Válaszol: Nagy Elek nagyvállalkozó, a BKIK visszalépett elnökjelöltje

Publikálás dátuma
2016.03.12. 06:30

Milyen változásokra lenne szükség a budapesti iparkamarában?

A legfontosabb, hogy szolgáltató kamaraként működjünk, mert ez a szervezet nem egy családi üzlet, hanem 350 ezer vállalkozásé. El kell érnie a tagokat és ha igénylik, segítséget kell nekik nyújtani például az uniós pályázatokhoz. Emellett véleményeznie kell a tagokat érintő jogszabálytervezeteket és javaslatokat is kell tennie, valamint védeni az érdekeiket. Volt elnökjelöltként nincsenek hatalmi ambícióim, mindenben támogatni kívánom a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megválasztott új elnökét.

Szerző

Rendelettel tüntethetik el a Délit

Publikálás dátuma
2016.03.12. 06:13
Alig van olyan magyar állampolgár, akinek a Déli pályaudvarhoz ne fűződne valamilyen emléke FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A jövőben a kormány teljesen elbontaná a Déli pályaudvart, helyére pedig egy sport és szabadidős központot építene. Ennek érdekében már meg is bízták a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy felügyeljen, majd terjesszen a kormány elé egy hatástanulmányt az állomás jövőbeni funkciójáról, valamint készíttessen egy tendertervet a Déli megszüntetéséhez. Ezentúl fel kell méretnie a kelenföldi vasúti vágányok és létesítmények kapacitásbővítését is. A kormány terveit sokan nem nézik jó szemmel, egy lapunk által megkérdezett szakértő például képtelenségnek tartja az elképzeléseket.

Állami tulajdonba vennék a Déli Pályaudvart egy most megjelent kormányrendelet szerint. Ennek érdekében meg is bízta az állam Seszták Miklóst a nemzeti fejlesztési minisztert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján, hogy készítsen hatásvizsgálatot az ügyben – olvasható a Magyar Közlöny csütörtöki számában.

Az intézkedésre a budai vasútfejlesztés, a kapcsolódó köztéri területfejlesztés és csomópontfejlesztés érdekében van szükség. A hatásvizsgálat elkészítése a Magyar Államvasutak (MÁV) feladata lesz, ennek során felmérik majd a pályaudvar jövőbeni funkcióját, a létesítmény megszüntetésének lehetőségeit, valamint a kelenföldi vasúti vágányok és létesítmények kapacitásbővítését. Szintén a MÁV-nak kell majd összeállítania a leendő vasúti fejlesztések tenderterveit, a környezetvédelmi és egyéb felméréseit is.

A fejlesztési miniszternek is lesz feladata, neki arról kell gondoskodnia, hogy kiírjanak és lebonyolítsanak egy ötletpályázatot arról, hogyan hasznosítható közösségi célra a Déli pályaudvar végponti területe. Ez a peronos vágányokat, az utascsarnokot, valamint az attól két oldalra eső vasúti területeket jelenti, az ott lévő üzemi és irodaépületekkel egyetemben.

A kormányrendelet az emberi erőforrások miniszterét is bevonta a folyamatba. Balog Zoltánt jelölte ki a kabinet arra, hogy felelősséget vállaljon az előzetes talajmechanikai szakvéleményért és a környezetvédelmi hatástanulmánnyal megalapozott koncepció kidolgozásáért. Ennek során mérik majd fel, hogy a Déli Pályaudvar üzemi pályaudvari részén hogyan lenne kialakítható egy sport és szabadidős célú városfejlesztés. Ehhez megvalósíthatósági tanulmányt és terveket, valamint előzetes költségbecslést is készíteni fognak. Az anyagnak viszont mindenképpen alkalmasnak kell lennie, hogy az alapján ki lehessen írni a tervezésre és kivitelezésre való közbeszerzési pályázatot. A terveket a Testnevelési Egyetem, valamint szükség esetén a nemzeti fejlesztési miniszter útján a MÁV Zrt. bevonásával állítják majd össze, és később a kormány elé terjesztenek.

