Előfizetés

Alulbiztosított magyarok

Rubin Eszter írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.03.12. 06:22
A magyarok jelentékeny része nem tud öregkoráról biztosítással gondoskodni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A hazai háztartások - nemzetközi összehasonlításban - kevesen költenek életbiztosításra, ugyanis nem telik nekik az öngondoskodásnak erre a fajtájára. Emellett gyakran nem látják át a biztosítási szerződések Az átláthatóság és a bizalom visszaállításának érdekében a jegybank több módosítást is javasol.

Valamivel több, mint 1,7 millió darab életbiztosítási szerződés található a magyar piacon, ezekből a biztosítók díjbevételeinek alig több mint fele származik - mondta lapunknak Gilyén Ágnes. A Magyar Biztosítók Szövetsége kommunikációs főosztályvezetője szerint ennek egyik oka, hogy a devizakölcsönök végtörlesztésekor, számos életbiztosítást kénytelenek voltak felmondani az ügyfelek ahhoz, hogy ki tudják fizetni a hitelüket. A tavaly év végi adatok szerint az életbiztosítási piaca 12 százalékkal csökkent az egyszeri díjas szerződésekből származó díjbevétel, így a piac a folyamatos díjú, hosszabb távú öngondoskodási hajlandóságot sejtető irányba tolódik el - mondta a szakember.

A magyarok rendkívül mértékben alulbiztosítottak: a megkérdezetteknek csupán 26 százaléka rendelkezik életbiztosítással, 12 százalékuknak pedig egyáltalán nincs kapcsolata valamely életbiztosítóval - derült ki a Portfolió felméréséből. Az emberek 38 százaléka azért nem köt biztosítást, mert nem engedheti meg magának, 34 százalékuk pedig csak akkor, tesz ilyen lépést, ha az kötelező. Mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el bennük – hangsúlyozta lapunknak Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. partnere.

Az életbiztosítások közül az egyik legkorszerűbb a befektetéssel egybekötött (unit-linked) biztosítás. Ez egy rendszeres megtakarítás, amely az ügyfél által befizetett díj egy részét befekteti (egy vegyes életbiztosítással ellentétben itt a befektetés kockázatát az ügyfél viseli), emellett kockázati fedezetet nyújt, többnyire halál esetére. A biztosító a termékekhez kapcsolódó költségeket, köztük az általában magas összegű szerzési jutalékokat ebből a vagyonból vonja le, s az utóbbit átutalja a biztosítási ügynöknek. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb tőkét kezel egy biztosító, a költségek nominálisan annál nagyobbak, a teljes tőkére vetítve viszont kisebbek.

Nemrég a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy döntött, hogy némileg megreformálja a befektetésekhez kötött biztosítások rendszerét. A változtatások célja az, hogy egyezzen a biztosítók által meghirdetett és valós költségszerkezet, átlátható, egyszerű legyen a termékszerkezet, ez pedig növelje a fogyasztói bizalmat. Az egyik javaslatuk, hogy legyen egy igényfelmérő lap, ami azt is jelenti, hogy le kellene ülni az ügyféllel, tisztázni, hogy ő mekkora befektetési kockázatot vállal. A második ajánlás az, hogy a különböző biztosítóknak és az MNB-nek a honlapján meg lehessen tekintetni a Teljes Költség Mutatót (TKM). Emellett a költségeket szeretnék 3 elemre leszűkíteni: a szerződéskötés, a befektetés és az adminisztráció költségeire. Az MNB felmérése szerint akad olyan biztosítás, ahol a költségek 10 év átlagában meghaladják még a 10 százalékot is. De a hosszabb időtávon is alig-alig lehet felfedezni javulást, a felmérések találtak olyan biztosítást, ahol 20 év alatt még mindig 6-7 százalékos TKM-et számítottak fel. Szintén a koncepció része, hogy megtiltják azt a praktikát, hogy a biztosítók fiktíven befektetésként mutassák ki a kezdeti befizetéseket. Egy biztosítás futamidejének kezdetén ugyanis gyakran előfordul, hogy a befizetett díjakat valójában nem fektetik be, mivel azok elmentek a költségekre, például az ügynöki jutalékra. A jövőben csak a valóban befektetett pénz szerepelhet az elszámolásokban.

