Fordulatot hoz az EU-török csúcs?

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak hétfőn Brüsszelben az Európai Unió és Törökország vezetői azzal a céllal, hogy megvitassák a migrációs válság kezelésének főbb kérdéseit. Orbán Viktor a csúcs előtt azt mondta, hogy a határokat le kell zárni, közvetlen áthelyezésekről nem lehet szó. Angela Merkel német kancellár ezzel szemben ellenzi a nyugat-balkáni útvonal lezárását, de kulcsfontosságúnak tartja az EU és Törökország közötti egyezményt. Miközben a menekültek aggodalommal várják a csúcs eredményét, attól rettegve, hogy a macedón határnál ragadnak, Ahmet Davutoglu török miniszterelnök abban reménykedik, hogy a találkozó fordulópontot jelent majd az unió és Törökország viszonyában.

Az Európai Unió és Törökország képviselői egy munkaebéd keretében tárgyalnak a menekültválságról szóló közös akcióterv végrehajtásáról. A terv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt bevándorlókat.

A csúcsértekezleten az Európai Unió huszonnyolc tagországának állam-, illetve kormányfői és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök mellett részt vesz Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli az ülésen.

Donald Tusk február közepén jelentette be, hogy március elején találkozót tartanak az EU és Törökország vezető politikusai. Mint akkor mondta, a migrációs hullám megfékezéséről az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között létrejött egyezmény végrehajtása továbbra is elsődleges fontosságú, ezért van szükség a felek közti egyeztetésre.

Félnek a menekültek

A macedón határnál ragadt menekültek félnek, hogy nem mehetnek tovább. Illusztráció: Dan Kitwood/Getty Images

Aggodalommal várják az EU-török csúcs eredményeit a görög-macedón határon veszteglő menekültek, mivel attól tartanak, hogy az uniós csúcs után, lezárulhat a nyugat-balkáni útvonal - számolt be a helyszínről hétfőn a köztévé tudósítója. Az Idomeniben tartózkodó mintegy 14 ezer migráns közül vasárnap valamivel több mint háromszáz, hétfőn viszont csupán húsz léphetett át Macedóniába, reggel viszont egy vonat is elindult a macedóniai Gyevgyelijából Szerbia felé, amely főleg szíriai családokat szállított, a 450 utas közül mintegy 260 gyerek volt. A migránsok attól félnek, ez volt az utolsó vonat, amely a görög határtól Nyugat-Európa felé indult.

A görög-macedón határon folyamatosan romlik a helyzet, a bevándorlóknak egyre kevesebb pénzük van, és az élelmiszer, valamint a víz is fogyatkozóban van. Görögország a napokban 14 befogadóközpontot és egy hot spotot állít fel, amelyekben összesen 17 400 embert tudnak elszállásolni. Az első, 4 ezer fő befogadására alkalmas litóhoroni központ napokon belül megnyílhat. (Litóhoron a görög-macedón határtól mintegy száz kilométerre délre, az Égei-tenger közelében található.)

Orbán: le kell zárni a határokat

Orbán Viktor a brüsszeli EU-török csúcson. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Az Európai Unió külső határait le kell zárni, a migránsok közvetlen áthelyezéséről pedig szó sem lehet, Magyarország esetében legalábbis semmiképpen - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a csúcs előtt. A brüsszeli tanácskozásra megérkezve a magyar kormányfő hangsúlyozta: "helyre kell állítani a törvényességet, a schengeni megállapodás szó szerinti alkalmazása szükséges", hogy senki nem léphessen be engedély és regisztráció nélkül Európába. Orbán leszögezte, "szó sem lehet semmifajta közvetlen áttelepítésről Törökországból Európába, Magyarországra semmiképpen". Mint mondta, "nincs esély arra, hogy a magyar kormány bármilyen engedményt is tegyen".

Merkel ellenzi a nyugat-balkáni útvonal lezárását

A német kancellár szerint az Európai Unió külső határainak védelme és az illegális migráció korlátozása kizárólag Törökországgal együttműködve lehetséges, de ellenzi a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárását. Angela Merkel a "legfontosabb csúcstalálkozók egyikének" nevezte a mai tanácskozást, és kijelentette, az EU és Törökország közötti egyezmény kulcsfontosságú a migrációs válság megoldásában. A német kancellár hozzátette, nehéz tárgyalásokra számít, ugyanakkor reméli, hogy sikerül megállapodásra jutni.

