Rendeleti költségvetés

A kormány az Országgyűlés jóváhagyása nélkül, rendeletben dönthetne a költségvetési maradványok, bevételi többletek évközi felhasználásáról egy, már a parlament előtt levő törvénytervezet szerint. Sőt, úgy is költekezhetne, hogy annak fedezetét csak később kell előteremtenie a gazdasági tárca vezetőjének. A kvázi rendeleti kormányzást lehetővé tevő törvénymódosítást alkotmányellenesnek tartják szakértők, bár úgy látják, az illeszkedik a kormány eddigi gyakorlatába.

A múlt héten röpködtek az unortodox pénzköltéseket lehetővé tevő jogszabályok és tervezetek a parlamentben. A figyelem középpontjában elsősorban a Magyar Posta és a Magyar Nemzetei Bank vállalkozásainak és alapítványainak költéseit titkosító törvények elfogadása állt, holott egy nem kevésbé súlyos következményekkel járó törvénytervezet is bekerült az Országgyűlés irományai közé. Míg az előzőeket képviselők önálló indítványként terjesztették be, addig az államháztartási törvény módosítását a kormány áldásával Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezte.

Ennek lényege, hogy a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül, vagyis nem kell a parlament elé vinni az ügyet (nincs parlamenti vita), nincs beszámolási kötelezettsége a kormánynak – foglalja össze a módosítás tartalmát a Portfolio.hu. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint gyakorlatilag rendeleti kormányzás elé nézünk, ha elfogadja a parlament az állítólag a költségvetésért felelős nemzetgazdasági tárca megkerülésével benyújtott törvénymódosítást, ami nyakló nélküli költekezést tenne lehetővé a kormánynak.

A jelenlegi szabályozás szerint is van lehetősége a kormánynak a költségvetésen belüli átcsoportosításra, akár úgy is, hogy a fő fejezeteken belül új jogcímeket hoz létre. Azonban ha valahova több pénzt ad, akkor meg kell jelölnie azt is, hogy honnan vesz el, illetve a tartalék terhére folyósíthatja azt. Az úgynevezett költségvetési maradványok felhasználásáról pedig a zárszámadást követően dönthetnek. Eddig fedezet nélküli kötelezettségvállalásra sem volt lehetőség.

Az új szabályozás azonban merőben új helyzetet teremhet, ha a parlament elfogadja a tervezetet. A módosítás indoklása szerint az év közben képződő maradványok jobb kihasználása miatt van szükség a szabályok megváltoztatására, és mindez nem csorbítja az Országgyűlés, valamint a Költségvetési Tanács jogkörét. A tervezet második passzusa szerint azonban a kormány akkor is dönthet egy hirtelen jött ötlet finanszírozásáról, ha annak nincs meg a forrása. A jelenlegi szabályozás szerint ilyen esetekben módosítani kellene a költségvetést, azonban az országgyűlés "belépését" úgy védené ki a kormány, hogy a megfelelő összeg előteremtését a nemzetgazdasági miniszter felelősségévé tenné, év végi határidővel. Az vélhetően kevéssé könnyíti Varga Mihály helyzetét, hogy a hiányzó pénzt bármelyik tárcától elveheti, akár minisztertársai tiltakozása ellenére is. A nol.hu Fidesz körökből származó információi szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a kormány már saját pártjának képviselőivel szemben is bizalmatlan, okkal tart attól, hogy nem szavaznák meg költekezési ötleteit. Úgy tetszik, már abban a körben sem mindenkinek tetszik az egészségügy, vagy az oktatás kárára történő stadion- és kisvasútépítés, vagy a kivételezett kör túlzott támogatása.

Súlyosan veszélyezteti a költségvetés átláthatóságát a beterjesztett tervezet - hangoztatják a megkérdezett szakértők, sőt vannak akik szerint sérül az alkotmányban megfogalmazott elv, ami szerint Magyarország kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást folytat, s emiatt az ombudsmanhoz fordulnak. Nem látnak garanciát arra sem, hogy az évközi túlköltések nem növelik majd a költségvetési hiányt. Mindemellett a kormány számára várhatóan megnyíló költségvetési mozgástér hatását valószínűleg csak konkrét intézkedéseken keresztül lehet majd lemérni.