A ma kezdődő uniós csúcs az első igazi esély a menekültválság megoldására - mondta Angela Merkel tegnap a szövetségi parlamentben (Bundestag). Az Európai Tanács értekezletén derül ki, hogy el lehet-e érni olyan megállapodást, amely most először esélyt ad a menekültválság "összeurópai és fenntartható megoldásához" - mondta a német kancellár, aki szerint a szír menekültek átvételére nem kötelező kvótákat fognak javasolni, hanem önkéntes kvótákat állapítanának meg.
Az EU és Törökország formálódó válságkezelési együttműködéséről szólva Merkel hangsúlyozta, a török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is "nyílt végűek", és a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén. A kancellár kiemelte, Törökországnak is érdeke az EU-val együttműködve "rendezni és irányítani" a területére érkező menekülthullámot. A közös cél a "terhek méltányos megosztása". Az illegális migráció felszámolásához a török javaslatok megvalósítása mellett az is szükséges, hogy később uniós tagállamok önkéntes alapon befogadjanak menekültkontingenseket - tette hozzá, ismét egyértelművé téve, hogy ami ellen Orbán Viktor kormányfő belföldön hangulatot gerjeszt, s ami ellen a teljes magyar kormányoldal kampányol, az nemcsak ma nem létező jogi kategória, de jelenleg az EU vezető tagállamainak sincs szándékában.
Mindennek ellenére a magyar kormány nem változtat retorikáján: "a kötelező betelepítési kvóta megváltoztatná Európa társadalmi, kulturális, etnikai és vallási mintázatát, ilyen súlyú kérdésről nem lehet az emberek megkérdezése nélkül dönteni" - közölte Szijjártó Péter. A külügyminiszter arra reagált, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke interjút adott az Ostthüringer Zeitungnak, amelyben Magyarországot tette felelőssé az EU-Törökország csúcstalálkozó sikertelenségéért. Az EP elnöke azt mondta: húsz éve harcol az EU külső határainak jobb védelméért, de szinte semmi sem történik ez ügyben. Hasonlóan nehéz dolog a megállapodást a menekültek igazságos elosztásáról a gyakorlatba átültetni, mert néhány ország elzárkózik a befogadástól. Magyarországnak csak 1294 menekültet kellene ideiglenesen felvennie, de Orbán Viktor miniszterelnök "népszavazást tart róla és azt mondja, hogy ez egy német probléma" - fogalmazott. Hozzátette: amíg ilyen vitánk van, és az Európai Tanácsban csak egyhangúlag lehet dönteni, "nehezemre esik, hogy optimistább legyek".
Szijjártó mindezzel kapcsolatban kifejtette: Schulznak "a külső határok megvédésével kapcsolatos elszántságát az elmúlt egy évben nem nagyon tapasztaltuk, sőt az EP elnöke nagyon hevesen bírálta Magyarországot, amiért megvédtük a határunkat", amely a schengeni zóna külső határa is egyben. "Magyarország a kötelező betelepítési kvótát továbbra is elfogadhatatlannak tartja, és elutasítja" - emlékeztetett. Kiemelte: a kötelező betelepítési kvóta értelmetlen, végrehajthatatlan, növeli a terrorveszélyt és csökkenti a közbiztonságot, ezért Magyarország a kvótáról szóló döntést megtámadta az Európai Bíróságon, a kvótával kapcsolatos jövőbeni döntésekről pedig népszavazást kezdeményezünk. A külügyminiszter szerint a magyar embereknek joguk van eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni, jelenleg Európa környékén 30-35 millió ember válhat potenciálisan illegális gazdasági bevándorlóvá, tehát megjósolhatatlan, hány embert kellene befogadni. Az ilyen kezdeményezések nem a válság megoldását szolgálják. Ezeknek az embereknek a válságrégiókban kell segíteni, nem Európába kell áthozni őket - tette hozzá.
Nemcsak logikai bukfenc a kormányzati kommunikáció, hiszen kötelező betelepítési kvótákról nem született döntés, csupán a menekültügyi eljárások idejére szóló, azaz ideiglenes befogadási kvótákat határoztak meg, összesen 160 ezer ember esetében, Szijjártó mindezzel nem törődik. Ahogy azzal sem, amit Merkel tegnap már nem először mondott el: nem kötelező, hanem önkéntes befogadási kvótákat javasolnak.
Eközben az Európai Bizottság (EB) előkészítette hozzájárulását az Európai Tanács mai üléséhez, valamint az uniós állam- és kormányfők és Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök közötti pénteki találkozóhoz. Kizárólag a nemzetközi és az európai uniós jog betartásával küldhetnek vissza menedékkérőket Törökországba: minden esetben egyéni elbírálást kell alkalmazni, indoklás nélkül nem lehet visszatoloncolni senkit - közölte Frans Timmermans.
Az EB első alelnöke hangsúlyozta: a migrációs válság kezeléséről az EU és Törökország között körvonalazódó megállapodás önmagában nem fogja megoldani a válságot, ráadásul tisztán kell látni, hogy ideiglenes és rendkívüli intézkedésről van szó. A volt holland külügyminiszter leszögezte, a tervezett megállapodás értelmében mindenkinek lehetősége lesz menekültügyi kérelmet benyújtani, és mindenkinek lehetősége lesz arra is, hogy fellebbezzen az esetleges elutasító döntés ellen. "Nem fordítunk hátat a menekülteknek" - emelte ki Timmermans, egyúttal kijelentette: az EU-török megállapodással "lehetőségünk van egyszer s mindenkorra megtörni az embercsempészek üzleti modelljét", de "sem politikailag, sem erkölcsileg nem megvalósítható, hogy egy hatalmas menekülttáborrá változtassuk Törökországot".
Megírtuk: a készülő egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az EU-tól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból, akiket az erre önkéntes alapon vállalkozó tagállamokban helyeznének el. Mindezt az ENSZ és emberi jogi szervezetek is jogsértőnek tartják, és kifogásokat fogalmaztak meg vele kapcsolatban egyes európai vezetők is.