Hitelboomot hoz a csok?

Az otthonteremtési kedvezményeknek köszönhetően meglódult a lakossági hitelfelvétel, miközben még mindig több mint ezermilliárd forintra tehető a nemteljesítő hitelek állománya. A bankok jegybanki ajánlásra többkörös egyeztetést kezdeményeznek az adósokkal a hitelek átstrukturálásáról, ám várhatóan csak az ügyfelek felénél lesz ennek érdemleges hatása.

Élénkülni látszik a lakossági hitelek piaca, miközben még a gazdasági válságot megelőző időszakból visszamaradt adósságok rendezése sem zárult le. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év elején a magyar háztartások folyószámlahitelek nélkül 47,3 milliárd forint kölcsönt vettek fel, ami majdnem húsz százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezzel párhuzamosan még mindig 130 ezer adós helyzete rendezetlen, a nemteljesítő jelzáloghitelek állománya mintegy 1300 milliárd forintra tehető - ismertette egy háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója.

Noha más hiteltípusoknál is növekedést jegyzett fel az MNB – a szabad felhasználású jelzáloghitelnél 11, míg a járműhiteleknél 22 százalékosat –, továbbra is az új hitelek kétharmadát kitevő lakáshitelek húzzák előre a piacot. A múlt évben másfélszeresére nőtt a lakáshitelpiac, idén pedig az előrejelzések szerint tovább folytatódhat ez a tendencia. A lakáshitel-igénylések első számú ösztönzője várhatóan a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) lesz, amelyet eddig kevesen igényeltek ugyan – a hitelintézetek adatai alapján mindössze 1100-an –, ám a bankok arra számítanak, hogy „az új szocpol” az év második felében, az új lakások építésének felfutása után érezteti majd a hatását a pénzpiacon.

Némileg árnyalja az összképet az otthonteremtési programot körüllengő bizonytalanság. A kedvezmények iránt érdeklődők nagy része kivár a tényleges igénylés előtt, egyrészt a gyermekek előrevállalásának kockázata, másrészt az új építésű ingatlanok magas ára miatt. Ezenkívül az sem növeli a csok iránti bizalmat, hogy a program feltételrendszere létrejötte óta folyamatosan változik, és valószínűsíthető, hogy még mindig nem nyerte el végleges formáját.

A kérdés azonban az, hogy ebben a formájában a csok nem tekinthető-e sokkal inkább a hitelintézetek felé irányuló kompenzációnak a hiteligénylésekben szegény közelmúlt miatt, mint a demográfiai válság tényleges kezelésének. A kereskedelmi bankoknak és más lakossági hitelfolyósítással foglalkozó intézeteknek ugyanis még mindig komoly fejfájást okoz a devizahiteles időszakból hátramaradt jelentős méretű nem teljesítő hitelállomány. Az MNB-nek jelenleg mintegy 144 ezer bedőlt jelzáloghitelről vannak adatai, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek (NET) azonban összesen 35 ezer ingatlan megvásárlására van csak mandátuma, amelyből 32 ezer már be is telt. A másik, fizetésképtelenség esetén lehetséges eljárást, a magáncsődöt mindössze néhány száz bajba jutott választotta. A helyzet megnyugtató megoldása már csak azért is sürgőssé vált, mert március 1-jével véget ért a bedőlt jelzáloghitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratórium. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint így országosan mintegy tizenötezer ingatlanra várhat kényszerértékesítés.

A problémát orvosolandó a jegybank jobb híján ajánlás formájában próbálja arra ösztönözni kereskedelmi bankokat, hogy tisztítsák meg lakossági hitelportfóliójukat. Ebben megfogalmazza a pénzügyi intézményektől minimálisan elvárt teendőket a felek kapcsolatfelvétele, helyzetértékelése, illetve megoldási javaslattétele során, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy „hogy a sikeres megoldáskereséshez az adósok felelős együttműködésére is szükség van”. Az MNB megállapítása szerint az érintett adósok felénél visszaállítható a fizetőképesség. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy a bankok előbb fognak pénzt látni a csok által gerjesztett hitelhullámból, mint az MNB mediációs kísérletéből. Közös érdeke viszont a pénzintézeteknek, az ügyfeleknek és az államnak is elébe menni a feltételek és a kockázatok tisztázásával annak, hogy az otthonteremtési kedvezmény ne váljon a későbbiekben az „új devizahitellé”.