Előfizetés

Pitti: maga alá gyűrnének mindent a NAV-reformmal

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.03.19. 06:01
Pitti Zoltán: jelenleg hivatalosan 61-féle adónem létezik FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Az szja egykulcsossá tételével összességében az adóterhelés nem csökkent az elmúlt években - mondja Pitti Zoltán, az APEH egykori elnöke. Magyarországon a GDP arányában mért adóterhelés 2014-ben 38,4 százalék volt, a 2015-ös előzetes mérték pedig 39,2 százalék, ami jelentősen magasabb, mint a régió országainak átlaga. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitikai tanszékének tudományos kutatója az adóhatóság átszervezését az 1988 előtti időkhöz való visszatérésnek tartja, amely beleillik abba a filozófiába, hogy az állam mindent maga alá akar gyűrni.

- Orbán Viktor 2010-ben azt ígérte, hogy az adóbevalláshoz elegendő lesz egy söralátét is. Mekkora söralátétre gondolhatott?

- Ma már inkább egy söröskocsi kell az adóbevalláshoz. De a tréfát félretéve: értettem a kijelentés politikai motívumait, de nem értettem egyet ezzel a filozófiával. Egy olyan bonyolult szabályozási rendszerben, mint amilyen a magyar, a "söralátét" nem alkalmas az adóbevallásra.

- A kormányfő szerint 2014-ben már a négymilliót is meghaladta a személyi jövedelemadót (szja) fizetők száma, ami több mint bármikor korábban. Vagy ez is csak vágyálom?

- El kell oszlatnom egy téveszmét: 2010-ben is ugyanennyien voltak az szja-alanyok. Mégis történt egy jelentős változás, amit talán a miniszterelnök jelentésírói nem vettek figyelembe. Időközben módosult a munkáltatóval elszámolók, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) egyszerűsített elszámolásával élők és az önbevallók aránya. Márpedig a munkáltatóval elszámolók helyébe egyre inkább az önbevallás lép, vagyis egyre többen nem csak főállásukból jutnak jövedelemhez.

- Ez mit jelez?

- Azt, hogy egyre többen kényszerülnek arra, hogy különböző kiegészítő foglalkozásokkal pótolják ki jövedelmüket, hogy megéljenek. A 400 ezer működő társas vállalkozás negyede egyetlen embert sem foglalkoztat, vagyis csak a kiegészítő jövedelem megszerzésére hozták létre, ezek az emberek a főállásuk mellett félállásban vagy mellékállásban dolgoznak még valahol. S akkor még nem említettük az egyéb, gyakran kényszerből igénybe vett jövedelemszerzési lehetőségeket. Ezekről a jövedelemforrásokról elszámolni önbevallással lehet.

- Hogyan alakulnak a hazai jövedelmi viszonyok?

- Sajnálatos, de közismert tény a nemzetközi átlagoktól való elmaradásunk, amit tovább súlyosbítanak az utóbbi években kirajzolódó "bérmegtakarító" törekvések. A KSH 1995-2014-re vonatkozó legújabb idősorai a "nem pénzügyi vállalatok" körében a bérek és keresetek GDP-hez viszonyított részarányának csökkenéséről szólnak. Ez sajnos a magyar gazdaságpolitika letükröződése: olcsó munkaerővel kívánják a gazdaságot működtetni, illetve a külföldi befektetőket hazánkba csábítani. Márpedig ez önmagában nem elégséges vonzerő, hiszen a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, a jogbiztonság hiánya, valamint az egyéb közterhek is hatnak a befektetői döntésekre. Csak példaként, jelenleg hivatalosan 61-féle adónem létezik, amit tovább növelnek az időszakosra tervezett, majd "műemlékileg védetté váló" egyéb fizetési kötelezettségek. S akkor még nem beszéltünk a befektetőket riasztó állami beavatkozások gyakoriságáról, a korrupció magas szintjéről, a beszállítói háttér gyengeségeiről. Viszont a kiszámíthatatlan adórendszert nem lehet ellensúlyozni még az alacsonynak számító 10 százalékos társasági adóval sem. A befektetők figyelik a korrupció, az állami szabályozás szintjét, a jogbiztonságot. Egyikkel sem állunk jól. A leszakadásunknak ezek a fő okai.

