Nem tárgyalnak a tálibok

Megkötötték magukat a tálibok, s nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni az afgán kormányzattal, jóllehet a tervek szerint jövő héten kezdődtek volna meg köztük a közvetlen tárgyalások Pakisztánban, s az iszlámabádi megbeszélésen a kabuli vezetés mellett az Egyesült Államok, Kína és a házigazda Pakisztán is képviseltetné magát.

A négyoldalú koordinációs csoport februárban azt jelezte, hogy március elejére tűzték ki a megbeszéléseket. A tálibok azonban szombaton közleményben cáfolták, hogy elmennének a találkozóra, amely szerintük „terméketlen, félrevezető időpazarlás” lenne. Az afganisztáni „Iszlamista Emirátus”, mint a közlemény írta, addig nem tárgyal, ameddig a külföldi csapatokat ki nem vonják Afganisztánból, s a foglyokat nem engedik szabadon. Az afgán kormányerők és a tálibok közötti béketárgyalások tavaly azt követően szakadtak meg, hogy Mullah Aktar Manszur személyében új vezető került a szunnita iszlamista felkelők élére.

A tálibok azzal vádolják az afgán kormányt, hogy kiterjesztette ellenük hadműveleteit, az Egyesült Államok pedig állítólag friss katonai erőket vetett be Afganisztánban, emellett intenzívebbé váltak a légicsapások, az éjszakai razziák.

A New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások után pár héttel amerikai katonai offenzíva döntötte meg az al-Kaida terrorszervezetnek menedéket adott kabuli rezsimet. Az elűzött tálibok célja azóta mindvégig az iszlamista kormányzat visszaállítása, s a nyugatbarátnak tekintett vezetés megdöntése lenne. Az afganisztáni nemzetközi haderő döntő részének távozását követően a tálib csoportok erőre kaptak, Kabul legvédettebb negyedeiben is képesek lecsapni. Egy hete az afgán védelmi minisztérium közelében hajtottak végre öngyilkos robbantást, Helmand tartományban pedig februárban visszavonulásra kényszerítették a kormányerőket. Washington számára aggodalmat keltő tény az is, hogy Afganisztánban az elmúlt időben hadállásokat foglalt el az Iszlám Állam (IS) is.