A Városligetben a millenniumtól 1974-ig minden évben nemzetközi vásárokat tartottak, ezek kiszolgálására épültek az 1960-as években a Városligeti-tó közelében egy 10 ezer négyzetméteres telken a most lebontandó irodaházak. A Hungexpo Kőbányára költözése utána a többemeletes épületekben iskola és propagandairoda működött, majd az 1990-es évektől az ingatlan üresen állt - idézte fel a terület csütörtöki sajtóbejárásán a Városliget Zrt. sajtófőnöke.
Horn Márton elmondta, hogy szerdán megkapták az épületegyüttes bontási engedélyét, így rövidesen megkezdődhet a másfél-két hónaposra tervezett bontás, majd várhatóan nyár végén a Magyar Zene Házának mélyépítési munkálatai. Mint hangsúlyozta, a felvonulási terület nem terjed majd túl a telekhatáron.
A Fudzsimoto Szú által tervezett, többfunkciós épület hasonló nagyságú területet foglal el, mint a romos irodaházak, a most elzárt telket ráadásul a Magyar Zene Háza elkészültével megnyitják, a látogatók így mintegy hétezer négyzetmétert visszakapnak a Ligetből - emelte ki.
Horn Márton kitért a Hungexpo-irodák mellett működött Kertem elnevezésű szabadtéri vendéglátóhely jövőjére is: mint elárulta, jelenleg tárgyalásokat folytatnak az üzemeltetőkkel arról, hogy a Kertem valamilyen formában már a nyáron újranyithasson a Városligetben. A Magyar Zene Háza mellé egyébként szabadtéri színpad épül majd a Városligeti-tóhoz, ott egy vendéglátó egység is helyet kap - jegyezte meg.
A Magyar Zene Házának földszintjének nagy részét egy rendezvény- és egy hangversenyterem foglalja majd el, míg az állandó és időszaki kiállítótér, valamint a hangdóm a térszint alatt, az irodák és a múzeumpedagógiai terek pedig a tetőszinten fognak elhelyezkedni - tette hozzá Horn Márton.
Batta András, a Magyar Zene Háza munkacsoport vezetője hozzáfűzte, hogy az épület tartalmát a tervezőkkel közösen alakítják ki. Nagyrészt kidolgozták már az állandó kiállítás tematikáját is. Az interaktív, élményközpontú tárlat szórakoztatva kívánja tanítani a felnőtteket és a fiatalokat egyaránt, miközben áttekinti a hang természetét, az ember és a hang viszonyát, a hangképzés technikáit, majd a zene történetét a természet hangjaitól a 20. század végéig - mondta el a szakember. Batta András hozzátette: az állandó kiállítás sem csak a klasszikus zene történetét fogja vizsgálni, sőt az időszaki kiállítótérben a többi műfaj még nagyobb hangsúlyt kap majd.