- Az alacsony jövedelem is oka a nagyarányú kivándorlásnak. Hány magyar dolgozhat külföldön?

- Ami a KSH adataiból látható, hogy 2014-ben 918 milliárd forint értékben utaltak haza külföldről munkajövedelmet. Ha ezt elosztjuk az átlagos munkavállalói jövedelem nettó értékével, akkor ez minimum 440-450 ezer ember külföldi munkavállalását jelenti. De nyilvánvalóan nem a teljes jövedelmüket utalják haza, és nem is mindenki utal haza, emiatt reálisnak gondolom, hogy legalább félmillió magyar állampolgár vállal külföldön munkát. Ha ez a trend folytatódik, azt a hazai munkaerő-állomány sínyli meg.

- A miniszterelnök többször is elmondta, ők az adócsökkentés kormánya...

- A kormány egyik lépése az szja-csökkentés, illetve az egykulcsos szja bevezetése volt. Ez a megoldás a magas jövedelemmel rendelkezőket többletbevételhez juttatta, ami mintegy 400 milliárd forintot jelentett. Az így kieső bevételek egy részét a kormány azzal igyekezett pótolni, hogy megszüntették az alacsony jövedelműek adójóváírását és őket is bevonták a közteherviselésbe. Más megfogalmazással ez azt jelenti, hogy a magas jövedelműek terheinek könnyítését az alacsony jövedelműek kárára oldották meg. (A hivatkozási jogcím az volt, hogy mindenki azonos arányban fizessen adót, miközben az alacsony jövedelműek ki vannak zárva a magasabb szintű közszolgáltatások használatából.) A magas jövedelműeknek így gyakorlatilag a nettó jövedelme emelkedett, ami további előnyt jelent majd a nyugdíj kiszámításakor. Az alacsony jövedelműek viszont még ezen a téren is kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. Eközben a munkáltatói terhek nem csökkentek; utoljára a Bajnai-kormány csökkentette 2010-ben a társadalombiztosítási (tb-) járulékot. Azóta a tb-fizetési kötelezettség alapját még ki is terjesztették. A közszolgáltatások tartalmi szűkítése is megtörtént. Ennek legnagyobb kárvallottjai az oktatási és az egészségügyi rendszer, melyekből igen jelentős összegeket vontak ki. Ez ma az ellátás minőségi romlásával jár, hosszabb távon azonban a működőképességet veszélyezteti.

- Akkor mégis mit kell adócsökkentésen érteni?

- Az szja csökkentése egy adónem csökkentését jelenti, de az adóterheket nem egy-egy adónemnél kell nézni, hanem az adóterhek összességénél. Márpedig itt igen drasztikus intézkedést hozott a kormány: bevezetett egy társadalmilag igazságtalan egykulcsos szja adórendszert, ám a kieső bevételek pótlását a különadók számának gyarapításával, illetve az áfakulcs 27 százalékra emelésével kívánta biztosítani. Utóbbi Európában a legmagasabb szint. Így összességében az adóterhelés nem csökkent. Magyarországon a GDP arányában mért adóterhelés a 2014. évben 38,4 százalék s a 2015. évi előzetes mérték 39,2 százalék ami jelentősen magasabb, mint a régió országainak átlaga.

- Ez milyen következményekkel járt?

- Például azzal, hogy az szja-csökkentés és a munkáltatói tb-járulékok változatlanul hagyása nem javított a foglalkoztatási hajlandóságon. Nem következett be az az alkalmazotti létszámnövekedés, amit szeretnénk. Kényszermegoldásként vetették be a közmunkát. Először csak azoknál, akiknek tartósan nem volt munkaviszonyuk, de ma már kreatív módon az is gyakorlat, hogy az alacsony jövedelmű foglalkoztatási formákat kiváltják közmunkával. Elküldik a munkavállalót, majd visszafoglalkoztatják közmunkásként.

- Kormánypolitikusok gyakran emlegetik exportsikereinket és a gazdaság bővülését. Ennek felhőtlenül örvendezhetünk?

