Áder János;MNB-törvény;postatörvény;
2016-03-09 15:12:00
És tényleg, Áder normakontrollt kért
Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab) - áll az államfő nyilatkozatában. A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.
Az elnök közleménye szerint döntéseiben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek.
A Párbeszéd Magyarországért szerint nem bátorságra vagy függetlenségre vall, hogy Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály, valamint a postatörvény módosításáról az Alkotmánybíróságtól, mert a két jogszabály mindenképpen az Ab elé került volna.Tordai Bence, a párt szóvivője - emlékeztetve arra, hogy párta korábban már az ombudsmanon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordult a törvénymódosítások miatt -, úgy fogalmazott: most már csak az a kérdés, hogy az alkotmánybíráknál a szakmai meggyőződés a párthűség fölé tud-e kerekedni.
Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti - írja Áder a dokumentumban, majd azt is hozzáteszi: "Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm" - nyomatékosította az államfő, hangsúlyozva, ezt az alaptörvény egyértelmű kötelezettségévé teszi.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el mindkét változtatást.
Ez a harmadik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a Alkotmánybírósághoz, majd 2015 májusában az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet.
Az MNB-törvény módosítását Bánki Erik (Fidesz) képviselő kezdeményezésére kivételes eljárásban fogadták el, amely akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az intézmény vezetőinek fizetését is megduplázná a módosítás. Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhető-e a jegybank alapítványai által kezelt források.
Az LMP szerint Áder János államfő teljesítette alkotmányos kötelezettségét azzal, hogy szerdán előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról, az ellenzéki párt társelnöke szerint ugyanakkor a Fidesz továbbra is tartozik két politikai nyilatkozattal. A nagyobbik kormánypártnak Schiffer András szerint el kell számolnia a választóknak azzal, hogy Matolcsy György jegybankelnök miért érdemel nagyobb fizetésemelést, mint egy ápolónő. Arról is nyilatkozniuk kell, hogy a jövőben nem kívánnak folyamatban lévő bírósági ügyeket törvényhozási eszközökkel eldönteni. Schiffer András ez utóbbival kapcsolatban megismételte: amíg ez nem történik meg, addig pártjának nem áll módjában az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényekről egyeztetni. Az LMP társelnöke a szerdai államfői "vétó" azon elemére is felhívta a figyelmet, amely szerint a két törvény megváltoztatásával sérelem érné a jogbiztonságot. Ellentmondás keletkezne az információszabadságról szóló törvény és az egyes szektorális törvények között, másrészt pedig visszamenőlegesen, konkrét jogi eljárásokba belenyúlva alkotna jogot az Országgyűlés - mondta Schiffer András.
lásd még: MNB-alapítványok milliárdjai