Második alkalommal telt meg esernyőkkel, és alattuk elégedetlen, olykor dühös emberekkel a Kossuth tér március 15-én délután. A hideg, esős idő ellenére is több tízezren tüntettek a kormány oktatáspolitikája ellen az Országház előtt. A demonstrációt a jelenlegi oktatási irányvonal elleni országos tiltakozást összefogó Tanítanék Mozgalom szervezte, a tanárokból, diákokból, szülőkből és a velük szimpatizálókból álló tüntetők a Hősök terén gyülekeztek, a szervezők szerint már ott több tízezres volt a tömeg, amikor elindultak a Kossuth térre. Visszafogott becslések szerint a legalább két és fél kilométer hosszú emberáradatban körülbelül 30 ezren lehettek.
"Szabad oktatást!" - skandálta a vonuló tömeg, majd a sípok mellett újból előkerültek a biciklicsengők is, emlékeztetve Balog Zoltán humánminiszter elhíresült kijelentésére, miszerint az oktatási átalakításoknál "kicsit túltolták a biciklit". "Az oktatásban kialakult problémák egyvalamire jók voltak, mégpedig arra, hogy végre felébredjen az ország hosszú álmából és rájöjjön, hogy nagyon rossz irányba haladunk" - fogalmazott munkatársunknak egy apuka, kabátján a tiltakozások egyik szimbólumává vált kockás kokárdával. Azt is mondta, azért nem a hagyományos kokárdát választotta, mert azt "Orbán kisajátította". A kockásat viszont büszkén viselte, ahogyan a korösszetételben is sokszínű tömeg java része. Egy középkorú nő azt mondta: általános iskolás gyermekei miatt jött tüntetni. "A sok fiatal arc feldobta az idősebb korosztályt, és elhitette velünk: van értelme küzdeni, mert nem ezt érdemeljük" - fogalmazott.
A fekete és a kockás
A tüntetőkhöz közben folyamatosan csatlakoztak, az Országháznál pedig már egy 2-3 ezres tömeg várta őket, így a tér gyorsan megtelt, alig fértek el az emberek, tüntetők tömegei álltak a szomszédos utcákban is. "Itt vagyunk, mi tanárok, akik már sokszor figyelmeztették a kormányt, hogy a Klik akadály, a 2011-es köznevelési törvény nem működik. Könyörögtünk, hogy hallgassanak meg minket, de nem kaptunk választ. Azt viszont megkaptuk, hogy fogjuk be a szánkat. A múltkor azt is megtettük, de az a csönd a nép csöndje volt, s hangosabb, mint egy kiáltás" - mondta a Kossuth téren Törley Katalin tanár, a Tanítanék Mozgalom képviselője, utalva a február 13-i pedagógustüntetés ötperces néma csöndjére. A fekete ruhás nővérként elhíresült Sándor Mária úgy folytatta: "az egészségügyben a fekete, az oktatásban a kockás vált szimbólummá, a szabadság jelképévé. Mert szabadságharcot vívunk most is, tanárok, ápolók, orvosok, és mindenki, akit észre sem akarnak venni. De itt vagyunk, egyre nagyobb az összefogás, és haladunk az 1848-as szellemiség útján".
Ezután egyperces néma csönd következett, majd pedig Pilz Olivér, az országos tiltakozásokat elindító Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára ismertette a kormány kerekasztalán kívül rekedt félszáz civil és szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform 12 pontját. Ebben egyebek mellett az érettségire vonatkozó változtatások elhalasztását, az oktatás finanszírozásának kiszámíthatóságát és szabad tankönyvválasztást is követelik a pedagógusok. "Most a sürgős követelések nemzeti konzultációját tartjuk meg. Ha egyetértetek, minden pont végén feleljetek egy igennel" - mondta Pilz, majd egyenként felolvasta a pontokat, amelyekkel mindenki egyetértett. "A szavazásnak vége, a nemzeti konzultáció sikeresen lezárult, mindenben egyetértettünk. Milyen kár, hogy a kormány a kerekasztalon kívüli tárgyalási ajánlatunkra ügyet sem vet. Pedig az oktatás nemzeti ügy. Egy új, az alapoktól felépített, korszerű oktatási rendszert követelünk".
