Quaestor - Májusban kezdődik a büntetőper

Várhatóan májusban kezdődik a Quaestor-ügy büntetőpere, a devizahiteles polgári pereknek pedig egy újabb hulláma indulhat el - közölték a Fővárosi Törvényszék sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten.

Póta Péter, a törvényszék szóvivője elmondta: soron kívül tárgyalják a Quaestor-ügyet. Jelenleg a tárgyalás előkészítése zajlik, ennek keretében már döntöttek három vádlott kényszerintézkedése ügyében is, de azok egyelőre nem nyilvánosak, mert azokról még maguk az érintettek sem értesültek.

Az ügy rendkívüli terjedelmű. Már a vádirat ismertetése is több napot vehet igénybe, hisz az 1548 oldalas. Azután következik Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetőjének és tíz társának meghallgatása, majd a bizonyítás, amelyben már eddig csak az ügyészség 605 tanú meghallgatását indítványozta. A vád bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények. A vádirat szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 5 vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére.

A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753 rendbeli, különösen nagy kárt okozó csalás és különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztások. Tarsoly valamennyi vádpontban érintett, felbujtóként. Az egyik vádpont szerint a Quaestor Zrt. sérelmére mintegy 46,5 milliárd forintot sikkasztottak el, mintegy 3,3 milliárd forint összegben nem létező állampapírokat értékesítettek és ezzel csalást valósítottak meg, mintegy 20 milliárd forinttal rövidítették meg a befektetőket oly módon, hogy elhallgatták előlük a cég fizetésképtelenségét. Az ügyészség csupán az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, az ügy sértettjeinek száma azonban összesen csaknem 32 ezer.

Szintén a vádpontok között szerepel, hogy 6 milliárd forint összegben fiktív kötvényeket értékesítettek, illetve, hogy mintegy 1,2 milliárd forint készpénzt Tarsoly Csaba a saját céljaira sikkasztott el. (Ezzel a vádponttal kapcsolatban fogalmazott Ibolya Tibor fővárosi főügyész egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatóján úgy: "Ezt úgy értsék, ahogy mondom: táska, készpénz, belerak, elmegy".)

Póta Péter pénteken az ügy terjedelmét érzékeltetve ismertette: 2018 kötetben 132 ezer oldalt tesz ki a nyomozati anyag, amelynek része még 104 CD/DVD-lemez és egy 5 terabyte kapacitású külső winchester is. A szóvivő elmondta, hogy a Quaestror Zrt. ellen folyamatban van felszámolási eljárás és több más polgári peres eljárás is a Fővárosi Törvényszéken.

A Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezetett és a cégközlönyben 2015. április 22-én közzétett felszámolási eljárás kapcsán Póta Péter arra hívta fel a figyelmet: a hitelezői igényeket a felszámolónál, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-nél, nem pedig a bíróságon kell bejelenteni. A felszámolóhoz eddig hozzávetőlegesen 26 ezer igénybejelentés érkezett. Túlnyomó többségük tulajdoni igény - értékpapír kiadása iránti követelés - volt. A Quaestor Zrt. a Befektetővédelmi Alap (BEVA) tagja volt, ezért a BEVA a folytatja le a kártalanítási eljárást a tőkepiaci törvény alapján. Azok a károsultak, akikre a BEVA kártalanítása nem terjed ki, az úgynevezett Quaestor-törvény alapján válhatnak jogosulttá a kártalanításra.

Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék munkatársa a sajtótájékoztatón elmondta: 2016-ban várhatóan újból rendkívüli kihívást jelentenek majd a devizahiteles ügyek. Több ügyfajtában összességében több mint 15 ezer eljárásra számítanak. Ezek egyik, néhány százas csoportja a kiküldött banki elszámolással kapcsolatban a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követő jogorvoslati lehetőség, amelynek során a fogyasztók és a pénzügyi intézmények is nemperes eljárást indíthatnak.

