Seselj nélkül hirdetnek ítéletet

Publikálás dátuma
2016.03.16. 19:55
Fotó: Michel Porro/Getty Images
Március 31-én, délelőtt 10 órakor a hágai Nemzetközi Törvényszék ítéletet hirdet Vojislav Seselj perében a vádlott jelenléte nélkül, miután a háborús bűnökkel vádolt szerb radikális pártvezér megtagadta, hogy visszatérjen Hágába. 

A törvényszék 2014-ben egészségügyi okból helyezte ideiglenesen szabadlábra a vádlottat azzal a feltétellel, hogy visszatér, ha ezt kérik. Tavaly májusban így rendelkezett Hága, Seselj megtagadta, a belgrádi kormány pedig még nem döntött kiadatása ügyében. A vádlottnak március 22-éig írásban kell jeleznie, hogy akarja-e élő kapcsoláson keresztül követni az ítélet kihirdetését. Hága szerint a szerb kormány nem tett kellő erőfeszítést annak érdekében, hogy rábírja Seselj a visszatérésre. Az egykori csetnikvajda jelenleg is Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke, a párt pedig kampányban van, készül az áprilisi választásokra. A belgrádi vezetésnek vélhetően nem volt bátorsága választások előtt olyan döntést hozni, amely megosztja a lakosságot. Seselj 2003-ban önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken. Közel 12 évet töltött a hágai börtönben, de ítélet még nem született ügyében. Slobodan Milosevic is ítélet nélkül halt meg Hágában 7 év fogvatartás után.

Szerző

Clinton és Trump tarolt

Publikálás dátuma
2016.03.16. 18:41
Hillary Clinton Floridában mondott köszönetet a választóinak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
Donald Trump és Hillary Clinton tarolt a mini-szuperkedden, mindketten elnyerték a legnagyobb trófeát, győztek Floridában. A milliárdos Ohio kivételével mindenütt nyert, Clinton mind az öt államban az élen végzett. Hárman maradtak állva a republikánus oldalon, a negyedik elnökaspiráns, Marco Rubio floridai szenátor bejelentette, felfüggeszti kampányát. A demokratáknál is tovább folyik a párharc, annak ellenére, hogy Bernie Sanders ezúttal nem tudott meglepetés-győzelmet aratni, Clintontól azonban aligha lehet elvenni az elnökjelöltséget.

Letisztult a mezőny a republikánusoknál az öt kulcsállamra kiterjedő előválasztási forduló után: a tavalyi 17 induló közül már csak hárman maradtak versenyben. A milliárdos Donald Trump ismét örömünnepet ülhetett a floridai Palm Beachben, csillogó-villogó Mar-a-Lago-i palotájában: Floridában a voksok 45,8 százalékával mind a 99 delegátust elnyerte, Észak-Karolinában 40,2 százalékkal, Illinois-ban 38,8 százalékkal végzett az élen, Missouriban hajszállal vezetett, de a túl szoros állás miatt csak későbbre ígértek végeredményt, még az észak-marianai terület előválasztásán is ő nyert. Trump híveit a jelek szerint nem ingatták meg az előző napok botrányos kampánygyűlései, összetűzései, akik az idegengyűlöletet szító, a muszlimok, illegális bevándorlók, mexikói emigránsok ellen uszító, provokatív nyelvezetet használó Trumpot bálványozzák, főként az alacsonyabb iskolai végzettségű, fehér férfi szavazók, továbbra is kitartanak mellette.

A New York-i ingatlanbefektető, aki második otthonának tekinti Floridát, kiütötte a kubai bevándorlók gyermekeként magasra jutott Marco Rubiót. A 44 éves Rubio, aki 2010-ben a teadélután mozgalom hullámán jutott be a szenátusba, visszalépését bejelentő beszédében hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a jó oldalon állt, de nem a nyertes oldalon, mivel az idők nem neki kedveznek. „Az Egyesült Államok valóságos politikai vihar közepébe került, cunami érte el, s látnunk kellett volna, hogy ez történik. Az emberek dühösek és frusztráltak” – foglalta össze a helyzetet a fiatal szenátor.

