Szocialista köszönet az alkotmánybírónak

Publikálás dátuma
2016.03.11. 06:09

Kiss László alkotmánybírónak ma lejár a mandátuma. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja köszöni alkotmánybíró úr 18 éves kitartó munkáját - írja lapunkhoz eljuttatott közleményében Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Bárándy Gergely, a Törvényalkotási bizottság alelnöke.

Kiss László a csaknem két évtized alatt esküjéhez méltón nem csupán alkotmánybíróként, hanem egyetemi tanárként is kitartóan, megalkuvást nem tűrő módon képviselte és óvta a demokratikus és a jogállami értékeket, elveket. Ehhez akkor is hű maradt, amikor ez nem volt sem könnyű, sem pedig népszerű. Tiszteletre méltó munkássága példaként szolgálhat a jelenleg hivatalban lévő alkotmánybíráknak éppúgy, mint a felnövekvő jogászgenerációknak.

Tudományos eredményeit, alkotmánybíróként betűbe öntött véleményeit sokszor idézzük még, sokszor szolgál majd iránytűként nekünk, jogalkotóknak. Mandátumának lejártával kívánunk neki sok boldogságot a magánéletében, és további sikereket tudományos munkásságában! - írja Tóbiás és Bárándy.

Szerző

Nekiment a kormány a Reklámszövetségnek

Publikálás dátuma
2016.03.11. 06:03

A bankok a kormány által biztosított lakáshitelt és a kormány által garantált lakástámogatást árulják és pénzt is keresnek rajta. Amikor a Reklámszövetség megszólal, nem az emberek, hanem a bankok érdekeit képviseli - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ miután a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) aggályait fejezte ki, amiért a pénzintézeteknek kötelezően hirdetniük kell a "működő reformokat", ha a CSOK-ot reklámozzák.

A szövetség a vonatkozó szabályok visszavonását szorgalmazza, mivel Rogán Antal múltheti rendelete "a családi otthonteremtési kedvezményre, valamint az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó reklámok és hirdetések részletes szabályairól" nemcsak azt szabja meg, hogy a zömmel magántulajdonban lévő pénzintézeteknek minden hirdetésüket „A magyar reformok működnek!” kormányjelszóval kell megjelentetniük, hanem azt is, hogy e jelszónak pontosan milyen méretben, milyen színnel, milyen háttérrel kell szerepelnie az ügyfelek tájékoztatására a bankok által fizetett reklámokban. Ehhez a kormányzat külön "arculati kézikönyvet" is kiadott, amelyben külön ábrákon mutatja be a tiltott változatokat, például nem szabad elhagyni az állami címert, eltérő színt használni, vagy megváltoztatni a jelszót tartalmazó téglalap arányait. Az MRSZ hangsúlyozta: a szövetség a hirdetések tartalmát egyértelműen a hirdető szuverén területének tartja, szerintük a reklám olyan költséges befektetés, amelynek célja, hogy az az elérni kívánt hatás révén megtérüljön.

A szervezet semmiféle olyan hatósági kötelezvényt nem tart elfogadhatónak, amely nem a fogyasztó érdekeinek védelmét célozza. Hozzátették nem elfogadható az sem, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előírásai alapján a kormányüzenetekre jutó kötelező reklámidő, reklámfelület aránya a reklámhatás rovására mehet, mert a megnövekedett hirdetési felület vagy szpotidő növeli a hirdetői költségeket. Így amellett, hogy a kormány saját propagandájának költségeit áthárítja a pénzintézetekre, akár többletköltségeket is terhelhet a bankokra: a médiatulajdonosoknak ugyanis - a gyakorlat szerint - joguk van úgynevezett második hirdetői felárat kérni, ha egy hirdetőn kívüli másik termék vagy szolgáltatás is megjelenik a hirdetésben. Mindezt úgy, hogy a bank ezért semmiféle ellenszolgáltatást nem kap a kabinettől, hiszen a folyósított hitelösszeget a fogyasztó veszi igénybe.