Lejárt a kerekasztalok ideje
"Mindenkinél eljön a pillanat, amikor már nem hallgathat tovább. Ez nálam akkor volt, amikor Balog Zoltán miniszter a Facebook-posztjában azt a hamis látszatot keltette, mintha a diákolimpikonok egységesen támogatnák a kormány oktatáspolitikáját" - erről már Békés Gáspár tudományos diákolimpikon beszélt. "A kormánynak nincs joga propagandacélokra használni minket. Nincs joga fehér és kockás ingesekre kettéosztani az országot. A társadalomnak viszont joga van beleszólni saját ügyeibe, ha látja, hogy a kormány csődbe juttatja a két legfontosabb stratégiai ágazatot, az oktatást és az egészségügyet" - mondta. A szülők nevében Neubauer István számolt be arról, hogy a február 29-i kezdeményezésen (amikor a szülők nem engedték iskolába gyermekeiket, így tiltakozva a közoktatás állapota miatt) mintegy 150 ezer diák és szülő vett részt. "Ennyien mozdultak egyszerre abban az országban, ahol évek óta folyik az emberek megfélemlítése. Mi, szülők nem hallgathatunk tovább, ki kell állnunk a tanárok és közvetlen segítőik mellet. Nincs hova hátrálnunk és nincs mitől félnünk, mert gyermekeink jövője a tét".
Fölszólalt L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója is, aki néhány hete távozott a Balog által létrehozott antiszegregációs kerekasztaltól, mert nem látta értelmét a további munkának. "Az oktatás feladata az lenne, hogy mérsékelje a társadalmi különbségeket. Ám a mai oktatási rendszer sokkal inkább eszköze lett az egyenlőtlenségek növelésének" - fogalmazott, hozzátéve: a kerekasztalok elvesztették hitelüket, a megoldás helyett az időhúzás és a csúsztatás terepei lettek.
Ultimátumot
A demonstráció utolsó és egyben legtüzesebb szónoka Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója volt, aki először üdvözölte a hatalmas tömeget, majd a Parlamentre mutatott. "Itt van a hatalom épülete, és itt van előtte a nép. Itt van bennünk a félelem, a megalázottság, és itt van ez az intézmény, amely ahelyett, hogy segítene, megoszt és uszít, embert az ember ellen. De itt van a nyelvünkön a mondat, amit már nem félünk kimondani: nincs hatalmatok felettünk". Ezután az igazgató ultimátumot adott a hatalomnak: amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő március 23-ig nem kér bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől, úgy március 30-ra országos, egyórás munkabeszüntetésre szólítják fel a Tanítanék Mozgalom mögött álló szervezeteket, és az őket támogató 950 iskolát. "A helyzet azonban az, hogy Magyarországon ma nem lehet sztrájkolni" - folytatta Pukli -, "mert a kormány úgy változtatta meg a sztrájktörvényt, hogy a hatalommal csak egyetérteni lehessen. A demokrácia megcsúfolása mindez! Milyen törvény az, amely a hatalmat védi az emberekkel szemben? Március 30-án csak úgy sztrájkolhatunk, ha megsértjük a törvényt, és polgári engedetlenséget követünk el".
Ám úgy tűnik, élni fognak ezzel, sőt, ha azt követően sem történik érdemi változás a hatalom hozzáállásában, a következő héten már két órát, azt azt követőn három órát fognak sztrájkolni az iskolák előtt. "Követeljük azt is, hogy március 23-ig a kormány cserélje le billegő kerekasztalát egy megbízható tárgyalóasztalra, ahol humánus, megbízható emberek képviselik a kormány. Balog miniszter és Palkovics államtitkár már hitelüket vesztették" - mondta Pukli, hozzátéve: most kell összefognia az embereknek, pártállástól függetlenül, mert holnap már nem lesz miről beszélnünk. "Ne vigyétek el gyermekeiteket az országból, inkább jó hazafiként harcoljunk egy jobb Magyarországért" fogalmazott, majd a pódiumon 8-10 diák kezdett skandálni, amelybe a tüntető tömeg bekapcsolódott, így a Kossuth téren több tízezer ember mondta ki egyszerre: "nincs hatalmad felettem".
A tanárok és a velük rokonszenvező tízezrek tegnap a Kossuth téren ultimátumot adtak: ha március 23-án éjfélig a kormányfő és az államfő nem kér bocsánatot minden megfélemlített és megalázott embertől, akkor 30-án egyórás sztrájkba lépnek a pedagógusok. Emberismeretünkre hagyatkozva, minden cinizmus nélkül jegyezzük meg: évekig is elhúzódhat ez az egy óra. Ha csak a tanárok és a rokonszenvezők - ha tetszik, a megfélemlített és megalázott emberek - nem fogják fel, hogy az orbáni törvények nem ismerik a bocsánatkérést, de még a visszavonulást sem, ezért az orbáni törvényeket rigorózusan betartva nem jutnak semmire, tiltakozzanak bármily nagy tömegben is.
F. R.
lásd még: Zúgva üzen a hatalomnak a Kossuth téri tömeg - Fotógaléria