- Az öröm vitathatatlan, ám vannak hátulütői. Egyik gond, hogy az exportteljesítményünk importigényes. Másik gond, hogy a hazai kivitel 80 százaléka a multinacionális cégektől származik. Az atomizált szerkezetű hazai vállalkozások többsége közvetlenül nem exportképes. Így a hazai cégek számára az egyedüli piac a belső fogyasztás. Ha nem nő - márpedig csak a válság miatti rendkívül alacsony bázishoz képest mutatkozik némi bővülés -, az korlátozza a gazdasági növekedést is. S ha a hazai fizetőképes keresletet meghatározó bérek továbbra is nyomott szinten maradnak, akkor nemzetközi felzárkózásunk is hiú ábránd marad.

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

- A propaganda szerint jelentősen emelkedett a beruházások aránya. Ez nem lendíthet a gazdaságon?

- Az elmúlt években - az EU támogatások ellenére - rendkívül alacsony beruházási ráta alakult ki Magyarországon. A versenyszektorban az üzembe helyezett beruházások még az elhasználódott vagyon pótlását sem voltak képesek fedezni. Ráadásul strukturális gond, hogy a megvalósuló beruházások nem a termelő szektor működési feltételeit javítják. A különböző településfejlesztések, új intézmények esetében az ünnepélyes átadást követően a finanszírozásáról, fenntartásról is gondoskodni kell(ene). Ilyen célra viszont már nem lehet uniós támogatást igénybe venni. Az alacsony beruházási szint a bővített újratermelést is veszélyezteti. Ezért is nagy érdeklődéssel várom a gazdasági tárca által meghirdetett Irinyi János Tervet, amiben hét ágazat kiemelt támogatását ígérik.

- Mi a terv lényege?

- Annyit lehet tudni, hogy a támogatásra méltónak tartott ágazatok összhangban lennének a világ korszerű fősodrával. A gond csak az, hogy a kiemelésre érdemesített ágazatokban a hazai hozzáadott érték igen alacsony, amin változtatni kellene. Ennek azonban igen sokrétű feltételei vannak.

- Milyen kérdésekre kellene választ adni a siker reményében?

- Például arra, hogy ki fogja finanszírozni ezeket a fejlesztéseket (állam, külföldi befektetők, magánvállalkozók). Legalább ennyire fontos, hogy mit fognak termelni majd ezek a korszerű vállalkozások. Alapvető fontosságú kérdés, hogy hol találunk biztos piacot a magyar termékeknek.

- A finanszírozásba bekapcsolódhat az állam is?

- Egy nullás költségvetési hiánycél és államadósság-leépítési program mellett? És akkor még nem szóltam a kormányzat budai várba költözése, a Városligetbe szánt múzeumi negyed, az olimpiai előkészületek, az úszó világbajnokság, a stadionok, a megyeközpontok autópálya bekötései, illetve az iskolai tornaterem- és uszodaépítési program költségeiről.

- Egyáltalán megvalósulhat az Irinyi-terv?

- Azt nem tudom, de az tény, hogy az elmúlt hat évben több terv is a feledés homályába veszett. Ilyen volt az Új Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv 1.0, a Széll Kálmán Terv 2.0, majd ezeket követték a nemzetgazdasági fejlesztési programok, a Darányi Ignác Terv. Ki emlékszik ma ezekre? A papíron megfogalmazott célok mögül hiányoztak a gazdaságfejlesztési eszközök, illetve a következetes akarat. Márpedig ha állami pénz nem lesz az Irinyi-tervre, s továbbra is folytatjuk a multiellenes propagandát, úgy külföldi tőkebefektetésekre sem számíthatunk. A versenyképesség javítását célzó Irinyi-tervhez következetes állami akaratra, konvertálható tudású munkaerőre, valamint a hazai kutatási és fejlesztési (k+f) tevékenység felfuttatására is szükség lenne. Sajnálatos, hogy a jó szakemberek jelentős része már külföldön dolgozik, k+f-re pedig a kormány a GDP 1,3 százalékát költi. Az uniós átlag ennek éppen a kétszerese, de a svédeknél, finneknél eléri a 4 százalékot - egy jóval magasabb GDP-vel számolva. Új termék nélkül nem lehet piacot nyerni. Ha az összeszerelésnél maradunk, abból nem lesz növekedés.

