korrupció;Magyarország;terjedés;
2016-03-13 21:40:00
A korrupció megállíthatatlanul terjed
Az Európai Unió és a civil szervezetek figyelmeztetései ellenére, évről évre romlik Magyarország korrupciós indexe. A „könnyen jött” uniós pénzek táptalaján gombamód szaporodnak el a közbeszerzésekben tetten érhető csalások, túlárazások, célzott pályázatok. Különösen sokat rontott a helyzeten, hogy az utóbbi években a kormány nem fékezte le a korrupciót, hanem intézkedéseivel elfogadottá tette azt. Az unió megállapításait a korrupciókutatók is megerősítik: nálunk csökken az átláthatóság, egyre távolodunk Európától.
Korrupció, az ha valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. A társadalomnak, a gazdaságnak nincs olyan szeglete, ahol ne találkoznánk olyan példákra, amelyek ezt a definíciót igazolják. Bár Magyarország - egy világméretű felmérés szerint - a közepesen korrupt országok közé tartozik, az uniós ragsorban azonban elég hátul kullogunk. Mivel célszerű a hozzánk közel álló, illetve szomszédos országok eredményeihez hasonlítani a sajátunkat, - így a kormányzati megítéléssel szemben - a társadalom súlyosnak ítéli Magyarország korrupciós helyzetét.
- Nyomásgyakorlás egy ajánlattevő sikeréért
- Vesztegetés egy ajánlattevő helyzetbe hozásáért, a magas ár elfogadásáért
- Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése
- Hamis célt rögzítő ajánlatkérés
- Az ajánlattévők körének korlátozása
- Színlelt, a nyertest előre eldöntő kiírás
- Ajánlattevő exkluzív informálása, vagy indokolatlan kizárása
- Hamisan indokolt eredménytelenség
- Ajánlat részrehajló értékelése
- Kiírástól eltérő ajánlat elfogadása
- Szerződés indokolatlan módosítása
- Szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása
- Indokolatlan pótmunka
- Jogorvoslati kérelem benyújtásától elállás
- Egy személy több cége ad ajánlatot ugyanarra
- Előzetes kartell-megállapodás
A közvélemény hangját reprezentatív felmérések és több korrupciókutatással foglalkozó szervezet elemzése is megerősíti. Különösen a gazdaságban, a közbeszerzések számbavételével sikerült objektív módon kimutatni: a vártnál is gyengébb a verseny erőssége és magasabb a korrupciós fertőzöttség lehetősége.
Az Európai Unió is "felelős"
Az elmúlt években uniós támogatások címen a Magyarországra ömlő eurómilliárdok tovább erősítették a korrupciós hajlamot. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) közelmúltban ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy 2009 és 2015 között - az uniós támogatásokból finanszírozott - a 40 százaléknyi közbeszerzés a korrupció magasabb szintje mellett valósult meg, mint azok, amelyekben nem volt ilyen támogatás. A CRCB kutatócsoportja jelentésében átfogó képet és meglepő következtetéseket tárt az érdeklődők elé a hazai közbeszerzések világáról. A kutatók több mint 127 ezer eredményes szerződés 135 ezer nyertes ajánlattevőjének – bárki számára elérhető - adatait rendezték elemezhető adatbázisba. A szerződések nettó összértéke a vizsgált hét évben összesen 12271 milliárd forintot tett ki. Az Európai Unió által finanszírozott szerződések nettó értéke pedig 6311 milliárd forintot ért el ebben az időszakban, ami az összes szerződés értékének 51 százaléka volt.
Ennek az adatbázisnak az alapján a kutatók vizsgálták a közbeszerzésekben érintett szereplőket, a közpénzek elköltésének szabályosságait, a verseny érvényesülését, a közbeszerzések árait, és a közbeszerzésekhez gyakran kapcsolódó korrupciós jelenségek természetét, valamint azt is, hogy ezek a jelenségek hogyan változtak az időben.
A CRCB megállapításai szerint a magyar közbeszerzéseket 2009-2014 között mindvégig a korrupciós kockázatok növekedése jellemezte. 2015-ben - egyelőre magyarázat nélkül -, némi javulás volt megfigyelhető. A verseny nélkül (egy benyújtott ajánlat mellett) megvalósuló közbeszerzések aránya a 2009-2010 között jellemző 30 százalék felett volt, ami 2011- 2013-ban 26-27 százalékra csökkent, majd újra emelkedni kezdett, és 2014-2015-ben már újra 31-32 százalékot ért el. (Az uniós átlag 21 százalék volt.) A 2009-2015 közötti időszak egészében a magyar közbeszerzések 30 százaléka verseny nélkül bonyolódott le. E tekintetben a „legfertőzöttebb” területnek az informatikai szolgáltatások és termékek piacán végrehajtott közbeszerzési pályázatok bizonyultak, ahol 64-68 százaléknyi rész bonyolódott le verseny nélkül.