A devizahiteles ügyek egy másik, sokezres csoportja a 2014-ben a banki elszámolások idejére felfüggesztett, magánszemélyek és pénzintézetek közti peres eljárások folytatódása, amire tömeges méretekben idén lehet számítani. Egy további ügycsoportot jelentenek a most induló új perek. Tavaly a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a számuk meghaladta a nyolcezret, ami az ottani teljes ügyérkezés egyharmada, a törvényszék gazdasági kollégiumán pedig a 3500-at, az ottani ügyérkezés 65 százalékát. A szakember kitért arra: az újonnan érkező ügyekben a felperesek egyre változatosabb jogcímeket jelölnek meg.

"A törvényszéki hatáskörbe tartozó perekben kötelező a jogi képviselet, ennek ellenére a devizahiteles perekben nagyon sok bírói munkát igényel a keresetlevelek értelmezése. A bírák tapasztalata, hogy a jogi képviselők az eljárásuk során gyakran megpróbálják megkerülni a devizahiteles jogszabályok céljait és ennek érdekében sokszor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is figyelmen kívül hagyják" - jegyezte meg.

A törvényszék munkatársa leszögezte: a perindításnak semmilyen hatása nincsen a törlesztőrészletek fizetésének kötelezettségére. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy amíg a per tart, a végrehajtás szünetel. A szakember kitért arra is, hogy főszabályként az árfolyamkockázatot nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha pedig egy perben tőkepiaci szakértő bevonása válik szükségessé, akkor annak nagyon magas költségvonzatai lehetnek. Akárhogy is fejeződik be egy per, aki ténylegesen felvett hitelt, annak fizetési kötelezettsége nem fog "eltűnni" - jegyezte meg Madarasi Anna.

Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke a sajtótájékoztatón bemutatta a bíróság ügyfélszolgálati kartáját, amely rögzíti a legnagyobb magyar törvényszék gyors, színvonalas és áttekinthető szolgáltatásainak alapelveit. Emellett a dokumentum tartalmaz a bírósághoz fordulással kapcsolatos gyakorlati ismereteket, és felvilágosítást a főváros különböző pontjain lévő szervezeti egységekről, köztük a kerületi bíróságokról.

Szerző

Pokolgép robbant Belfastban - Újabb támadástól tartanak

Publikálás dátuma
2016.03.04. 17:49
Dublin/Thinkstock
Pokolgépes merényletét követtek el egyelőre ismeretlen tettesek pénteken Észak-Írország fővárosában. A rendőrség attól tart, hogy a húsvéti dublini felkelés századik évfordulójának közeledtével a britellenes katolikus milíciák további terrortámadásokat kísérelhetnek meg.

A pokolgépet egy büntetésvégrehajtási tisztviselő gépkocsijának aljára rögzítették Belfastban. A szerkezet a rendőrség szerint részlegesen robbant csak fel, de az 52 éves férfi így is súlyos sebesüléseket szenvedett. Állapotát a péntek délutáni tájékoztatás szerint a kórházban stabilizálták, és a sérült már nincs életveszélyben. Ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb terrorcselekménye Észak-Írországban.

Stephen Martin, az észak-írországi rendőrség (PSNI) főparancsnok-helyettese pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: a hatóságok tudnak arról, hogy a militáns republikánus mozgalmak tagjai a húsvéti felkelés századik évfordulójáról "sötét módszerekkel", rendőrök, katonák, büntetésvégrehajtási tisztviselők meggyilkolásával akarnak megemlékezni. A fenyegetettség rendkívül nagy - tette hozzá. A pénteki támadást a britpárti unionista és az ír sziget egyesítését pártoló katolikus oldal politikusai egyhangúlag éles szavakkal ítélték el.

Az írországi brit fennhatóság elleni felkelés 1916. április 24-én, húsvét hétfőjén, az első világháború kellős közepén robbant ki, és bár nem tartott egy hétig sem, az utána következő brutális brit megtorlás miatt azóta is a brit-ír viszony neuralgikus epizódja.

Az 1998-as nagypénteki egyezménnyel elindult megbékélési folyamat eredményeként azonban ma már a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő britellenes katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin évek óta együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva.