- Mint egykori APEH elnök, hogyan értékeli a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) átszervezését?

- Beleillik abba a filozófiába, hogy az állam mindent maga alá akar gyűrni. Ez visszatérés az 1988-elötti időkhöz. Akkor vált el egymástól az adójogi szabályozás és a jogalkalmazás. Így jött létre a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságából egy önálló adóhivatal. 30 év után most visszatérünk a gyökerekhez. Az pedig szervezéselméleti nonszensz, hogy az NGM adóügyekért felelős államtitkára, mint miniszterhelyettes felelős vezetője az adóügyekért, illetve a vámügyekért felelős helyettes szakállamtitkároknak. Csakhogy a két beosztottja, mint a két területért felelős szakpolitikus, egyben főnökei is a NAV vezetőjének, aki nem más mint saját államtitkáruk. Ezt már csak tetézi, hogy az intézmény beolvasztásával a jogszabály-előkészítő és a jogalkalmazói munka is egy kézbe kerül, ami szakmai szempontból rendkívül aggályos. Az átszervezések előkészítése és végrehajtása rendkívül rövid idő alatt történt, s ennek meg is lett az ára. A gyorsaságra jellemző, hogy tavaly decemberben hozták meg azokat a jogszabályokat, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül, amelyek idén januártól már életbe is léptek. Sok ember helyzete máig nem rendeződött, s ahogy ez lenni szokott, a hivatal energiáit még ma is leköti a különböző szervezeti egységek munkájának összecsiszolása. Ez gyengíti a szervezet működési hatékonyságát, miközben az államháztartás bevételeinek 80 százaléka adóból és járulékokból származik. Egy ilyen volumenű intézmény életével nem szabad játszani. Különösen nem olyan körülmények között, amikor a "kreatív állam" működését - és ezt nem dicséretnek szánom - az adóalanyok is nagyon kreatívan követik, ami a bevételek biztonságát veszélyezteti. Az előrelépéshez szükség lenne az állami szerepvállalás tisztázására, mert csak úgy lehet a bevállalt feladatok finanszírozási hátterét megteremteni. Ehelyett teremtették meg most a központosítási káoszt. Az adózásban is közgazdasági szemléletet kellene érvényesíteni, szorosan követni, hogy az adóknak melyek a munkát, a foglalkoztatást terhelő, a tőkehasznosítást érintő következményei, illetve melyek a fogyasztást érintő hatásai. Az adózási szabályokkal a mikrogazdasági döntéshozók gondolkodását lehet befolyásolni. Ezt azonban tartós adózási szabályokkal kellene elősegíteni. Ehhez az is kellene, hogy az adózási szabályokat ne "hirtelen felindulásból elkövetett" egyéni képviselői indítványokkal módosítsák, főleg ne visszamenőleges hatállyal. Szélesebb szakmai egyeztetéssel kellene előkészíteni a jogszabályokat.

- Minden gond ellenére mégis nagyon jók az ország makrogazdasági mutatói. Mégis működnek a reformok?

- A költségvetési és a külkereskedelmi egyensúly, az infláció, a kamatszint, vagyis a makrogazdasági mutatók valóban elismerésre érdemesek. Csak az a gond, hogy ennek alapja külföldi forrásokból származik évek óta. Korábban a külföldi működő-tőkéből, ma pedig uniós pénzekből. Ám a mikrogazdaság nem támasztja alá a tetszetős makromutatók hosszú távú fenntarthatóságát. Atomizált vállalkozási szerkezettel rendelkezünk: 25 százalék nem foglalkoztat senkit, ugyanekkora hányad az 1-9 foglalkoztatottal dolgozó vállalkozás és ezek nem exportképesek. Alacsony a kisvállalkozások, a 10-49 foglalkoztatottal tevékenykedő cégek aránya és hasonlóan kevés a középvállalkozás, ám ezek többnyire külföldi tulajdonban vannak. Ettől fölfelé a döntéseket már nem tudja a magyar gazdaságpolitika befolyásolni, legföljebb alkalmazkodhat hozzá. Ha a gazdálkodási formát nézzük, akkor az a gond, hogy alig van részvénytársaság, tőzsdeképes cég. Az unióban 267 régió van. Magyarországon ebből 7 régió található. Az unióban 21 régió nem éri el az európai átlag felét és ebből 4 Magyarországon található. Hát ezt sem szabadna elfelejteni. A mindenható állam és a centralizációs programok híveinek egy régi, de napjainkra is érvényes közmondást szeretnék a figyelmébe ajánlani: Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit kézben tudsz tartani!