Rubio nem titkolta, neheztel a republikánus pártvezetésre, mivel el akarták tanácsolni az indulástól, akkor még azért, hogy Jeb Bush volt floridai kormányzó előtt egyengessék az utat. Bush kampánya azonban nem váltotta be a reményeket, de végül Rubióé sem, bár sokáig úgy látszott, Trumppal szemben a Republikánus Párt őt tekinti a „legkisebbik rossznak” az indulók közül, s a felmérések azt mutatták, győzni tudna Hillary Clintonnal szemben. Hiába kapott azonban jelentős kampánytámogatást, Rubio nem tudott bizonyítani. Az egyik tévévitában Chris Christie, New Jersey kormányzója szinte „kivégezte” Rubiót, rápirított, hogy robotként betanult mondatokat ismételget a vitában. Elemzők szerint a fő baj az volt, hogy Rubio nem választott világos irányt, mindenkinek kedvezni akart, egyszerre próbált keményen konzervatív és mérsékelt lenni, ide-oda ingadozott az illegális bevándorlás problémájának kezelésében. Trump a beszédében kegyesen megdícsérte Rubiót, mondván, tehetséges politikus, akire még nagy jövő vár a pártjában. A szenátor 2018-ban Florida kormányzói posztjára pályázna a hírek szerint.

Ohióban megkapta a vigaszdíját John Kasich, Rubióval ellentétben győzni tudott saját államában. Ez azonban az ohiói kormányzó első győzelme az előválasztásokon, s noha Ohio mind a 66 delegátusát elnyerte, semmi esélye arra, hogy Donald Trumpot behozza. Kasich, aki a mérsékelt republikánusok egyedüli képviselője maradt a mezőnyben, nem akar visszalépni, kitart egészen júliusig, a clevelandi republikánus elnökjelölő konvencióig. „Kasichnek még be kell bizonyítania, hogy igazi hosszútávfutó” – írta Dan Balz a Washington Postban, hozzátéve, néhány hátralévő államban még lehet esélye a győzelemre. Ha harcra kerül sor, Kasich delegátusai felértékelődnek, s királycsináló lehet Clevelandben, ahogy egyébként Rubio is, aki egyelőre senki javára nem mondott le delegátusairól.

Csalódott lehet Ted Cruz texasi szenátor, aki a mini-szuperkedden sokkal gyengébben szerepelt, mint remélte. Egyetlen államban sem sikerült az élre kerülnie, s a győztes mindent visz elv miatt alig tudta növelni delegátusai számát, csupán Észak-Karolinában nyerte el másodikként 26 képviselő támogatását. Cruz áll azonban összességében második helyen, s ő az egyedüli, aki elméletileg még képes lehet megszorítani Trumpot. A texasi szenátor abban reménykedett, hogy a keddi voksolás után már csak ketten maradnak, s páros versenyben nőnek az esélyei. A keményen konzervatív Cruz lehetőségei azonban behatároltak, eddigi szenátusi produkciója miatt a republikánus pártvezetés sem kedveli, s a vallásos konzervatív szavazórétegen túl, a mérsékeltek, függetlenek felé nemigen tudja növelni támogatottságát. Márpedig a még hátralévő államokban a delegátusok 70 százalékát kellene elnyernie ahhoz, hogy megszerezze a jelöléshez szükséges 1237 küldöttet, s ez gyakorlatilag lehetetlen. Ohio elvesztése nyomán Trumpnak is nehezebb lett a dolga, neki mostantól a küldöttek 60 százalékát kell maga mellé állítania a republikánus elnökjelöltség elnyeréséhez. Cruz egyre hangosabban fogja sürgetni John Kasich visszalépését. Még az előválasztási maraton utolsó napján, június 7-én is lehet akár fordítani, Kalifornia államban ugyanis 172 republikánus küldött támogatását lehet elnyerni.

Demokrata oldalon az volt a meglepetés, hogy nem született meglepetés. Bár a Clinton-kampány fel volt készülve arra, hogy Michigan után a középnyugaton más államokban is veszíthetnek a magát demokratikus szocialistának valló Bernie Sanders ellenében, végül Hillary Clinton biztosan nyert négy államban, köztük egykori szűkebb pátriájában, Illinois-ban, s szoros versenyben az élen állt az ötödikben, Missouriban is. Floridában a spanyol ajkú amerikaiak, Észak-Karolinában az afrikai-amerikai szavazók támogatása sokat nyomott a latban.

A korábbi külügyminiszter, egykori szenátor több mint háromszáz küldöttel növelte támogatói számát. Háromszor annyi az előnye, mint 2008-ban Barack Obamáé volt az egykori First Ladyvel szemben – emlékeztetett a The New York Times. Clinton brooklyni kampányközpontjában rockzenére táncolva ünnepeltek, a volt First Ladytől már nagyon nehéz lesz elvenni tőle a demokrata elnökjelöltséget. A konzervatív kommentátor, Charles Krauthammer úgy fogalmazott, legfeljebb valami isteni csapás vagy egy FBI-vádemelés állhat Hillary útjába.