Vastagon fog a ceruza
A túlárazás erősödött és gyakoribbá vált, ami a verseny gyengülését és a korrupciós kockázatok növekedését feltételezi - írja a tanulmány. Tóth István János közgazdász, a kutatócsoport vezetője a Portfólió múlt heti konferenciáján kifejtette, hogy ahol van ártorzítás, ott annak a becsült értéke 130-320 százalék közötti. A verseny nélkül lebonyolított közbeszerzések aránya 2009-2011-ben magasabb volt az uniós projekteknél, majd 2012-2013-ban alacsonyabb lett, 2014-2015-ben pedig nem tért el számottevően a hazai projektekre jellemző aránytól. A teljes időszakban az uniós támogatásokkal lebonyolított közbeszerzések 31 százalékánál nem volt verseny! Ezek korrupciós kockázati szintje - 2009-től eltekintve - mindvégig magasabb volt, mint a hazai finanszírozásúaké. A túlárazás jelensége sokkal gyakoribbnak, illetve nagyobb mértékűnek bizonyult az uniós közbeszerzéseknél, mint a többieknél - állapították meg a kutatók.
A nyerő MGTS cégek
A CRCB kutatói az elemzés során négy, a médiában gyakran szereplő és kormány közeli jelzővel illetett szereplő - Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos - érdekeltségeibe tartozó 66 cég megjelenését is megvizsgálták a közbeszerzési eljárások nyertesei között. (Egyébként a négy vezetéknév kezdőbetűiből MGTS mozaikszót alkotva említik őket.) Az elemzés kimutatta, hogy az MGTS cégek nagyobb arányban részesedtek az Európai Unió által finanszírozott projektekből, mint a többi cég. Így 2009 és 2015 között az MGTS cégek által nyert közbeszerzések 56,2 százalékát finanszírozta az Európai Unió, míg a többi cég esetében ez az arány csak 40,6 százalékos volt. Az MGTS cégek jellemzően olyan területeken aktívak, amelyeken a nagy volumenű projektek a dominánsak (például ilyen az építőipar), és amelyeken a beszerzések jellemzően uniós finanszírozásból valósulnak meg. Az MGTS cégek által közbeszerzésekből kapott összegek túlnyomó részéhez (84-97 százalékához) 2009 és 2014 között olyan közbeszerzési eljárásokban jutottak, amelyeket az Európai Unió támogatott. Viszont 2015-re 50 százalék alá szorult az EU által finanszírozott közbeszerzések aránya!
Magyarország ez elmúlt négy év alatt három helyet rontva az 51. a 168 országot sorba állító Korrupció érzékelési index ranglistán. A Tarnsparency International (TI) által évente publikált elemzés szerint a régiós társak sorra jobb helyezést értek el, csupán Románia és Bulgária van mögöttünk, de keleti szomszédunk rövid időn belül leelőzhet bennünket. Mindez kihat a versenyképességre is, a World Economic Forum versenyképességi rangsorában ugyancsak három helyet léptünk - hátrafelé.
A romló mutatókért nagyban felelős a centralizált politikai és gazdasági rendszer - vonta meg következtetését a TI. Ma már széles körben bizonyított, hogy rendszerszintűvé és több esetben legalizálttá is vált a korrupció. A gazdaságban eluralkodott a járadékvadászaton alapuló bennfentes (haveri) államkapitalizmus, nagyfokú bizonytalanság jellemzi az üzleti környezetet, és nem csoda, hogy ilyen körülmények között csökkenő mértéket mutat az amúgy is alacsony beruházási ráta - írja a TI.
A tanulmány azt is bemutatta, hogy az MGTS cégek 2009-2012 között 1,7-4,3 százalékban részesedtek a magyar közbeszerzéseken keresztül kifizetett összegekből, ugyanakkor 2009-2013 között a részesedésük gyorsuló ütemben nőtt, és 2013-ban ez az arány elérte a közbeszerzéseken keresztül elköltött összeg 11 százalékát.
Nem meglepő, hogy a tanulmány számszerűsítve is bemutatta, hogy mit jelent az, ha valaki elveszti a miniszterelnök barátságát. Simicska Lajos cégei, a nagyvállalkozó és Orbán Viktor kormányfő közötti tavalyi affér előtt, vagyis 2013-ban 73, 2014-ben pedig 65 közbeszerzést nyertek el, és ez zuhant az elmúlt évben 8 darabra, ezzel párhuzamosan viszont a másik három vállalkozó (Mészáros, Grancsi, Tiborcz) nyertes projektjeinek száma ugrásszerűen megnőtt.