Leállhat az élet egy órára - Megoldást találtak a tanárok

Publikálás dátuma
2016.03.19. 06:00
Érdekvédők egymás közt: Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: NÉPSZAVA
Törvényes megoldást talált a március 30-ra tervezett országos sztrájkra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A munkabeszüntetést Pukli István, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója jelentette be a kedden, az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozó Kossuth téri tüntetésen, az eredeti tervek szerint a sztrájktörvényt megkerülve, polgári engedetlenségi akció keretében. Vadsztrájkot azonban nem támogatnának az érdekképviseletek - ezt az öt nagy szakszervezeti konföderáció is leszögezte tegnap. Ám ha bejönnek a PDSZ számításai, egy órára valóban leállhat az ország.

"Nehezen lehet elképzelni, hogy a jelenlegi sztrájktörvény mellett ilyen rövid idő alatt jogszerű sztrájkra kerülhessen sor, az eljárási szabályokat végig kell játszani" - mondta lapunknak Szüdi János a Tanítanék Mozgalom hónap végére tervezett országos munkabeszüntetésről szóló terveivel kapcsolatban. Mint ismert, Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója és a Mozgalom egyik alapítója a március 15-i, több tízezres demonstráción arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt és Áder János államfőt, hogy a jövő hét szerdáig kérjenek bocsánatot "az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől". Ha ez nem történik meg, március 30-ra egyórás munkabeszüntetésre szólítják fel a mozgalmat támogató 70 szervezetet, 950 intézményt, és "mindenkit, akit érdekel gyermekeink jövőjének az ügye".

Pukli szerint azonban két hét múlva csak úgy sztrájkolhatnak, ha polgári engedetlenséget követnek el; mint arra a Pedagógusok Szakszervezetének jogásza is felhívta a figyelmet, sztrájkot jogosan ma csak szakszervezet kezdeményezhet. "Be kell nyújtani a követeléseket, meg kell kezdeni a tárgyalássorozatot. Sztrájkra akkor kerülhet sor, ha az egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, az elégséges szolgáltatásokban is meg kell állapodni, ha nem sikerül, bíróságnak kell döntenie" - mondta Szüdi, leszögezve: szakszervezeti bejelentés nélkül jogosan nincs sztrájk.

Törvényellenes sztrájkban pedig a szakszervezetek nem vesznek részt, ezt tegnap a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői is egybehangzóan kijelentették, hozzátéve: a közoktatás megújításáért küzdő pedagógusok, diákok és szülők harcát jogosnak tartják. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével együtt Kordás László is azt nyilatkozta: nem tudják arra biztatni a munkavállalókat, hogy csatlakozzanak egy jogszerűtlen sztrájkhoz. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke is megerősítette: véleményük egybecseng a két nagy pedagógus szakszervezet álláspontjával, miszerint minden tagjuk saját döntésére bízzák, részt vesz-e a március 30-ra tervezett egyórás munkabeszüntetésen. Jelezte: azokat a tanárokat, akik részt akarnak venni az akcióban, szükség esetén jogi segítségben részesítik.

