Előfizetés

Genfi halasztás

Publikálás dátuma
2016.03.02. 06:36
John Kerry és Staff an de Mistura a legutóbbi Szíria-konferencián FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDRA BEIER
A szíriai tűzszünetsértések miatt tovább halaszthatják a genfi béketárgyalások felújítását - közölte Staffan de Mistura, az ENSZ különmegbízottja. A világszervezet szerint az Aszad-rezsim akadályozza a segélyszállítmányok eljuttatását.

Az Egyesült Államok és Oroszország szerezzen érvényt a szíriai tűzszünetnek, ellenkező esetben szükség lehet a béketárgyalások további halasztására – mondta Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja a Reutersnek. Az öt éve tartó polgárháború első érdemi fegyvernyugvása szombaton lépett életbe, de a szíriai kormány és a lázadók továbbra is egymást vádolják a tűzszünet megsértésével. Nemzetközi megfigyelők szerint ugyanakkor csökkent a harcok hevessége. De Mistura március 7-ére tűzte ki a genfi béketárgyalások újrakezdését, de máris jelezte, hogy március 9-re tolódhat a genfi tárgyalások újrakezdése.

Az amerikai és orosz bábáskodás mellett létrejött tűzszüneti megállapodás egyik fontos része a humanitárius segélyek felújítása, s az információcsere. A szembenálló felek közös térképeket dolgoznának ki, amelyeket bejelölik, hogy mely területeken támadhatják a dzsihadista erőket. Az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front elleni fellépésre nem vonatkozik a tűzszünet.

Bassár al-Aszad a német ARD tévének nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a lakóhelyük elhagyására kényszerült szíriaiakról az országon belül kellene gondoskodni, nem pedig Európában. „Üdvözöljük Németország vendégszeretetét, de talán humánusabb lenne, ha a menekültek a hazájukban maradáshoz kapnának támogatást” – mondta. A szíriai elnök amnesztiát ajánlott a lázadó erőknek, ha leteszik a fegyvert.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a előző 24 órában egyetlen támadást sem intéztek a mérsékelt lázadó csoportok ellenőrzése alatt lévő területek ellen. Az orosz megfigyelők 15 tűzszünetsértést regisztráltak, az an-Nuszra Front erői több alkalommal is támadták a szíriai kormányerőket.

John Kerry hétfőn azzal vádolta meg az Aszad-rezsimet, hogy akadályozzák a humanitárius segélyek eljuttatását. Az amerikai diplomácia vezetője némi nagylelkűséget kért Damaszkusztól. Az amerikai külügyminiszter szerint mintegy 116 ezer emberhez már sikerült eljuttatni humanitárius segélyt. Ezen a héten további 150 ezer rászorulót próbálnak meg elérni, s március végéig 1,7 millió ember ellátásáról gondoskodna a világszervezet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintén arra panaszkodott, hogy orvosi segélyszállítmányok indítására vonatkozó kérelmeiket a szíriai kormány rendszeresen elutasítja. 2015-ben 102 kérelmet nyújtottak be, de csak harminc szállítmányt engedélyeztek. Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának becslései szerint legalább 450 ezer szíriai él az ostromlott falvakban a városokban.

Nagyot ugrott Merkel népszerűsége

R.T.
Publikálás dátuma
2016.03.02. 06:34
Fotó: Getty Images
Elképzelhető, hogy megfordul a trend Németországban, s Angela Merkel ismét elindul felfelé a lejtőn? Az ARD Deutschlandstrendjéből mindenesetre ez derül ki. A felmérés szerint ugyanis a németek egyértelműen elégedettebbek a kancellár teljesítményével. Népszerűsége ugyanis 52 százalékra emelkedett, ami nyolc százalékos emelkedést jelent az előző, februári méréshez képest. 

A menekültkérdésben radikális álláspontot képviselő keresztényszocialista elnök, Horst Seehofer ezzel szemben zuhanórepülésbe került, 38 százalék elégedett vele, ami hét százalékos csökkenésnek felel meg. Németország legnépszerűbb politikusa Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter maradt, akinek népszerűségi indexe 70 százalékos. A kereszténydemokrata pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble áll a második helyen 66 százalékkal.

Összességében a nagykoalíció munkájának megítélése is javult valamelyest. A megkérdezettek 41 százaléka beszélt elismerően a kabinetről, ami három százalékos emelkedésnek felel meg. Igaz, az előző havi 38 százalék a mostani törvénykezési időszak mélypontja volt.

A kancellár javuló megítélése még nem jelenti azt, hogy a menekültpolitikájával egyetértene a többség. A megkérdezettek 59 százaléka közölte, hogy kicsit, vagy egyáltalán nem elégedett irányvonalával. Csak 32 százalék vélekedik úgy, hogy elérhetőnek tartja a kancellár által szorgalmazott közös európai megoldást.

