Őze Áron lett a Bartók színház igazgatója

Publikálás dátuma
2016.03.18. 06:47
Fotó: Népszava
Július 1-jétől Őze Áron, Jászai Mari-díjas színész, rendező vezeti a Bartók Béla Kamaraszínházat, döntött a dunaújvárosi közgyűlés annak ellenére, hogy a szakmai bizottság 9-0 arányban az eddigi vezetőt, dr. Borsós Beátát támogatta. 

A Castellum.do információi szerint időközben Sztankovics László, kulturális bizottsági elnök és Gombos István, a humán ügyekért felelős alpolgármester is módosította álláspontját, és tegnap már mindketten a nyertes pályázatot támogatták. Őze Áron korábban öt éven keresztül vezette a Magyar Színházat.

Szerző

Búcsú Kamondi Zoltán filmrendezőtől

Publikálás dátuma
2016.03.17. 18:54

Életének 55. évében váratlanul elhunyt Kamondi Zoltán, Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró, producer.

Szó szerint megdöbbentő a hír, hiszen ereje és lendülete teljében volt, új filmjén dolgozott. Lesújtó és váratlan a halál, amely megszakította a pályáját, amelyen még voltak további tervei. A Halj már meg! című filmjét tavaly forgatta le Ónodi Eszterrel, Kováts Adéllal, Cserhalmi Györggyel, Hegedüs D. Gézával a főszerepekben. Az utómunkálatokat már nem tudta maga befejezni.

Nem sok filmet rendezett, de mindegyikben különös világot teremtett. Hősei mintha egy valamiféle másik dimenzióban jártak volna a földön, evilági konfliktusokkal nem egészen evilági térben igyekeztek megoldani az életük nagy kérdéseit. Ettől a furcsa fesztültségtől-lebegéstől még akkor is felébredt nézőjében az erős kíváncsiság, ha az a néző történetesen csak a sültrealizmusban érezte biztonságban magát. Érzelmileg a társadalom kisemmizettjeivel volt szolidáris, a hatalom birtokosainak hatalmi játszmái vehemens haragot ébresztettek benne. Ez a mindig nyílt és tisztességes véleménye a Kísértések című nagyjátékfilmjén túl leginkább a kisfilmjeiben kapott megfogalmazást.

Matematikusnak indult, majd filozófiát tanult, nagyon művelt, széles olvasottságú művész volt. A rendezői diploma megszerzése után 1988-tól a fiatal filmesek műhelyének, a Balázs Béla Stúdiónak volt a vezetőségi tagja, de hogy a művészet mellett a társadalmi mozgások is érdekelték, mutatja, hogy 1989-ben a román forradalom alatt japán és francia televíziós megbízásból haditudósító volt, s a Szabad Európát is tudósította.

Rendezői bemutatkozása a Halálutak és angyalok című első nagyjátékfilmjével a mozgóképi absztrakció lehetőségeinek határát próbálta kitapintani 1990-ben. Ezt a filmjét meghívták Cannes-ba, ott volt a bemutatója. Kamondi második játékfilmje, az Alkimista és a szűz a megkapó érzékenységű Ónodi Esztert indította el filmes pályáján 1998-ban egy nagyon különös, szürreális világú történettel, melynek ugyancsak ő írta a forgatókönyvét. Egy fiatal fiú és egy cigánylány mesébe hajló fordulatokkal tarkított drámai története a 2002-es Kísértések, amelyet a Berlinale versenyébe hívtak meg. Nagyszabású lázas látomásként indította útjára legutolsó elkészült filmjét. Bodor Ádám Az érsek látogatása című novellája alapján forgatta 2007-ben a Dolina című filmjét, amelyet Karlovy Varyban mutattak be a fesztivál versenyében. Pályája egyik nagy vállalkozása volt, hogy Petri György költőről közvetlenül halála előtt egy 25 órás dokumentumfilmet forgatott 2001-ben, In Memoriam Petri György címmel.

Dolgozott producerként, tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1992-től több színházi előadás rendezése fűződik a nevéhez, Miskolcon kísérleti színházi műhelyt alapított, járt Londonban színházi tanulmányúton, Amszterdamba meghívták a színházi fesztiválra. Díjak kísérték filmes és színházi munkáit egyaránt.

Sokoldalú alkotó ember volt, egyéni színt képviselt a magyar filmművészetben. Utolsó rendezését – mert biztosan lesz, aki az ő rendezői szellemében befejezi - már nélküle fogjuk megnézni. Nem a gyász szavával búcsúzunk tőle, hanem az alkotó munka iránti eleven kíváncsisággal.

Szerző

Vasarely-kiállítás a Francia Intézetben

Publikálás dátuma
2016.03.17. 16:20
Victor Vasarely 1985-ben Franciaországban - Fotó: Francis Apesteguy/Getty Images
 Túlnyomórészt grafikákon, összesen 35 munkán keresztül tekinti át Victor Vasarely életművét Vasarely: Szerigráfiák, multiplikák címmel az a kiállítás, amely péntektől a Budapesti Francia Intézetben látható.

Az op-art, a kinetikus és a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet egyik kulcsfigurája, Victor Vasarely fontos kapcsolat a magyar és a francia művészeti világ között. Ezt mutatja, hogy a Pécsen született, majd Franciaországban világhírűvé lett művész születésének 110. évfordulóját nemcsak Magyarországon, hanem több francia városban - Aix-en-Provence-ban, Gordes-ban és Avignonban - is számos programmal ünneplik - hangsúlyozta a tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján a Francia Intézet igazgatója.

Hervé Ferrage hozzátette: a kiállítás egy másik sorozatba is illeszkedik, hiszen az intézet már több tárlatot szervezett együtt a Szépművészeti Múzeummal, illetve ezúttal annak filiáléjával, a budapesti Vasarely Múzeummal. Pierre Vasarely, az idén alapítása negyvenedik évfordulóját ünneplő Vasarely Alapítvány elnöke emlékeztetett: nagyapja mindig szorosan kötődött szülőhazájához; Magyarország számára először 1969-ben adományozott műveiből, majd Pécsen és Óbudán is múzeumot hozott létre, akárcsak Gordes-ban és Aix-ben.

Victor Vasarely számára fontos volt a művészet "társadalmiasítása", így nagy figyelmet fordított a sokszorosítható műfajokra; szerette volna, ha szélesebb rétegek jutnának hozzá a magas művészethez - számolt be az alapítvány elnöke. Orosz Márton és Imre Györgyi kurátorok felidézték: Vasarely reklámgrafikusnak indult, Budapesten Bortnyik Sándor Bauhaus-hatásokat közvetítő iskolájába, a Műhelybe járt. Ez az előképzettség és a francia nyomdatechnika rendkívül magas színvonala tette lehetővé, hogy bizonyos nyomataiból kifogástalan minőségben készüljenek akár 200 példányos sorozatok - jegyezték meg.

Mint hozzátették, az óbudai Vasarely Múzeum gyűjteményéből válogatott anyag ezért a sokszorosítható szitanyomatokat (szerigráfiákat) és plasztikákat helyezi a középpontba, de a kiállításba bekerült a művész Tlinko-F című akrilfestménye is.  A közönség ezúttal három szitanyomat-sorozat - Gordes, Hommage a J-S. Bach, Cinétique N-B - lapjaival találkozhat, ezt egészíti ki három kinetikus mélyrelief és egy festmény a június 18-ig látható kiállításon.

Szerző
Frissítve: 2016.03.17. 17:07