Érdekvédők egymás közt: Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: NÉPSZAVA

Érdekvédők egymás közt: Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: NÉPSZAVA

A szakszervezeti vezető arra hívta fel a figyelmet, a legnagyobb szükség ma arra van, hogy minden ágazat szolidaritását fejezze ki a jobb munkafeltételekért vagy béremelésért harcolókkal. Azt ugyan nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a közlekedési cégek alkalmazottjai egyórás leállással fejezik majd ki egyetértésüket a tanárok akciójával, de keresik a módszert, amivel erősíteni tudják a pedagógusokat. Ugyanakkor arra is biztatják tagjaikat, hogy támogassák a volánosok március 28-ától jogszerűen meghirdetett ötnapos munkabeszüntetését. A MSZSZ elnöke szerint a korábbi egynapos sztrájk szinte észrevétlen maradt, bebizonyosodott, hogy napoknak kell eltelniük ahhoz, hogy a munkabeszüntetés érezhető legyen az élet minden területén és így képes legyen a munkáltatókat, vagy akár a kormányt is lépésekre kényszeríteni. "Az egység és az ágazatok közötti összefogás jegyében pedig folytatni kell az utóbbi időben sikeres utcai demonstrációkat" - folytatta a Népszavának Kordás. Úgy véli, vidéken, a megyeszékhelyeken, más nagyvárosokban és a fővárosban egy időben megszervezett akciókkal kell folyamatosan nyomást gyakorolni a kormányra, mert ez előbb-utóbb engedményeket kényszeríthet ki.

A szakszervezeti tömörülések vezetői felhívták a figyelmet arra, azonnal szükség van a 2010-ben módosított sztrájktörvény megváltoztatására, mert annak hatályba lépése óta ellehetetlenült a munkavállalók sztrájkhoz való alkotmányos joga. Erről korábban már kezdeményeztek érdemi tárgyalásokat a kormánnyal, ám az mindeddig nem foglalkozott az ezzel összefüggő javaslatokkal. A pedagógus tiltakozások viszont akár azt is kikényszeríthetik, hogy erről is meginduljon az egyeztetés.

A nehézségek ellenére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megpróbálja a törvényesség keretein belülre irányítani a Tanítanék Mozgalom sztrájk-kezdeményezését, Mendrey László elnök szerint már találtak is megoldást. A PDSZ március elején bejelentette, folytatják a 2015 tavaszán felfüggesztett sztrájkbizottsági tárgyalásokat, erre vonatkozó levelüket a napokban Orbán Viktor miniszterelnöknek és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek is megküldték. Március 23-ig várnak választ, ha nem kapnak, elkezdik a sztrájk előkészítését. Törvény szerint ugyanis akkor is kezdeményezhető sztrájk, ha az egyeztetések a kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jönnek létre.

Abban az esetben pedig, ha érdemben is folytatódnak az egyeztetések, a Tanítanék Mozgalom által elképzelt egyórás munkabeszüntetést továbbra is törvényessé lehet tenni. A sztrájktörvény ugyanis - mint arra Szüdi János felhívta a figyelmünket - kimondja: az egyeztetés ideje alatt is tartható úgynevezett figyelmeztető sztrájk, de csak egy alkalommal, és időtartama nem haladhatja meg a két órát. Más ágazatok szakszervezetei pedig szolidaritási sztrájkba kezdhetnek úgy is, hogy ők nem kezdeményeztek egyeztetéseket.

Kirúgták a tanárokat szidalmazó főtanácsost
Hol voltak a tanárok akkor, amikor "azért nem lehetett tüntetni sem, mert Gyurcsány elvtárs vasakkal zárta el a Kossuth teret. Aztán meggyalázta '56-ot" - írta a Facebook-on Böröndi Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főtanácsosa, majd Pukli István iskolaigazgatóra célozva hozzátette: "majd fing elvtárs megoldja. És lesz kréta. A kockás kokárda mindent helyretesz. Varangy dolgok ezek. Varangy tanárokkal". A bejegyzéseket, amelyeket nem sokkal később Böröndi eltávolított, csütörtökön a Népszabadság szúrta ki, A Pedagógusok Szakszervezete péntek délelőtt állásfoglalást adott ki, melyben azt írták, egyes kormánytisztviselők nyilatkozataikban folyamatosan megalázzák az egész pedagógus társadalmat, emiatt pedig lehetetlenné válhatnak az érdemi egyeztetések (a PSZ tagja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának, amely a héten is tárgyalt Palkovics László oktatási államtitkárral). Jelezték: a kormánynak el kellene gondolkodnia azon, mindezt megengedheti-e magának. Az FM honlapján még aznap délután megjelent egy közlemény, amely szerint Böröndi Lajos szolgálati viszonyát megszüntették.