Komoly visszhangot keltett Németországban Angela Merkel vasárnap esti interjúja, amelyben hitet tett a menekültpolitika folytatása mellett. A szociáldemokratáknál két ok miatt vették rossz néven megnyilatkozását. Egyrészt azért, mert az SPD szerint az ő politikájukat hirdeti, másrészt pedig azért, mert a műsorban lekicsinylően beszélt a nagykoalíciós partner azon javaslatáról, amely szerint a kormány hagyjon fel a megtakarításokkal, s ne csak a menekülteket, hanem a német rászorulókat is jelentős támogatásban részesítse. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, SPD-elnök elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy a költségvetés sarokszámai kőbe vésettek lennének.

"El kell osztani a menekülteket"
Angela Merkel szerint a Görögországba érkezett menekülteket el kell osztani az európai uniós tagországok között. A kancellár kedden Berlinben Tihomir Oreskovic horvát kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón a tavaly szeptemberi magyarországi és a jelenlegi görögországi helyzet hasonlóságára vonatkozó kérdésre elmondta: nem lehet összehasonlítani a két helyzetet, és "nagyon világos", hogy szükség van az "elosztási mechanizmusra", amely Görögországból, mint az EU külső határán fekvő tagországból "indul ki". Hozzátette: a menedékkérőknek nincs joguk megválasztani, hogy melyik tagországban nyújtanak be menedékjogi kérelmet.



Válaszút előtt a minszki békefolyamat

Amennyiben az elkövetkező hetekben nem történnek meg a döntő lépések a minszki tűzszüneti egyezmény gyakorlatba ültetésében, az egész békefolyamat hiteltelenné válik, figyelmeztetett Frank-Walter Steinmeier német és John Kerry amerikai külügyminiszter, közölte az Ukrinform ukrán hírügynökség. A két diplomata Washingtonban tárgyalt amerikai idő szerint hétfő este.

A tavaly februárban aláírt minszki tűzszüneti egyezmény a kelet-ukrajnai harcok beszüntetését és a békés rendezést célozta. A tűzszünet, ha nem is tökéletesen, de megvalósult, de a politikai rendezéshez szükséges intézkedések terén máig nincs előrelépés. A megállapodás létrejöttében kulcsszerepet játszó német diplomácia vezetője egyenesen úgy vélekedett, hogy amennyiben néhány héten belül nem történnek meg a szükséges lépések, akkor el kell fogadni és el kell ismerni, hogy a minszki békefolyamat csődöt mondott. Steinmeier hozzátette, hogy a konfliktusban érintett minden fél korlátozott hajlandóságot tanúsít a gyakorlati intézkedések irányába és arra figyelmeztetett, hogy ezt meg kell és meg lehet előzni, hiszen a Minszk-2 egyezmény gyakorlatba ültetése elsősorban bizalmi kérdés.

John Kerry amerikai külügyminiszter is figyelmeztetést küldött Kijevnek. Úgy fogalmazott, „minden félnek – nem csak Oroszországnak, hanem a kijevi hatóságoknak is – erőfeszítéseket kell tenniük” a rendezés érdekében. Kerry ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Oroszországnak garantálnia kell, hogy a kelet-ukrajnai szeparatisták teljesítik a megállapodásban vállalt kötelezettségeiket.

Csütörtökön Párizsban egyeztet a német, francia, orosz és ukrán külügyminiszter a minszki békefolyamat helyzetéről. Sajtóhírek szerint egy újabb normandiai csúcsot, Angela Merkel, Francois Hollande, Vlagyimir Putyin, Petro Porosenko, készítenek elő.

Bizonytalan az ukrán vízummentesség
Ukrajna hete elnevezésű rendezvény zajlik Brüsszelben, amelyen, ugyan nem döntéshozói szinten újra előtérbe került Ukrajna uniós vízummentességének kérdése.
Az EU a keleti partnerségi program keretében Ukrajnával, Moldovával és Grúziával írt alá társulási- és szabadkereskedelmi egyezményt, amitől a vízummentességet is reméli Kijev. Moldova már elnyerte azt, múlt hét végén olyan, brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozó sajtóhírek jelentek meg Ukrajnában, miszerint az Európai Bizottság egyelőre csak Grúzia vonatkozásában tesz törvényalkotói javaslatot az Európai Tanácsnak a vízumkötelezettség megszüntetésére.
Ukrajna Grúziával együtt kezdte az erre vonatkozó tárgyalásokat, de Brüsszelben elégedetlenek Kijev hozzáállásával, úgy vélik, nem tettek meg mindent a vízumliberalizáció feltételeinek teljesülése érdekében. Johannes Hahn, az Európai Bizottság szomszédságpolitika és bővítési biztosa az Ukrajna hét megnyitóján kijelentette, az ukrán vízummentesség nem az Európai Bizottságtól, hanem a Verhovna Radatól (ukrán parlament) függ, vagyis attól, hogy meghozza-e a szükséges intézkedéseket a kijevi törvényhozás.