Megszólalt a párizsi merényletek főszervezőjének ügyvédje

A letartóztatásától számított 60 napon belül, fellebbezés esetén pedig 90 napon belül adhatja át Belgium Franciaországnak a tavaly novemberi, 130 halálos áldozatot követelő párizsi terrorakciók legfőbb gyanúsítottját, a Brüsszelben elfogott Salah Abdeslamot - közölte szombaton a francia igazságügyi minisztérium. Abdeslam ügyvédjének közlése szerint védence ellenzi a kiadatását.

Az európai elfogató parancs értelmében, amelyet 2015. november 24-én adott ki Abdeslam ellen egy francia bíró, egyszerűbb és hatékonyabb az eljárás, mint a kiadatás esetén, miután rövidebb az átfutási idő. Az átadásról szóló végső döntést a letartóztatástól számított hatvan napon belül kell meghozni, fellebbezés esetén kilencven nap áll rendelkezésre - derül ki Jean-Jacques Urvoas tárcavezető közleményéből. 

"Ez kizárólag jogi eljárás, amelybe a végrehajtó hatalom nem avatkozik bele" - hangsúlyozta a miniszter Arra is emlékeztetett, hogy az átadást az sem akadályozhatja meg, hogy az érintett személy nem járul hozzá ahhoz, hogy átadják a külföldi hatóságoknak. Salah Abdeslam ügyvédje szombat délután közölte, hogy védence elutasítja a kiadását Franciaországnak, miután azt szeretné, ha előbb a belga eljárást folytatnák le ellene. 

A francia igazságügyi miniszter jelezte, hogy Abdeslam ellen az őrizetbe vétele után Franciaország kiadott egy újabb európai elfogató parancsot, kiegészítendő az elsőt. A másodikban minden ellene felhozott vád szerepel, s ennek értelmében a belgiumi vádakért is Franciaországban felelhet. 

A belga ügyészség közölte, Abdeslam és a vele együtt őrizetbe vett férfi ellen "terrorista gyilkosságban való részvétel" jogcímén emeltek vádat. A hatóságoknak a 26 éves, marokkói bevándorló családban született és Brüsszelben nevelkedett francia állampolgár a kihallgatás során bevallotta, hogy Párizsban tartózkodott tavaly november 13-án, a terrortámadások elkövetése napján. A terroristát a kihallgatását követően egy fokozottan őrzött börtönbe szállították a nyugat-belgiumi Brugge városába.

Szerző

Merénylettel készültek terroristák a perzsa újévre - hatan meghaltak Kabulban

Publikálás dátuma
2019.03.21 11:13

Fotó: AFP/ Haroon Sabawoon
Három rakétát lőttek ki házakra és fesztiválozókra. A rendőrség elfogta a támadót, és biztosította a területet.
Többször robbantottak, ezzel pedig megöltek 6 embert és 23-at megsebesített az afgán fővárosban, Kabulban, írja az Euronews. A támadás a perzsa újév, a Noruz idején történt, ami a tavasz kezdetét ünneplő ősi perzsa fesztivál - és a vallási fanatikus terroristák szerint nem iszlám ünnep.
Egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg a robbanás okáról a Kart-e Sakhi szentélynél, ami egy jellemzően síita muszlim terület a főváros nyugati részén. A Védelmi Minisztérium szerint három rakétát lőttek ki lakóházakra és fesztiválozókra.
A rendőrség elfogta a támadót, és biztosította a területet.

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.