Pukli: ha Orbán minket elbocsát, neki is illene börtönbe vonulnia

Nem tőlem kell bocsánatot kérnie, hanem az országtól - jelentette ki Pukli István a 24.hu-nak adott interjújában. A budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója szerint a pedagógiában is működik, ha valaki elismeri a hibáit, az erősíti a tekintélyt. Ugyanakkor leszögezte: a bocsánatkérés még nem elég, s valószínűleg így is, úgy is sztrájk lesz, akkor is, ha ezzel törvényt sértenek. "A pedagógusok sztrájkja önmagában semmit nem ér a szülők, a többi szakma támogatása nélkül. Arra kérjük az embereket, arra az egy órára jöjjenek az iskolák elé, vagy egész egyszerűen álljanak meg autójukkal az úton. Mert ez a kormány másból nem ért" - mondta, hozzátéve: ha csak minden második pedagógus melléjük áll, akkor sem bocsátanak el hatvanötezer főt. "Amúgy meg Orbán Viktor is törvényt sértett, amikor Gyurcsány idején kordont bontott, vagyis ha minket elbocsát, neki is illik börtönbe vonulnia. Ilyen ez a polgári engedetlenség".

Majdnem 100 milliárdot kaszáltak Habonyék

Az idén februárig 3538 letelepedési kötvény kelt el, a számítások szerint 81-97 milliárd forintot kerestek a közvetítőcégek az ügyleteken. Ebből 31 milliárd forint közpénz, mivel a kötvények lejártakor az adófizetők állják azok kamatait - írta a Magyar Nemzet.

A Heti Válasz csütörtöki cikke alapján lapunk is beszámolt róla, hogyan bukkan fel a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó neve a leginkább prosperáló letelepedési kötvények kiadásával megbízott cégek mögött. A lap derítette ki azt is, hogy a kötvényprogram tervezetét benyújtó Rogán Antal is ott van az érdekkörben, sőt, az orosz, illetve ex-szovjet országokból kötvénnyel nálunk letelepedni kívánó személyek ügyeit intéző VolDan környékén ismert hölgyek neve is felbukkant.

A VolDan Investments egy liechtensteini strómannal, Josef Hermannal takartatja el, kikhez is kerül a busás nyereség. Őt Shabtai Michaeli és a Princess pékségláncról ismert Michael Gagel használhatja fedőemberként.

A hetilap tudta meg, hogy Michaeli és Gagel legközvetlenebb családtagjai kapcsolatban állnak Rogán Cecíliával, Vajna Tímeával, Kökény-Szalay Viviennel, a TV2 új hírigazgatójával, az Orbán Viktor internetes megjelenéseit koordináló Kaminski Fannyval (aki Habony Árpád volt felesége), illetve Nagy Boglárka festőművésszel, Habony jelenlegi barátnőjével. Ezek csak feltételezések.

Az, hogy ki kivel szerepel egy fotón, nem bizonyít semmit - Lázár János a Népszava kérdésére csütörtökön így kommentálta, hogy Habony állhat a letelepedési kötvények mögött. A Miniszterelnökség vezetője érdemi válasz helyett hosszan beszélt arról, hogy a "letelepedési kötvény sikeres pénzgyűjtő akció volt a magyar állam részéről. Minden országban, ahol ilyen rendszer működik - államkötvény vagy beruházás megvalósításával -, az ezzel foglalkozó céges kört szűkíteni szokták".

Helyreigazítás

"Internetes lapunk 2016. március 18. napján megjelent „Majdnem 100 milliárdot kaszáltak Habonyék” című cikk alábbi állítása nem felel meg a valóságnak.

Cikkünkben valótlanul állítottuk tényként, hogy a letelepedési kötvények árusításából Habony Árpádék majdnem 100 milliárdot kaszáltak.

Ezzel szemben a valóság az, hogy Habony Árpádnak semmi köze nincs a letelepedési államkötvények árusításához.”