Nyílt levelet írtam a miniszterelnöknek

Úgy érzem, jó volna, ha ennek néhány gondolatát a Népszava olvasói is megismerhetnék. Azzal kezdtem, hogy nem örülök a „Nemzeti konzultációnak” keresztelt fényképes leveleinek, őszinte leszek, csak a legelső levelére válaszoltam. Akkor is csak azért, mert a levelekre illik válaszolni. De nem értek egyet az ilyen konzultációval, mert propagandisztikusnak, vulgáris kifejezéssel élve „parasztvakításnak" tartom. Azért sem értek egyet az ilyen konzultációval, mert felesleges pénzkidobás. A választóktól kapott felhatalmazás alapján hozott döntésekről a választottak politikai felelősséggel tartoznak, amivel négy évente el kell számolniuk. Az elmúlt év elején többek között meghirdették a „modern városok” programját, melynek keretében a kormányfő vezetésével a kormány tagjai, tisztségviselői felkeresik a megyei jogú városok vezetőit, önkormányzatait és hosszabb távú fejlesztésekre, 2020-ig tartó megállapodást kötnek. Ezzel nincs is semmi problémám, sőt támogathatónak tartom. A lebonyolítással, kivitelezéssel már korántsem értek egyet. A városok kiválasztása kizárólag politikai alapon történt, illetve történik. Mire gondolok? Az ország harmadik legnagyobb városára, Szegedre még nem került sor. Pedig a Fidesz is fontos városnak tartja, a legutóbbi parlamenti választást megelőző korteskedés során minden valamire való Fideszes politikus (Kósa Lajos, Kövér László, Navracsics Tibor) a miniszterelnökkel együtt megjelent Szegeden, ám ennek ellenére Szeged maradt baloldali vezetésű város. Így döntöttek az ott élő polgárok, s talán ezért a kormány városfejlesztési programjában maradt az utolsó vagy az utolsó előtti helyen. Pedig Szeged többet érdemel. Nemcsak hazánk harmadik legnagyobb városa, hanem az ország jelentős tudásközpontja. Adott Nobel-díjas tudóst a világnak Szent-Györgyi Albert személyében, hagyományai, kulturális élete nemcsak Európa, hanem világszerte is ismertek. Szeged lényegesen kevesebb adósságot hagyott hátra, mint a kisebb létszámú Hódmezővásárhely, vagy mint Debrecen. Megírtam Orbán Viktornak, hogy nagyon sok kritikát tudnék megfogalmazni a kormányzása és a kormányának tevékenységével kapcsolatban, ami ha így folytatódik, lassan az 1920-as évek „hárommillió koldus országa” leszünk, a vidék lába alól kihúzzák a földet, és a vidékkel együtt az egész ország megnyomorodik, noha egy virágzó ország lehetnénk Közép-Európában. Az Orbán Viktornak írt nyílt levélre nem szoktak választ várni, én sem teszem, de szerettem volna megosztani gondolataimat a lap olvasóinak nyilvánosságával is.

Szerző

Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért korrektorversenyt hirdet a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, amelyen összemérhetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók és az egyes médiumoknál már tevékenykedők.
A versenyt a Duna Palotában tartják március 23-án. A verseny két részből áll: helyesírási tesztből és szövegjavításból. A versenyzők a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenőriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenőrizhető. Az adott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az év korrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokában használhat. Ezzel az a cél, hogy a lapok az impresszumukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát garantálja. A verseny fődíja egy háromnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Jelentkezni 2019. február 15-éig az alábbi oldalon lehet: Korrektorverseny - a sajtónyelvi helyesírásért
Szerző
Témák
verseny

Nyomkövetőt kaptak az elektronikus hulladékok

Publikálás dátuma
2019.02.08 11:30

Speciális jeladót tettek az elektronikus hulladékokra, hogy felderítsék, hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott eszközök.
Az Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6 százalékát exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. Talán ez az arány nem tűnik túl nagynak, de ha ezt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi
352 477 tonnányi
 e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernyi e-szemetet jelent, ha pedig mindezt teherautókra rakodnánk, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott kütyükkel. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. A Bázeli Akcióhálózat munkatársai felkerestek néhány célállomást, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták. A civil szervezet attól tart, hogy az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok ki fogják lobbizni, hogy az elromlott, értékvesztett elektronikai cikkeket lehessen exportálni, így azok el fogják árasztani az azokat feldolgozó szegényebb országokat. Ez teljességgel aláásná a bázeli egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett országok veszélyeshulladék-exportját. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08 11:30