnyel és több más jogszabállyal is ellentétes. Azt javasolta, Matolcsy György keressen ugyanannyit, mint annak idején elődje, Simor András.

A Fidesz mohósága nem ismer határokat

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka úgy fogalmazott: a Fidesz mohósága nem ismer határokat, a kormánypárt "24 óra alatt akar átverni egy olyan javaslatot, amely alapján az MNB titokban költhet el százmilliárdokat alapítványain keresztül". A legrémisztőbbnek azt nevezte, hogy az alapítványoknak juttatott közpénz már nem lesz közvagyon. Hozzátette, a központi bank eddig is "gátlástalanul szórta" az adófizetők pénzét. Schmuck Erzsébet szerint ezután senki nem tudja majd megakadályozni, hogy az MNB az alapítványain keresztül offshore cégeknek "szórja ki" a nyereségét. Az MNB nyereségének - mondta - a költségvetésben a helye. Matolcsy György jegybankelnök fizetésének tervezett megduplázásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy milliók élnek a létminimum alatti fizetésből. Miért "csak a zsíros állású haverokért aggódnak"? - kérdezte.

Schiffer András (LMP) kijelentette: amíg a kormányoldal jogerős bírói ítéletek érvényre juttatását akadályozza törvénymódosítással, pártja egyetlen kétharmados változtatáshoz sem járul hozzáa. Azt kérdezte: ha a kormányoldal szerint a közpénz elveszíti közpénz jellegét azzal, hogy alapítványhoz kerül, miért alkot erről törvényt a Fidesz-KDNP.

Zárszó

A törvényjavaslat egyik előterjesztője, Bánki Erik (Fidesz) zárszavában amellett érvelt, hogy az államháztartási törvényből levezetve a jegybank alapítványai nem látnak el közfeladatot, az alapító okiratoknak ilyen rendelkezései nincsenek. Emlékeztetett arra, hogy az államháztartási törvény szerint közfeladat az, amit jogszabályban akként határoznak meg. Az ellenzéki "vádaskodásokra" azt mondta, az alapítványok nem herdálhatják el az alapítói vagyont, a törvénymódosítással pedig szigorítják a beszámolási kötelezettségüket. Bánki Erik szerint a módosítás benyújtásakor csak az a cél vezérelte, hogy a MNB a pénzpiaci műveletek esetén eredményesebben tudjon fellépni, biztosítani tudja a pénzügyi stabilitást.

Elfogadták a postatörvény módosítását

Az ellenzék által szintén hevesen bírált un. postatörvényben is megszületett a döntés. Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását. A Fidesz alelnökének eredeti előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.

 Adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói

 Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy társasági adókedvezményt (tao) kaphassanak azok a cégek, amelyek idén és jövőre összesen legfeljebb 19 milliárd forinttal támogatják a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot.  A képviselők Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvények ezt tartalmazó módosítását.

Szerző
Frissítve: 2016.03.01. 15:36

Zikaláz - Újabb fejlemények a kutatásban

Publikálás dátuma
2016.03.01. 13:31
Brazília, Sao Paulo - A hadsereg, és a haditengerészet, sőt a légierő is segít a lakosok tájékoztatásában Fotók: Victor Moriya
Francia kutatóknak sikerült bizonyítaniuk az összefüggést a zikavírus és a bénulást okozó Guillain-Barré-tünetegyüttes (GBS) között, ami azt jelenti, hogy a zikajárvány sújtotta országokban várhatóan növekedni fog az idegrendszert érintő betegség előfordulásának gyakorisága.

A párizsi Pasteur Intézet vezető munkatársaként dolgozó Arnaud Fontanet vezette kutatócsoport 42 olyan páciens vérmintáját elemezte, akik zikavírussal fertőződtek meg a Francia Polinéziát 2013-2014-ben sújtó járvány során - írja a BBC hírpotálja. A The Lancet című brit orvosi lapban közölt tanulmány szerint a pácienseknél nagyjából hat nappal a fertőzés után jelentkezett a Guillain-Barré-tünetegyüttes.

A mutatók alapján a kutatók arra jutottak, hogy minden zikavírussal fertőzött négyezer emberből egynél jelentkezhet az idegrendszert érintő ritka betegség. "Ezeknek a GBS-szel diagnosztizált pácienseknek az állapota gyorsabban romlott, mint azt ennél a betegségnél tapasztalni szoktuk, ugyanakkor amint túlvoltak a betegség akut fázisán, gyorsabban haladt a felépülésük is" - mondta Fontanet. A 42 betegből egy sem halt meg, ugyanakkor néhányuknak még hónapokkal a megbetegedés után is segítségre volt szükségük a járáshoz. A szakemberek szerint a zikajárvány sújtotta országoknak érdemes felkészülniük a GBS-es esetek számának megnövekedésére.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmúlt hetekben Brazíliából, Kolumbiából, El Salvadorból, Suriname-ból és Venezuelából is a végtag- és izomgyengeséget, légzészavart, súlyos esetben teljes bénulást előidéző betegség terjedését jelentették. Az emberi és állategészségügyi kutatásokat támogató Wellcome Trust karitatív szervezet igazgatója, Jeremy Farrar szerint a mostani tanulmány szolgál az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékkal a zikavírus és a Guillain-Barré-tünetegyüttes közötti ok-okozati kapcsolatról. A WHO szerint a GBS-es páciensek 3-5 százaléka még a legfejlettebb egészségügyi szolgáltatások mellett is belehal a betegség komplikációiba.

A WHO február elsején globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, becslései szerint idén négymillióra emelkedhet a zikalázas megbetegedések száma az amerikai kontinensen, ahol a kór 2014 februárjában jelent meg az őslakosok körében Brazíliában. A szervezet nemrég közölte: egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy összefüggés van a zikavírus és a kóros kisfejűség, vagyis a mikrokefália között, de a gyanú igazolásához akár 4-6 hónapra is szükség lehet.

Szerző