Magyarország versenyképessége tekintetében a korrupció az egyik legfőbb megszüntetendő probléma - erősítette meg az Európai Bizottság (EB) is a Világgazdasági Fórum által már korábban megfogalmazott kritikát. Az EB legutóbbi országjelentésében hosszan sorolta mit nem teljesített e téren az Orbán-kormány a korábban tett vállalásaiból. Bár a kabinet megújította a 2015-2018 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Korrupcióellenes Programot, de abból olyan lényeges elemek maradtak ki, amelyek miatt továbbra is "lyukas" a rendszer. Így nincs terv a közintézményeket sújtó korrupció megelőzésére, továbbra sem vizsgálja felül a kormány, hogy milyen intézkedésekkel javítható a bejelentők megtorlással szembeni védelme és nyoma sincs a beígért e-közbeszerzésnek. Adós maradt a kabinet a vagyonnyilatkozati rendszer felülvizsgálatával. Sérelmezi az EB, azt is, hogy a tavaly bevezetett változtatásokkal nemhogy javultak volna az információkhoz való nyilvános hozzáférés lehetőségei, hanem ezzel ellentétes folyamat zajlott le: szűkültek.
Kritizálja az Európai Unió azt is, hogy a magas szinten elkövetett korrupciónak csupán kivételes esetekben van büntetőjogi következménye.
Az üzleti élet szereplőinek megítélése szerint bár kissé csökkent a közbeszerzési korrupció, de a helyzet még így is kedvezőtlenebb az uniós átlagnál - állapította meg az EB. Tavaly a magyarországi vállalkozások 81 százaléka gondolta úgy, hogy a korrupció elterjedt (az uniós átlag 71 százalék). Jelentős számú üzleti válaszadó fejezte ki aggodalmát a közbeszerzésekben tapasztalható korrupció miatt: 60 százalékuk tett említést az adott cégekre szabott feltételekről, 52 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy elterjedt jelenség az összejátszással történő ajánlattétel. A közelmúltban közbeszerzési eljárásban részt vett üzleti szereplők mintegy 27 százaléka a korrupciót tette felelőssé azért, hogy vállalata nem nyert meg egy közbeszerzési eljárást, vagy nem ítéltek oda számára egy közbeszerzési szerződést.
Ahol csaknem minden kiírás fertőzött
Gyakorlati oldalról közelítve derítette fel a K-Monitor a közbeszerzések visszásságait. Vizsgálódásaikat a 2015 végén élesített kockázatjelző-rendszer, a "redflags" segítette, amely már közel 16 ezer közbeszerzési hirdetményt fésült át. A K-Monitor közpénzfigyelő iroda, a Petabyte és a Transparency International Magyarország egy olyan rendszert fejlesztett ki, amely a korrupciógyanús tendereket több mint 40 szempont alapján vizsgálja. A programnak köszönhetően már az ajánlati szakaszban ki lehet szűrni a problémás pályázatokat. Az értékelések szerint a vizsgált nagy közbeszerzők elmúlt 3 évben megjelent ajánlati felhívásainak több mint 90 százaléka gyanús - jelentette be Koncsik Anita a K-Monitor munkatársa.
A K-monitor tanulmányában szemléletes grafikonokon mutatja be, hogy a legnagyobb összegben tenderező Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felhívásai hány sebből véreznek, vagy miért problémás a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kitöltési gyakorlata. Az így feladott gyanús hirdetményeknek köszönhetően több milliárd forint vándorolhatott kétes hátterű nyertesekhez - írja közleményében a K-Monitor.
A NIF Zrt. botrányos kitöltési gyakorlatát szinte minden esetben ugyanannak az 5-6 szempontnak a kombinációi adják (kiemelt hangsúlyt fektetve arra, hogy a szakmai tapasztalat mellett általában versenykorlátozó földrajzi szempont is szerepeljen az alkalmasság előírásakor). A BKK Zrt. kifejezetten szeret korlátozó alkalmassági követelményként túlságosan hosszú szakmai tapasztalatot előírni az igazán zsíros beszerzéseknél, így érve el azt, hogy az eljárásban csak 1 vagy 2 ajánlat között kelljen döntenie. Az MNV Zrt. a beszerzendő mennyiséggel való trükközés mellett a hirdetmény nélküli eljárásokat preferálja.
Az elmúlt 3 évben a NIF Zrt. 225 hirdetményben 765 milliárd forintot, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 156 hirdetményben 150 milliárdo , az MNV pedig 41 hirdetményben 91 milliárdot költött el.