Törökországnak vissza kell fogadni a nem szír menekülteket

Az unió azt várja Törökországtól, hogy fogadjon vissza minden, nem Szíriából származó menekültet és tegyen meg mindent, hogy partjairól ne induljanak útnak szír menekültek a tagországok felé - mondta Mark Rutte holland kormányfő Brüsszelben a csúcstalálkozó előtt. "Nagyon fontos, hogy Törökország készen álljon a nem szíriai menekültek visszafogadására" - jelentett ki a holland miniszterelnök. A török partokat elhagyó szíriai menekültek számát nullára kell csökkenteni. "Meglátjuk, milyen intézkedéseket lehet tenni ennek érdekében" - tette hozzá az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke.

Fordulópont jöhet

Együtt sikerül megoldani a migrációs válság támasztotta kihívásokat - jelentette ki hétfőn Brüsszelben Ahmet Davutoglu török miniszterelnök. A hivatalosan munkaebédnek nevezett találkozóra érkezve Davutoglu hangsúlyozta: az, hogy három hónapon belül már a második EU-török csúcstalálkozót tartják Brüsszelben, jól mutatja, hogy mennyire nélkülözhetetlen partnerei egymásnak Törökország és az Európai Unió. Davutoglu korábban négyoldalú megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral, Mark Ruttével, az unió soros elnöki tisztét jelenleg betöltő Hollandia kormányfőjével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottsági elnökével. Davutoglu kijeletette: bízik abban, hogy a hétfői csúcstalálkozó fordulópontot jelent majd az EU és Törökország viszonyában.

További vélemények európai vezetőktől

Werner Faymann osztrák kancellár kiemelte, hogy a menekültválságot Törökország segítsége nélkül is meg kellene tudni oldani. Kifejtette, világossá kell tenni az embercsempészek számára, hogy nem vezet nyílt út Nyugat-Európába, "ez az útvonal lezárult".

David Cameron brit miniszterelnök elmondta, bár országát nem érinti az Európába irányuló menekültáradat, fontos segíteni a kontinens külső határainak védelmében.

Eközben Stefan Löfven svéd kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Európai Uniónak több támogatást kellene nyújtania Görögországnak a menekültválság kezeléséhez.

Külföldi sajtó - se Orbán, se Merkel terve nem jön be?

FOTÓ:Carsten Koall/Getty Images

Lezártnak nyilváníthatják a nyugat-balkáni migrációs útvonalat az európai uniós tagországok állam- illetve kormányfői a hétfői brüsszeli csúcstalálkozójukon - jelentették német források a találkozó tervezett zárónyilatkozata alapján.

A Bild értékelése szerint az uniós partnerek támogatni kívánják Athént, de csak azzal a céllal, hogy elnéptelenedjék a nyugat-balkáni migrációs útvonal és Görögországból egy "giga-hot spot" legyen, ahol intézik a Törökországból érkező menedékkérők ügyeit és visszatoloncolják a gazdasági menekültnek minősített - védelemre nem jogosult - kérelmezőket.

Ez azt jelenti, hogy nem valósul meg Angela Merkel német kancellár eredeti válságkezelő terve, amelynek központi eleme a menekültkontingensek átvétele Törökországtól és szétosztása az uniós tagállamok között, de nem is a "keményvonalas" magyar miniszterelnök, Orbán Viktor álláspontja érvényesül, hanem inkább Werner Faymann osztrák kancelláré - írta a Bild.

Törökország új ötletekkel állt elő, meghosszabbították a tanácskozást

Meghosszabbították az Európai Unió és Törökország vezetőinek hétfői brüsszeli csúcstalálkozóját, mert Törökország új javaslatokkal állt elő a migrációs válság rendezésével kapcsolatban - közölte egy uniós tisztségviselő.

Tájékoztatása szerint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök javaslata szerint Ankara többet tenne a migránsáradat megfékezésére, mint amennyiről eddig tárgyaltak, de cserébe többet is kér az uniótól. Egy uniós diplomata szerint Ankara többet kér a szíriai menekültek török területen történő ellátásához megígért 3 milliárd eurónál, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások azonnali felgyorsítását, valamint a törökök uniós vízummentességének előre hozatalát, már idén tavaszi bevezetését kéri. Törökország ezért cserébe hajlandó visszafogadni azokat a nem szíriai migránsokat, akiknek menedékkérelmét az uniós országokban elutasítják. Ankara eddig csak a területi vizein feltartóztartott (Nyugat-Európába tartó) menedékkérőket fogadta vissza.

Az uniós vezetők hétfőn munkaebéden kezdtek tárgyalni a török miniszterelnökkel, de az EU-tisztségviselő szerint a csúcstalálkozó estig elhúzódik, hogy megpróbáljanak megoldást találni az említett kérdésekben.