Tőkés kitüntetését visszavonta az államfő

Publikálás dátuma
2016.03.03. 17:25
Tőkés László egy 1990-es felvételen. FOTÓ: Bernard Weil/Toronto Star/ Getty Images
Klaus Iohannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését.

Az államfő a hivatalában csütörtökön tartott sajtótájékoztatón jelentette be döntését. Emlékeztetett arra, hogy a minapi bírósági ítélet nyomán kellett döntenie, amelynek értelmében érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat. 

Iohannis elmondta, hogy több szempontot is figyelembe vett ebben a helyzetben. "Aki kitüntetést adományoz, el akarja ismerni a kitüntetett érdemeit, és meg akarja jutalmazni őt. Aki viszont elfogadja a kitüntetést, annak el kell ismernie Romániát, a román alkotmányt, és tiszteletben kell tartania azokat az értékeket, amelyek az alkotmány alapját képezik" - hangoztatta az államfő.

Tőkés László 2009-ben kapta meg Traian Basescu volt román elnöktől a Románia csillaga érdemrend lovagi fokozatát az 1989-es forradalom és a romániai rendszerváltás elindításában betöltött történelmi szerepéért.

Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.  A becsületbíróság döntését Tőkés László megtámadta a közigazgatási bíróságon, keresetét a román legfelső bíróság a múlt héten utasította el jogerősen. 2014 őszén az elnöki tisztségről leköszönt Traian Basescu még államfőként úgy nyilatkozott, csak a bírósági tárgyalás lezárulta után dönthet az elnök a kitüntetés visszavonásáról vagy a becsületbírósági javaslat figyelmen kívül hagyásáról. Az elnöknek ugyanis jogában áll mérlegelni ilyen esetben.

Tőkés László múlt pénteken úgy nyilatkozott, nem számít arra, hogy Iohannis visszavonja tőle a kitüntetést, mert az elnök európai típusú demokratának mutatkozik, ezért nem tudja elképzelni, hogy engedne a posztkommunista magyarellenes kurzusnak. Leszögezte: ha mégis megvonnák tőle a kitüntetést, nem fog bíróságon harcolni a visszaszerzéséért.

Szerző

Elfoghatták az Iszlám Állam egy toborzóját

Letartóztattak szerdán Berlinben egy német orvost, aki a hatóságok gyanúja szerint rávett egy szellemileg korlátozott, lelkileg labilis német fiatalembert, hogy csatlakozzon a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezethez. A fiatalember öngyilkos merényletet hajtott végre Irakban az IÁ szolgálatában.

A 33 éves német orvost különleges rendőri egységek bevetésével tartóztatták le berlini lakásában, ahol egyebek között lefoglaltak egy lőfegyverhez használatos távcsövet, irományokat, mobiltelefonokat és elektronikus adathordozókat - áll az eljárást irányító karlsruhei ügyészség és a baden-württembergi tartományi bűnügyi hivatal (LKA) közös közleményében, amely szerint további három helyszínen is házkutatást tartottak.

Az orvost súlyos állam elleni erőszakos bűncselekmény előkészítésével gyanúsítják. Az eddig feltárt adatok szerint korábbi lakóhelyén, a baden-württembergi Freiburgban a befolyása alá vont egy 24 éves helyi fiatalembert, "szalafista-dzsihadista" videók révén radikalizálta őt, "katonai használati eszközöket" szerzett neki és anyagilag támogatta, majd 2014 októberében vásárolt neki egy egy útra szóló repülőjegyet, amellyel a fiatalember elindult a szíriai-iraki határvidékre, hogy csatlakozzon az IÁ-hoz.

A dzsihadisták szolgálatába csábított fiatalember 2015. május 18-án öngyilkos merényletet hajtott végre a Beidzsi nevű észak-iraki városnál, legkevesebb 12 iraki katonát rántva magával a halálba.  Az IÁ által akkor közölt adatok szerint a terrorista szervezetben a Abu Mohamed harci nevet viselte és a Beidzsinél működő olajfinomítónál, az ország legnagyobb ilyen létesítményénél robbantotta fel magát az iraki biztonsági erők egy harckocsija előtt.

A karlsruhei ügyészség és a baden-württembergi LKA közleménye szerint az IÁ öngyilkos merénylőjévé tett német állampolgár szellemi képességei korlátozottak voltak, könnyen befolyásolható volt és ezért gondozás alatt állt. A hatóságok vizsgálják, vajon a gyanúsított tudatosan a fiatalember lelki labilitása miatt törekedett-e beszervezésére.

Szerző

Orbán a "nemzeti bezárkózás főideológusa"

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap csütörtöki számában Horst Seehofer bajor miniszterelnök március 4-re tervezett budapesti látogatásával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal, a Die Zeit című liberális hetilap pedig az európai menekültválsággal kapcsolatban.

Albert Schäffer Csúszós parketten című írásában kiemelte, hogy Horst Seehofer és Orbán Viktor magyar kormányfő viszonya megmutatja, "milyen csúszós lehet a diplomáciai parkett egy bajor miniszterelnök számára". Kifejtette: Seehofer mindig elmondja, hogy pártja, a CSU és Orbán pártja ugyanabba a pártcsaládba tartozik, de ez nem akadályozta meg, hogy a bajor adófizetőknek 2 milliárd euróba kerüljön a tartományi bank magyarországi "kirándulása" az Orbán hatalomra kerülése után tett "mindenféle barátságtalan intézkedések" miatt.

Amikor a magyar kormányfő 2014-ben Münchenben járt, Seehofernek nem volt más választása, mint hogy "jó arcot vágjon a veszteségekben bővelkedő játékhoz", és amikor Orbánt tavaly ősszel meghívták a párt tanácskozására a Banz kolostorba, a CSU-ban néhányan "csóválták a fejüket", mondván, hogy a "pénzügyi kudarc" után a meghívás "nem jó gesztus" - írta a FAZ szerzője, aki szerint ezen a véleményen valószínűleg nem változtatott a menekültpolitikában képviselt álláspontok "részleges egyezése".

Hozzátette: még a "lelkes Seehofer-hívek" sem nagyon tudják megmagyarázni, miért nem halasztották a találkozót egy, a hétfői EU-Törökország találkozó utáni időpontra. Megjegyezte: Seehofer a menekültkérdést illetően Orbán személyében "nem Angela Merkel egy szoros követőjével" találkozik, és ő maga sem az, pártja azonban része a Merkel vezette szövetségi kormánynak.

A Die Zeit Merkel meg tudja menteni Európát? címmel közölte Michael Thumann, Matthias Krupa és Mark Schieritz írását, akik kiemelték, hogy a menekültválság ügyében az európai uniós tagállamok csak abban értenek egyet, hogy csökkenteni kell az EU területére érkező menedékkérők számát, ám a közös célhoz vezető út minden részlete vitatott. Az egyik oldalon Angela Merkel német kancellár áll, aki legalább az EU-n belül nyitva akarja tartani a határokat, a másik oldalon pedig Orbán Viktor, a "nemzeti bezárkózás főideológusa", és minél tovább tart a válság, annál több követője lesz az "orbánizmusnak".
A liberális hetilap szerzői hozzátették: a "menekültfelkelés" Görögország északi határán Orbán számára azt jelenti, hogy a "kerítések még nem elég magasak", Merkelnek pedig a jövő hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón meg kell mutatnia, hogy "terve jobban működik, mint az orbánizmus".

Szerző