Abdeslam újabb célpontja Brüsszel volt

A tavaly novemberi véres párizsi 130 halálos áldozatot követelő merényletsorozat kitervelőjeként számon tartott, pénteken a belga főváros arabok lakta negyedében, a Mollenbekben elfogott Salah Abdeslam novemberben meggondolta magát és nem robbantotta fel magát, mint az általa irányított társai tették, de újabb merényletre készült, ezúttal Brüsszelben.

Erről Didier Reynders belga külügyminiszter számolt be. Elmondása szerint a terrorista ezt vallotta rendőrségi kihallgatásán. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hatóságok komolyan veszik szavait, mert a nyomozók rengeteg fegyvert, köztük nehézfegyvereket találtak búvóhelyén az első vizsgálódások alkalmával, és Brüsszelben új emberekből álló hálózat alakult ki Abdeslam körül. A helyieket különben sokkolta, hogy a világ egyik legkeresettebb terroristája közöttük bujkált.

Eközben Sven Mary, Abdeslam védőügyvédje sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hétfőn keresetet nyújt be Párizs főügyésze, Francois Mollins ellen, amiért szombaton tartott sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta a vádlott vallomásának tartalmát. Mollins ekkor számolt be arról, hogy Abdeslam a belga nyomozóhatóságnak beismerte, hogy fel akarta robbantani magát a Stade de France stadionnál, de meggondolta magát. Ugyanakkor a védelem megtagadta a francia kiadatási kérelmet is. Letartóztatása után "terrorista gyilkosságban való részvétel" jogcímén vádat emeltek ellene. Mivel megsérült, először kórházba szállították, ahol megkapta a szükséges ellátást, majd az első kihallgatások után Brugge szigorúan őrzött börtönébe került. Franciaország azonnal a kiadását kérte. Ha nem támadták volna meg e kérelmet, akkor egy rövid és gyors eljárással átadható lett volna a francia hatóságoknak. A kiadatást semmiképp sem tudja elkerülni, ám így hosszabb a jogi procedúra, 60–90 nap között kell döntést hozni a kérdésben. Először az ügy belgiumi aktái alapján kell eljárni, és Belgiumban kell válaszolnia a vizsgálat kérdéseire, a kiadatást pedig fel kell függeszteni addig, amíg a nyomozás előrehalad Belgiumban.

Arra még nincs válasz, miként tudott több mint négy hónapon át elrejtőzni a belga fővárosban a keresett terrorista.

Szerző

Engedni kényszerül kvótaügyben Fico

Megszavazta szombaton a kormányralépést a Bugár Béla vezette Most-Híd Országos Tanácsa, ezzel véglegessé vált, hogy létrejön Pozsonyban a négypárti (Smer, SNS, Siet/Háló és Híd-Most) koalíció. A kisebbségi érdekvédelemre is vállalkozó Híd-Most az új Fico-kabinetben két miniszteri posztot, az igazságügyit és a környezetvédelmit kapja, ezen túl öt államtitkári tisztséget.

Bugár pártjában feszültséget keltett a Ficoval és a nacionalista SNS-el való szövetség, az országos tanácsi ülésen az is véglegessé vált, hogy Simon Zsolt alelnök távozik a pártból. Korábban Bugár azt nyilatkozta, hogy Simon az egyetlen elnökségi tag, aki kilép a pártból, de szlovák sajtóértesülések szerint Frantisek Ondruska is hasonló lépésre készül. A pozsonyi ülésén az 50 tanácstagból 44 volt jelen, közülük 40 a koalíció mellett voksolt, 3 ellene, egy pedig tartózkodott. Simon és Ondruska egyaránt úgy vélik, hogy ezzel a koalícióval a Híd-Most saját halálos ítéletét írta alá. Ondruska úgy fogalmazott „Legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint szavaztam. Lelkiismeretem nem engedi, hogy a párt megszüntetésében segédkezzem". Az ellenzők véleménye szerint a Most-Híd egy ilyen koalíciót nagyon nehezen fog tudni megmagyarázni választóinak és úgy gondolják, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a párt valószínűleg semmit sem lesz képes elérni a kormányban.