Nem ez az első eset, hogy a kabinet kötelezővé teszi a propagandát: korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kötelezte rendeletben a közműszolgáltatókat, hogy számláikon tüntessék fel, mennyit takarít meg a fogyasztó a rezsicsökkentéssel - külön kiemelve, hogy mindez a kormány döntésének köszönhető. Emellett ott voltak a lépcsőházakban is kifüggesztett közösségi spórolásokról szóló listák is, amelyeken fel kellett tüntetni: az adott lakóközösség mennyit spórolt a rezsicsökkentéssel. Mindezeket nem csak havi bontásban, hanem a rezsicsökkentés 2013 januári életbelépése óta is ki kellett számolni.

Szerző

Kapcsolódó

Nem kelendő a csok

Nekiment a kormány a Reklámszövetségnek

Publikálás dátuma
2016.03.11. 06:03

A bankok a kormány által biztosított lakáshitelt és a kormány által garantált lakástámogatást árulják és pénzt is keresnek rajta. Amikor a Reklámszövetség megszólal, nem az emberek, hanem a bankok érdekeit képviseli - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ miután a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) aggályait fejezte ki, amiért a pénzintézeteknek kötelezően hirdetniük kell a "működő reformokat", ha a CSOK-ot reklámozzák.

A szövetség a vonatkozó szabályok visszavonását szorgalmazza, mivel Rogán Antal múltheti rendelete "a családi otthonteremtési kedvezményre, valamint az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó reklámok és hirdetések részletes szabályairól" nemcsak azt szabja meg, hogy a zömmel magántulajdonban lévő pénzintézeteknek minden hirdetésüket „A magyar reformok működnek!” kormányjelszóval kell megjelentetniük, hanem azt is, hogy e jelszónak pontosan milyen méretben, milyen színnel, milyen háttérrel kell szerepelnie az ügyfelek tájékoztatására a bankok által fizetett reklámokban. Ehhez a kormányzat külön "arculati kézikönyvet" is kiadott, amelyben külön ábrákon mutatja be a tiltott változatokat, például nem szabad elhagyni az állami címert, eltérő színt használni, vagy megváltoztatni a jelszót tartalmazó téglalap arányait. Az MRSZ hangsúlyozta: a szövetség a hirdetések tartalmát egyértelműen a hirdető szuverén területének tartja, szerintük a reklám olyan költséges befektetés, amelynek célja, hogy az az elérni kívánt hatás révén megtérüljön.

A szervezet semmiféle olyan hatósági kötelezvényt nem tart elfogadhatónak, amely nem a fogyasztó érdekeinek védelmét célozza. Hozzátették nem elfogadható az sem, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előírásai alapján a kormányüzenetekre jutó kötelező reklámidő, reklámfelület aránya a reklámhatás rovására mehet, mert a megnövekedett hirdetési felület vagy szpotidő növeli a hirdetői költségeket. Így amellett, hogy a kormány saját propagandájának költségeit áthárítja a pénzintézetekre, akár többletköltségeket is terhelhet a bankokra: a médiatulajdonosoknak ugyanis - a gyakorlat szerint - joguk van úgynevezett második hirdetői felárat kérni, ha egy hirdetőn kívüli másik termék vagy szolgáltatás is megjelenik a hirdetésben. Mindezt úgy, hogy a bank ezért semmiféle ellenszolgáltatást nem kap a kabinettől, hiszen a folyósított hitelösszeget a fogyasztó veszi igénybe.

Nem ez az első eset, hogy a kabinet kötelezővé teszi a propagandát: korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kötelezte rendeletben a közműszolgáltatókat, hogy számláikon tüntessék fel, mennyit takarít meg a fogyasztó a rezsicsökkentéssel - külön kiemelve, hogy mindez a kormány döntésének köszönhető. Emellett ott voltak a lépcsőházakban is kifüggesztett közösségi spórolásokról szóló listák is, amelyeken fel kellett tüntetni: az adott lakóközösség mennyit spórolt a rezsicsökkentéssel. Mindezeket nem csak havi bontásban, hanem a rezsicsökkentés 2013 januári életbelépése óta is ki kellett számolni.

Szerző

Kapcsolódó

Nem kelendő a csok