A kormány ötlete, mely szerint a Déli pályaudvart teljesen eltüntetnék, egyszerűen életképtelen – nyilatkozta lapunknak a hír kapcsán egy vasúti szakértő. Véleménye szerint - amelyet sokan osztanak - az állomásra befutó forgalmat nem lehet csak úgy felszámolni, mivel a járatokat onnan nem lehetne hová átirányítani. - A tavalyi támfalsérülés is áldatlan állapotokat okozott, a MÁV-nak akkor minden második járatot le kellett mondania, hogy Kelenföldön ne legyen fennakadás - emlékeztetett. A szakember így megoldást csupán abban látna, ha több motorvonat közlekedne az egyes vonalakon, amelyek folyamatosan mozgásban lennének. - Így nem kellene a pályaudvaron tartani őket (több vágányt is elfoglalva ezzel), s meggátolható lenne a mozdonyokból csöpögő olaj és egyéb veszélyes anyagok földbe szivárgása is - tette hozzá. Emellett szerinte a vasúti vonalakat is a jelenlegi szintnél feljebb kellene építeni, ami költséghatékony megoldásként a pályaudvar környezetét kihasználva menthetné meg a Délit. - Ezzel a kecske is jól jár, és a káposzta is megmarad. A miniszterelnök úr pedig akár egy stadiont is felhúzhatna a vágányok helyére - jegyezte meg a szakember.

Nem szűnt meg, csak átalakult
Több országban a fejpályaudvarokat nem számolták fel, csupán átalakították. Ausztria híres állomása, a Wien Südbahnhof (Bécs Déli pályaudvar) 2009. december 13-án kezdődött átépítéséig az osztrák főváros legnagyobb vasúti fejpályaudvaraként működött. A bontásra ítélt épületegyüttes jelentős része az 1960-as években nyerte el végső arculatát, magán hordozta a korszak jellegzetes stílusjegyeit. Átépítése során a pályaudvar túlnyomó részét lebontották, de bizonyos vonalak forgalmát átmeneti kialakítású állomásépületben megtartották. Az állomás szerepét 2012-től a helyén felépülő Wien Hauptbahnhof vette át.
A Napoli Centrale-t Olaszország hatodik legforgalmasabb pályaudvarát sem szüntették meg. Innen óránként indulnak nagy sebességű vonatok Róma, Firenze, Bologna és Milánó felé. A tranzitáló vonatok Nápoly alatt, a helyi 2-es metró alagútjában közlekednek, így a főpályaudvar alatti metrómegállót két sínpárral bővítették ki. A nápolyi főpályaudvar egyike a kiemelt tizenkét olasz pályaudvarnak, amelyeket a következő években átépítenek, igaz, az ország nem lebontaná, csak kibővítené azt. A tervek szerint ezzel kereskedelmi központot hoznának létre.



Szerző
Témák
Déli pu.

Újra lesz észt követség

Felülvizsgálja a kormány két évvel ezelőtti döntését az észtországi külképviselet bezárásáról - értesült több forrásból a VS.hu. A „nyitást" fokozatosra tervezik, de 2018-ra biztosan lesz megint magyar követség Tallinnban. 

Úgy tudni, első lépésben egyetlen diplomatát küldünk ki, de 2018 január 1-re, amikor Észtország lesz az EU soros elnöke, újra nagykövetség működik majd Tallinnban. Az észt és ciprusi magyar nagykövetség bezárásáról még 2014-ben született döntés, amikor a déli-, és keleti nyitás jegyében a kormány Ecuadorban és Mongóliában nyitott külképviseletet. Mivel a Külügyminisztérium ezek fenntartására (például a diplomaták és a személyzet bérköltségére) akkor nem kapott pluszforrásokat, így valahol meg kellett húzni a nadrágszíjat.

A tallinni képviselet bezárásáról szóló döntés komoly visszhangot kapott, és nagyon rossz üzenete volt, több okból is. Észtországgal hagyományosan nagyon jók voltak a kétoldalú kapcsolatok. Tallinnban magyar kulturális intézet is működik, az ottani egyetemnek magyar tanszéke is van. Másrészt éppen ebben az időszakban volt különösen súlyos az Ukrajnában zajló konfliktus, két hónappal voltunk a Malaysian Airlines utasszállítójának lelövése után, ebben a légkörben a szolidaritás hiányaként hatott, hogy az Oroszország által magát fenyegetve érző Észtországban követséget zárunk be.

Az észt válasz nem is maradt el: az ország kormánya nyíltan hangoztatta csalódottságát és értetlenségét, majd bejelentette: válaszlépésként bezárják a budapesti észt követséget. A külképviselet bezárása miatt még szimpátiatüntetést is tartottak az épület előtt 2014 szeptemberében. A döntést most felülvizsgálják. Jelenleg a Helsinkiben lévő magyar nagykövetség látja el képviseletet. A téma vélhetően szóba kerül majd jövő szerdán, amikor Marina Kaljurand észt külügyminiszter Budapestre jön, hogy Szijjártó Péterrel találkozzon.

Szerző