 Cleveland második Chicago lehet?
Trump múlt héten lemondott chicagói választási gyűlése, az ott kirobbant összecsapások kapcsán az amerikai média az 1968-as demokrata kampány drámai fordulatait idézte fel. A vietnami háború, a behívások miatt eleve feszült volt a helyzet, folytak a fekete polgárjogi küzdelmek. Elkeseredett verseny folyt a demokrata oldalon, s nem volt megegyezés a jelöltről, nyílt elnökjelölő konvenciót tartottak Chicagóban. Akkoriban még mások voltak a szabályok, csak 14 államban és Washington DC-ben tartottak előválasztást, s azokon két háborúellenes jelölt, a minnesotai Eugene McCarthy és Robert Kennedy volt igazságügyi miniszter, New York-i szenátor vetélkedett egymással. A rendkívül népszerű Bobby Kennedyt, a meggyilkolt elnök öccsét 1968 júniusában egy Los Angeles-i szállodában megölték. A konvención végül a demokrata pártvezetés kiválasztottja, Hubert Humphrey alelnök nyerte el az elnökjelöltséget – anélkül, hogy egyetlen előválasztáson is indult volna. Míg odabenn a küldöttek tanácskoztak, odakinn tiltakozó megmozdulások robbantak ki, elszabadult az erőszak, Chicago polgármestere a nemzeti gárdát vetette be a tüntetések megfékezésére. A vitatott konvenció, a tüntetések súlyosan ártottak a demokratáknak, a párt több szárnyra szakadt. Richard Nixon és Hubert Humphrey mellett George Wallace függetlenként indult, a republikánus Nixon lett a befutó. Három választás után, 1992-ben tudtak újra győzni a demokraták. Idén a Republikánus Párt küzd megoldhatatlan belső problémákkal, s tartanak attól, hogy – ha nem Trump lenne az elnökjelölt – akár erőszakba torkollhat a clevelandi elnökjelölő konvenció.


Clinton floridai győzelmi beszédében pozitív szavakkal méltatta vetélytársát. A már Arizonában kampányoló Bernie Sanders viszont elfelejtett gratulálni a volt külügyminiszternek (utóbb közleményben korrigálta a hibát), s közölte, tovább harcol, különösen, mivel olyan államok következnek, ahol az általa képviselt, balos üzenetnek többségben lehetnek a támogatói. A leggazdagabbak, a Wall Street bankárai, a szabadkereskedelmi megállapodások ellen fellépő Sanders, sokak szerint azért tart ki, hogy a dühös demokrata szavazók, kisemberek, diákok, fiatalok problémáit reflektorfényben tartsa.

A házelnök semmit nem zár ki
Paul Ryan házelnök nem zárta ki kategorikusan a lehetőséget, hogy elfogadná a jelölést, ha a republikánus elnökjelölő konvención patthelyzet alakulna ki – jelentette a CNBC. Ryan volt 2012-ben Mitt Romney alelnökjelölt párja, de úgy döntött, 2016-ban nem indul harcba a Fehér Házért. Bár megalakult egy őt támogató akciócsoport, Ryan kérésére nem folytatták az adománygyűjtést. A Republikánus Párt költségvetési guruja csak vonakodva fogadta el a felkérést a házelnöki posztra. A CNBC-nek adott interjúban a Ryan voltaképp nemet mondott. „Úgy gondolom, aki elnök akar lenni, annak indulnia kell az elnökségért, én pedig nem indultam, s tudatos döntést hoztam erről” – mondta Ryan. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem gondolkodott el azon, mit tenne, ha a konvención kérnék fel, erre azonban már nem mondott egyértelmű nemet. „Meglátjuk, ki tudja?” – ennyit válaszolt.

Bár kevés a kétség, hogy Hillary Clinton és Donald Trump mérkőzik meg novemberben, az előválasztási maraton a jelek szerint tényleg maraton lesz, s főként a republikánus oldalon akár az elnökjelölő konvencióig elhúzódhat.

A republikánus pártvezetést joggal aggasztja, ami a keddi exitpoll felmérésekből is kiderült. Floridában 10 republikánus választó közül 3 azt mondta, ha Trump és Clinton mérkőzik meg novemberben, inkább harmadik jelöltre voksolnának. A másik négy államban 10 választó közül 4 nyilatkozott úgy, hogy más lehetőséget keresne, ha Trump lenne a republikánus jelölt.

