Ingyenpénz az EKB-tól?

Az Európai Központi Bank (EKB) tovább csökkentheti a kamatokat, ha nem lendül fel az eurózóna gazdasága, és extrém körülmények között akár azt is fontolóra veheti, hogy beindítja a bankóprést, és közvetlenül odaadja az ingyen pénzt az euróövezeti polgároknak - mondta az EKB vezető közgazdásza.

A La Rebubblica című olasz lap pénteki számában megjelent interjúban Peter Praet kifejtette: a kamatszint még nem érte el az alsó határt, noha az EKB tisztában van vele, hogy a negatív kamatok milyen kedvezőtlenül hatnak a bankok nyereségességére. Ha valamilyen megrázkódtatás következtében romlanának a kilátások, és a finanszírozási feltételek irányukban vagy méretükben nem lennének alkalmasak a gazdaság és az infláció élénkítésére, akkor a kamatcsökkentés még mindig ott van a fegyvertárunkban - mondta Praet.

Szerző

30 millióra büntetett a jegybank

Részlegesen felfüggesztette a Globeserv Befektetési Alapkezelő Zrt. engedélyét és 30 millió forintra is megbírságolta a céget, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mert az alapkezelőnél nincsenek meg a működéshez szükséges személyi feltételek, nem működnek egyes belső eljárások, és a társaság nem felel meg szavatoló tőkére vonatkozó szabályoknak sem. 

A cég a feltételek helyreállításáig, de legfeljebb hat hónapig kollektív portfóliókezelést nem folytathat, de egyéb tevékenységüket a jegybanki korlátozás nem érinti. Mivel a Globeserv által kezelt befektetési alapok működésének nem biztosítottak a törvényben előírt feltételei.

Szerző

Mi a helyzet a cafeteriával? - Tájékoztatást sürgetnek a szakszervezetek

A Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács (NGTT), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását sürgetik a szakszervezetek a cafeteria készpénzesítésével kapcsolatos kérdések ügyében - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pénteken Budapesten. Az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció közös sajtótájékoztatóján Palkovics Imre kiemelte: a cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos információkat a kormánytól.

A béren kívüli juttatás rendszere a munkavállalók kiszámítható irányított költéseinek egy megbízható keretet adott - tette hozzá a szakszervezeti vezető. A Munkástanácsok elnöke szerint Magyarországon a béren kívüli juttatások rendszere nagyon széles körben jött létre, érintette a rekreációt, az egészségmegőrzést, az étkezést, az utazási kedvezményeket, újabban pedig már a munkavállalók hiteltörlesztéséhez is támogatást nyújthatott a munkaadó a cafeteria rendszerén keresztül.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnöke megjegyezte, hogy a béren kívüli juttatások napjainkban 1,8 millió munkavállalót érintenek, és közel 50 000-re tehető azoknak a munkáltatóknak a száma, amelyek vagy kollektív szerződésben rögzítették, vagy attól függetlenül működtetnek cafeteria rendszert, ami beépült a dolgozók jövedelmébe. A MASZ nem ellenzi, hogy a cafeteria rendszert más pályára tereljék, de ennek egyetlen célja lehet, mégpedig a munkavállalók életminőségének javítása, ami csak a jövedelmi szint emelésével történhet - fogalmazott Kordás László.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány által létrehozott nem versenyképes cafeteria rendszert találta rossznak az Európai Unió, és nem magát a béren kívüli juttatások rendszerét. A SZEF elnöke szerint a kormány kezdeményezése a cafeteria készpénzesítésére felborítja a kollektív szerződéseket, a bérrendszert, és nagyon kedvezőtlenül érinti a vendéglátást, valamint a turizmust.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke úgy fogalmazott, a cafeteria készpénzesítése csupán látszólag emeli a béreket, azonban nem oldja meg a valódi bérproblémákat. A cél az, hogy Magyarországon tisztes bérrendszer alakuljon ki. Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi helyzet egyik megoldása az lehetne, ha a kormány ismét beengedné az országba azokat a nemzetközi cégeket, amelyek a kötelezettségszegési eljárást kezdeményezték Magyarországgal szemben az Európai Uniónál a cafeteria kérdésében. Kordás László a nemzetközi cégek ismételt beengedésével kapcsolatban megjegyezte, a nemzetközi cégek révén a magyar piacon egy egészséges verseny alakulna ki. 

Szerző