Szerző
Témák
pokolgép Belfast

"Európát szolidaritásra építették" - Ütemterv a menekültválság kezelésére

Publikálás dátuma
2016.03.04. 17:36
Menekülők Görögországban - Fotó: Milos Bicanski/Getty Images
Vissza kell térni az unió alapjaihoz, mert Európát szolidaritásra építették, ami azt jelenti, hogy el kell mélyíteni a tagországok egymás iránti bizalmát, hiszen csak így lehet előrelépni - ezt Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján   A menekültek tagállamok közötti elosztásáról a politikus felemlítette, hogy néhány tagállam nem akar részt venni benne. Ugyanakkor a tanácsban kötelező érvényű határozat született, ami azt jelenti, hogy ha a tagállamok közösen hoznak szabályokat, akkor minden tagállamnak be kell tartania őket.  Az egyoldalú megoldások nem segítenek. A szolidaritást és felelősséget komolyan kell venni - fogalmazott Avramopulosz.

Avramopulosz hangsúlyozta: eredményekre van szükség, mert az elmúlt 60 év vívmányai forognak kockán, amelyeket meg kell őrizni. A migrációs válság megmutatja, hogy az eddig elért eredményeink elég tartósak-e, és meg tudjuk-e védeni Európa egységét - tette hozzá az uniós biztos.

A biztos arra vonatkozó "útitervet" mutatott be, hogyan lehet helyreállítani az akadálymentes utazást biztosító schengeni övezet rendes működését. Közölte, hogy a cél az egyoldalú intézkedések és minden belső határellenőrzés megszüntetése az év végéig. Jelenleg hét olyan ország van, amely a migrációs válságra hivatkozva ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezet belső határain. A bizottsági terv humanitárius segélycsomagot tartalmaz azon tagállamok támogatására, amelyeket a legnagyobb mértékben érinti a menekültválság.

Az ütemterv szerint meg kellene reformálni a dublini szabályokat is; meg kellene változtatni azt az előírást, amelynek értelmében a menekülteknek abba az országba kellene visszatérniük, vagy abban az országban kellene menedékjogot biztosítani számukra, ahol először léptek az unió területére. Az unió új határ- és parti őrségének a nyár folyamán ki kell épülnie és legkésőbb szeptemberben teljes körűen működnie kell - áll az "útitervben".

A biztos elmondta: több mint tízezer ember ragadt a görög-macedón határon, de Törökországba és onnan Görögországba is sokan érkeznek minden nap, ezért további erőfeszítésekre és gyors, közös megoldásra van szükség. Avramopulosz szerint a külső határokat meg kell tudni védeni, a határellenőrzést meg kell erősíteni. Ezzel kapcsolatban Görögországgal szorosabb együttműködésre van szükség, de ebben a tagállamoknak és az uniós parlamentnek is együtt kell dolgoznia.

A hétfői EU-Törökország csúcsértekezlettel kapcsolatban a biztos elmondta, hogy az állam- illetve kormányfők brüsszeli tanácskozásának a kiutasítás, visszaküldés és embercsempészet felszámolása lesz a központi kérdése. Aki illegálisan érkezett és tartózkodik az unió területén, azt vissza kell küldeni. Ez a folyamat már elkezdődött: a görög hatóságok a napokban több mint háromszáz ilyen embert küldtek vissza Törökországba. Az unió tehát fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan működjön a menekültstátusra nem jogosultak visszaszállítása a származási vagy a tranzitországokba - tette hozzá az uniós biztos. Kitért arra is, hogy akiket megillet a nemzetközi védelem, azokat el kell juttatni Európába; meg kell nyitni a szabályos csatornákat az emberhez méltó, legális bevándorlás megteremtéséhez.

A biztos felhívta a figyelmet, hogy sem Görögország, sem Törökország nem oka és eredete a problémának; békét és stabilitást kell teremteni Szíriában és Líbiában ahhoz, hogy a migrációs nyomás csökkenjen.

Szerző