Nem tárgyalnak a tálibok

Megkötötték magukat a tálibok, s nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni az afgán kormányzattal, jóllehet a tervek szerint jövő héten kezdődtek volna meg köztük a közvetlen tárgyalások Pakisztánban, s az iszlámabádi megbeszélésen a kabuli vezetés mellett az Egyesült Államok, Kína és a házigazda Pakisztán is képviseltetné magát. 

A négyoldalú koordinációs csoport februárban azt jelezte, hogy március elejére tűzték ki a megbeszéléseket. A tálibok azonban szombaton közleményben cáfolták, hogy elmennének a találkozóra, amely szerintük „terméketlen, félrevezető időpazarlás” lenne. Az afganisztáni „Iszlamista Emirátus”, mint a közlemény írta, addig nem tárgyal, ameddig a külföldi csapatokat ki nem vonják Afganisztánból, s a foglyokat nem engedik szabadon. Az afgán kormányerők és a tálibok közötti béketárgyalások tavaly azt követően szakadtak meg, hogy Mullah Aktar Manszur személyében új vezető került a szunnita iszlamista felkelők élére.

A tálibok azzal vádolják az afgán kormányt, hogy kiterjesztette ellenük hadműveleteit, az Egyesült Államok pedig állítólag friss katonai erőket vetett be Afganisztánban, emellett intenzívebbé váltak a légicsapások, az éjszakai razziák.

A New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások után pár héttel amerikai katonai offenzíva döntötte meg az al-Kaida terrorszervezetnek menedéket adott kabuli rezsimet. Az elűzött tálibok célja azóta mindvégig az iszlamista kormányzat visszaállítása, s a nyugatbarátnak tekintett vezetés megdöntése lenne. Az afganisztáni nemzetközi haderő döntő részének távozását követően a tálib csoportok erőre kaptak, Kabul legvédettebb negyedeiben is képesek lecsapni. Egy hete az afgán védelmi minisztérium közelében hajtottak végre öngyilkos robbantást, Helmand tartományban pedig februárban visszavonulásra kényszerítették a kormányerőket. Washington számára aggodalmat keltő tény az is, hogy Afganisztánban az elmúlt időben hadállásokat foglalt el az Iszlám Állam (IS) is.

Szerző

Szíriai tűzszünet – több száz áldozattal

Március 10-én folytatódhatnak a szíriai béketárgyalások, közölte az ENSZ különmegbízottja, Staffan de Mistura az Al-Hayat című arab nyelvű lapnak nyilatkozva. Egy libanoni tévécsatornára hivatkozva a Reuters hírügynökség ugyanakkor úgy tudja, hogy március 13-ra halasztották a Genfben február elején éppen csak megnyitott, de érdemi előrelépés nélkül rögvest el is napolt, a tartós fegyvernyugvásról dönteni hivatott tárgyalásokat. 

Az ENSZ-megbízott szerint logisztikai és technikai okok tették szükségessé a halasztást, de meg akarják várni azt is, hogy tiszteletben tartják-e az érintett felek az ellenségeskedések beszüntetéséről kötött megállapodást. A damaszkuszi kormánnyal szembenálló ellenzék főbb csoportjai elégedetlenek a tűzszünet eddigi eredményeivel, s még nem döntötték el, részt vesznek-e a következő genfi fordulóban. A szaúdi támogatást élvező, több tucat ellenzéki szervezetet tömörítő Legfelsőbb Tárgyaló Bizottság szerint jelenleg nincsenek meg a feltételei az érdemi béketárgyalásoknak.

Tény, hogy a részleges tűzszünet első hetében 135 ember veszítette életét a londoni székhelyű Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Csoport adatai szerint. Azokon a területeken pedig, amelyekre nem vonatkozik a fegyvernyugvás, 552-en haltak meg. Szíria számos térségében folytatódtak a harcok, s a kormányerők az orosz légitámogatást kihasználva tovább harcoltak számos stratégiailag fontos pont bevételéért.

John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a minap telefonon tárgyalt a szíriai helyzetről, mindketten sürgették, hogy a lehető leghamarabb kezdődjenek meg a béketárgyalások. Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter szombaton párizsi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy Bassár al-Aszad szíriai elnöknek a politikai átmenet kezdetén, s nem a végén kell távoznia.

Szerző

Szíriai tűzszünet – több száz áldozattal

Március 10-én folytatódhatnak a szíriai béketárgyalások, közölte az ENSZ különmegbízottja, Staffan de Mistura az Al-Hayat című arab nyelvű lapnak nyilatkozva. Egy libanoni tévécsatornára hivatkozva a Reuters hírügynökség ugyanakkor úgy tudja, hogy március 13-ra halasztották a Genfben február elején éppen csak megnyitott, de érdemi előrelépés nélkül rögvest el is napolt, a tartós fegyvernyugvásról dönteni hivatott tárgyalásokat. 

Az ENSZ-megbízott szerint logisztikai és technikai okok tették szükségessé a halasztást, de meg akarják várni azt is, hogy tiszteletben tartják-e az érintett felek az ellenségeskedések beszüntetéséről kötött megállapodást. A damaszkuszi kormánnyal szembenálló ellenzék főbb csoportjai elégedetlenek a tűzszünet eddigi eredményeivel, s még nem döntötték el, részt vesznek-e a következő genfi fordulóban. A szaúdi támogatást élvező, több tucat ellenzéki szervezetet tömörítő Legfelsőbb Tárgyaló Bizottság szerint jelenleg nincsenek meg a feltételei az érdemi béketárgyalásoknak.

Tény, hogy a részleges tűzszünet első hetében 135 ember veszítette életét a londoni székhelyű Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Csoport adatai szerint. Azokon a területeken pedig, amelyekre nem vonatkozik a fegyvernyugvás, 552-en haltak meg. Szíria számos térségében folytatódtak a harcok, s a kormányerők az orosz légitámogatást kihasználva tovább harcoltak számos stratégiailag fontos pont bevételéért.

John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a minap telefonon tárgyalt a szíriai helyzetről, mindketten sürgették, hogy a lehető leghamarabb kezdődjenek meg a béketárgyalások. Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter szombaton párizsi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy Bassár al-Aszad szíriai elnöknek a politikai átmenet kezdetén, s nem a végén kell távoznia.

Szerző