Sanderst alkalmasnak tartják
Friss Reuters/Ipsos-felmérés szerint a legszavahihetőbb elnökaspiráns, aki legalkalmasabb arra, hogy az amerikai fegyveres erők főparancsnoka legyen, nem más, mint – Bernie Sanders. A magát demokratikus szocialistának valló szenátor végzett az élen, 38 százalékkal. A megkérdezettek 31 százaléka szerint Hillary Clintonból is jó főparancsnok lenne, ő is megelőzte a republikánus elnökaspiránsokat. A demokrata szavazók körében Sanderst 61, Clintont 57 százalék látná alkalmasnak. A republikánus választók változatlanul Donald Trumpot tartják legalkalmasabbnak az elnöki, s ezzel együtt a főparancsnoki posztra. Míg decemberben 42 százalék nyilatkozott így, márciusban 51 százalék, annak ellenére, hogy a milliárdos számos ellentmondásos kijelentést tett, például újra engedélyezné a kínzásokat, s hogy bámulja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ted Cruzt 41 százalék, Marco Rubiót 30, John Kasich kormányzót 29 százalék tartaná alkalmasnak a főparancsnoki tisztségre.


A republikánusok rémálma lenne, ha végül a július 18-án kezdődő, clevelandi konvención kellene megküzdeni a jelöltségért. A procedúra hosszadalmas. Ha egyik jelölt sem éri el az 1237-es küszöböt, akkor a delegátusok több fordulóban szavaznak. Az első forduló után a jelöltek mellett elkötelezett küldöttek 5 százaléka „szabadul fel”, ők a következő fordulóban már bárkire voksolhatnak. A második szavazás után még több küldött fogadalmát oldják fel, s így megy addig, amíg valamelyik jelölt meg nem szerzi az 1237 szavazatot. Egy ilyen hadakozást azonban még mindig megsínylettek a pártok.

Szerző

Putyin szerint ők a doppingbotrány felelősei

Publikálás dátuma
2016.03.16. 18:13
FOTÓ: Matt Dunham - WPA Pool /Getty Images
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában az ország sportvezetését tette felelőssé az orosz sportolók körül kirobbant doppingbotrány miatt.

"Sportvezetőink arról tettek tanúbizonyságot, hogy nem értették meg ezen kérdések aktualitását, nem bővítették idejében a listákat (az új adatok alapján), amelyeket az illetékes nemzetközi szervek előterjesztettek. Nem tájékoztatták idejében sportolóinkat és edzőinket a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek (WADA) arról a döntéséről, hogy a testület több készítményt betilt" - mondta Putyin az orosz kormány ülésén.

Az orosz elnök szerint a doppingbotrányt nem kell belekeverni a politikát, összeesküvés-eleméleteket gyártani, hanem időben kell reagálni a WADA ajánlásaira. Mint mondta, ha az orosz fél nem rendelkezett aktuális adatokkal a mildronat elnevezésű készítmény hatásáról, amelynek szedését több orosz sportoló is beismerte, akkor el kellett volna végezni a szükséges feladatot, kapcsolatba kellett volna lépni a nemzetközi szervezetekkel és azokkal mindent idejében meg kellett volna vitatni, nem pedig utólag reklamálni.

Vlagyimir Putyin a WADA-val és a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) való fokozottabb együttműködésre szólított fel a jövőbeni doppingbotrányok elkerülése érdekében. Egyúttal szorgalmazta, hogy sújtsák szigorúbb büntetéssel a doppingellenes szabályok megsértőit. Utasította az orosz kormányt, hogy dolgozzon ki programot a doppingellenes küzdelem hatékonyságának fokozására.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország a nemzetközi sportközösség fegyelmezett, nagytekintélyű tagja és az orosz sportolók túlnyomó többségének nincs semmilyen köze a doppingoláshoz. Ezért, mint mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy karrierjükben ne okozzanak törést a doppingbotrányok.

"Joggal vagyunk büszkék a sportolóink által elért eredményekre, ezeket semmilyen botrány sem vonhatja kétségbe. Ez teljesen nyilvánvaló" - fogalmazott az orosz vezető. Vitalij Mutko sportminiszter válaszában kijelentette, hogy az általa vezetett tárca elfogadja a bírálatot. Ígéretet tett arra, hogy a minisztérium nagyobb hangsúlyt fog fektetni a felelősség kérdésére, különösen azok esetében, akik tiltott szerek használatára veszik rá a sportolókat.

Szerző