Bugár Béla viszont azt hangsúlyozta, hogy a „puding próbája az evés”. A magyar politikus emlékeztetett, hogy jobboldali kormányt nem lehetett alakítani, az előrehozott választás pedig csak az ország instabilitásához és a szélsőséges, populista erők további erősödéséhez vezetne. Bugár azt is elmondta, hogy követeléseik 90 százalékát sikerült a koalíciós tárgyalások alkalmával elfogadtatni és azt is kiemelte, hogy az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt már nem azonos a Jan Slota vezette SNS-el.

A kormányprogram prioritásai alapján úgy tűnik, hogy a Híd-Most és a Siet/Háló, amelynek tagsága ugyancsak nem örül a koalíciónak, máris ért el látványos eredményt. A prioritások között nem szerepel a menekültügy, holott Robert Fico beperelte az Európai Uniót a menekültkvóták miatt, és a menekültválság kezelésének kérdéseiben szembehelyezkedett Brüsszellel. A második félévben Szlovákia veszi át az EU soros elnökségét, és sajtótalálgatások szerint, a pozsonyi SME például azt írta, hogy a Híd-Most nyomást gyakorolhat Ficora, hogy vonja vissza keresetét. A szlovák lap úgy tudja, hogy a koalíciós tárgyalásokon szóba kerültek a menekültek, és a Híd miatt nem találtak végleges megoldást, Bugárék ugyanis az EU ellen benyújtott panasz visszavonását és az előző kabinet által megszabottnál magasabb számú menekült befogadását szeretné elérni.

Szerző

Obama-láz Kubában

Publikálás dátuma
2016.03.21. 06:33
Havannát napok óta Obama-portrék díszítik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
Barack Obama személyében 88 év után lépett kubai földre amerikai elnök tegnap helyi idő szerint 17 órakor. Az amerikai-kubai viszony rendezése az Obama elnökség egyik legnagyobb megvalósítása. Havanna valóságos Obama lázban ég, a történelmi pillanat emlékére ingyenes koncertet ad a világhírű együttes, a Rolling Stones is.

Helyi idő szerint 17, közép-európai idő szerint 22 órakor landolt a havannai Jose Marti repülőtéren Barack Obama amerikai elnök repülőgépe, az Air Force One. Ezzel Obama történelmet írt, hiszen utoljára 1928-ban Calvin Coolidge amerikai elnök járt a kubai fővárosban. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat 1962-ben szakították meg, a közeledés 2014-ben kezdődött a kommunizmus egyik utolsó bástyája, Kuba és a szabadság hazája, az Amerikai Egyesült Államok között. A két ország viszonyának rendezése Obama elnökségének egyik legnagyobb fegyverténye. Az amerikai elnököt elkísérte felesége, Michelle Obama és két lánya, Malia és Sasha is.

A kétnapos kubai vizit célja, hogy felgyorsítsa és tartóssá tegye az amerikai-kubai viszony javulását. Obama magával a kubai néppel is, nemcsak annak vezetőivel akar találkozni. A Fehér Ház előre jelezte, hogy a visszavonult Fidel Castroval nem találkozik, csupán testvérével, az országot 2006 óra irányító Raullal. Megbeszélést folytat viszont a kubai ellenzék képviselőivel, akik tegnap közleményben üdvözölték a történelmi pillanatot és jelezték, reményeik szerint a jövőben a kubai ellenzék helyzetében is gyökeres változás következik be, Havanna véget vet évtizedes üldöztetésüknek. Az amerikai elnököt fogadja Jaime Ortega bíboros, aki Ferenc pápával együtt segítette a titkos tárgyalásokat a kapcsolatok helyreállításáról. Obama kedden a kubai televízió által is sugárzott beszédet mond, és ellátogat a kubai baseball válogatott és az amerikai Tampa Bay Rays csapat meccsére. A világhírű amerikai rock együttes a Rolling Stones a történelmi pillanat emlékére szombaton ingyenes koncertet ad Havannában.

A kubai főváros Obama-lázban ég, úton útfélen Obama portrék és amerikai zászlók láthatók már napok óta. Annak különös jelentőséget tulajdonítanak, hogy fekete amerikai elnök próbálja rendezni a közel hat évtizede megszakadt kapcsolatokat.

Barack Obama kedden délután Kubából Argentínába utazik tovább.

Szerző