Az ügyfelek dolgát gyakran megnehezíti, hogy nem ismerik ki magukat a változatos nevű biztosítási termékek között. Az MNB aggályainak az is tápot ad, hogy az unitlinked termékeknek csak 26,3 százaléka felel meg teljesen a jelenlegi előírásoknak, 25,4 százalékuk viszont fittyet hány ezeknek.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a biztosítók szívesen alkalmaznak bónuszokat, és kockázatkiegészítőket. Ezek bonyolultságát sem lehet mindig átlátni, és akkor még a kártérítési kötelezettségekről nem is beszéltünk.

Cafeteria: még semmi sem biztos

A szociális gyereküdültetést, a Nemzeti Üdülési Alapítvány mellett az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány nevű szervezet láthatja el a jövőben - ez derül ki az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezetből.

Mint ismeretes az Európai Bíróság a kormány Erzsébet- és Szép-kártya programját megkifogásolta, ezért egy új szervezetre bíznák a szociális gyereküdültetést. Ezzel az Erzsébet-program és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közötti kapcsolat kizárólagossága megszűnik. A belépő alapítvány működtetője az Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Zrt., amelynek tulajdonosa a szociális gyermeküdültetésből most kigolyózandó Nemzeti Üdülési Alapítvány. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány ugyanakkor kizárólag ifjúsági és gyermekprogramokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési és lebonyolítási teendőkkel kapcsolatos feladatokat lát el a központi költségvetésből az Erzsébet-program megvalósításához biztosított támogatás felhasználásával.

A törvénytervezetből világosan nem derül ki, hogy az Erzsébet-kártya jövője mi lesz, de szakértők szerint az a valószínű, hogy új - piaci szereplők - is megjelenhetnek majd a forgalmazásban. Erre utal az is, hogy a törvénymódosító-javaslat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek is ad ilyen jellegű feladatokat. Az azonban nem világos, hogy az Orbán Viktor kormányfő által csütörtökön bejelentett, a cafetéria béresítéséről szóló beszéde nyomán mi fog történni. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány megmaradna, és csak a többi béren kívüli juttatást szüntetnék meg. Adószakértők szerint azonban ez nehezen kivitelezhető, mint ahogy az is, hogy a bért és a béren kívüli juttatást miképpen fogják kettős adórendszerben megadóztatni. Az általunk megkérdezett Vadász Iván emellett úgy véli, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak végét jelentheti a cafetéria béresítése, ugyanis ezek tagdíját főként a munkaadók fizették be alkalmazottaik béren kívüli juttatása fejében. Ezeknél a pénztáraknál munkahelyek szűnhetnek meg a tervezett intézkedések jövő év eleji bevezetése során.

Gondot okozhat a belföldi turizmus számára, ha az Erzsébet üdülési utalvány megszűnik, vagy feltételei módosulnak, miképpen a SZÉP-kártya kivonása az élelmiszerkereskedelmi felhasználhatóságból.

Arra ritkán gondolnak, hogy a béren kívüli juttatások utalványosítása készpénzkíméléssel is jár, ennek megszűnése többletköltséget jelenthet majd.

Rendezetlen adósok

Mintegy 30 ezer jelzáloghitel-adós helyzete marad rendezetlen még az elszámolás és a forintosítás után is. Az MNB korábbi kutatása szerint az adósok kétharmada rendelkezett az adósság teljes vagy részleges rendezéséhez szükséges személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel, továbbá 40 százalékuk legalább részlegesen törlesztett is a vizsgált időszakban.